Csak idő kérdése az 1944-45-ös magyarellenes atrocitásokat elítélő kormányhatározat

Csak idő kérdése, hogy a szerb kormány mikor fogadja el azt a határozatot, amely elítéli az 1944-45-ös magyarellenes atrocitásokat, véli Pásztor Bálint.

Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb államfő júniusi csúrogi főhajtása a két nemzet szimbolikus megbékélése volt. A magyarok azóta is várják, hogy a szerb kormány - ígéretének megfelelően - felmentse a kollektív háborús bűnösség terhe alól az 1945-ben a Sajkás-vidéki Csúrogról, Zsablyáról és Mozsorból elűzött magyarokat. Hogy erre mikor kerülhet sor, arról beszélt Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti frakcióvezetője a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában.

Arra a kérdésre, hogy van-e arra vonatkozó ígéret a szerb kormány részéről, hogy belátható időn belül elfogadják a Sajkás-vidéki magyarok felmentésére vonatkozó határozatot, Pásztor Bálint, a VMSZ szerbiai parlamenti frakcióvezetője úgy válaszolt, október végén tette fel ezt a kérdést a miniszterelnöknek, aki nem adott egyértelmű választ.

Pásztor Bálint ugyanakkor úgy véli, ez a folyamat visszafordíthatatlan, s csak idő kérdése, hogy a kormányhatározatot mikor fogadják el. Ha a szerbiai kormány és a parlamenti többség hajlandó volt arra, hogy a képviselőházban élő, egyenes adásban elfogadásra kerüljön az a határozat, amely elítéli az 1944-45-ös magyarellenes atrocitásokat, ha sor került Csúrogon a közös államfői koszorúzásra, akkor nem ütközhet politikai vagy jogi akadályba a kormányhatározat elfogadása sem.

Pásztor Bálint hangsúlyozta: védhetetlen, hogy a kormány még mindig nem helyezte hatályon kívül a határozatot, amely Csúrog, Zsablya és Mozsor teljes magyar lakosságát háborús bűnössé nyilvánította, ugyanakkor biztos abban, hogy ez belátható időn belül meg fog történni.

A frakcióvezető kiemelte, amikor nyár elején arról tárgyaltak a kormánnyal, hogy milyen jogszabály formájában történjen meg az 1944-45-ös atrocitások elítélése, ragaszkodtak ahhoz, hogy kormány- és parlamenti határozat is szülessen az ügyben.

Ezt azért tartották fontosnak, mert ugyan Csúrog, Zsablya és Mozsor az 1944-45-ös magyarellenes mészárlás szimbólumává vált, de ilyen kivégzésekre, jogfosztásokra egész Bácskában sor került. Ha csak a kormány helyezné hatályon kívül a határozatotokat, az nem érintené a szabadkai, horgosi, martonosi és a többi település áldozatait.

Annak, hogy a szerb kormány húzza az időt, az sem lehet a magyarázata, hogy ha felmentik a Sajkás-vidéki magyarokat a kollektív bűnösség terhe alól, akkor visszakövetelhetik az ott maradt vagyont, mert ezt a rehabilitációs törvény értelmében egyszerűsített eljárásban most is megtehetik, magyarázta a frakcióvezető.

Pásztor Bálint úgy véli, kizárólag arról van szó, hogy a szerb kormány számára a kérdés kezelése a prioritási listán nem ott szerepel, ahol a VMSZ-én.