Az aradi vértanúkra emlékezik Vajdaság

Vajdaság több településén is tartanak megemlékezést a hétvégén. 

Elemér

Ha összefogunk és cselekvő magyarokká válunk, akkor a szülőföldünkön is csodákra vagyunk képesek – erre tanít minket a 13 aradi áldozat vállalása – emelte ki Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke Eleméren azon a vajdasági központi ünnepségen, amelyen az aradi vértanúkra emlékeztek. Az eleméri római katolikus templomban tartott ünnepi szentmise után az emlékezők megkoszorúzták a templom kriptájában nyugvó Kiss Ernő aradi vértanú sírját.

Nem volt hiába az aradi tizenhárom halála – ebben minden felszólaló egyetértett az eleméri római katolikus templomban, amelynek kriptájában nyugszik Kiss Ernő, az egyik aradi vértanú. Az ünnepi misét celebráló Német László megyéspüspök kiemelte, hogy a 13 aradi vértanú sokban különböztek, egy eszméért vívott harc azonban mégis összeforrasztotta őket.

A szentmise után Haraszti László,a belgrádi magyar nagykövetség tanácsosa, illetve Korhecz Tamás, az MNT elnöke mondott ünnepi beszédet. „Ha szembenézünk a tunyasággal, hogy ha szembehelyezkedünk a közönnyel, ha összefogunk és cselekvő magyarokká válunk, akkor a szülőföldünkön csodákra vagyunk képesek. Élhető, tartalmas életet tudunk élni az 1000 éves szülőföldünkön” – mondta Korhecz Tamás.

Kiss Ernő emléktáblája előtt rövid beszédet mondott Ivan Bošnjak, Nagybecskerek polgármestere is. „Ha valaki a vérét adja, akkor nem az a kérdés, hogy az egy magyar, egy szlovák, vagy egy szerb vére. Isten előtt mind egyek vagyunk.”

Végül – egyebek mellett – a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek, illetve az önkormányzatok képviselői koszorúzták meg a templom kriptájában nyugvó Kiss Ernő egykori honvéd altábornagy sírját. Mellette több aradi vértanú is kötődik térségünkhöz, Schweidel József Zomborban született, Lázár Vilmos Nagybecskereken, Leiningen-Westerburg Károlynak pedig törökbecsei felesége volt. Damjanich János szerb, Knezich Károly pedig horvát származású volt.

Ada

Koszorúzási ünnepséget szervezett az Adán elhelyezett Damjanich emlékműnél a Millecentenáriumi Emlékbizottság. Az aradi vértanúk kivégzésének 164. évfordulójára emlékeztek.

Adán a koszorúzási ünnepséggel az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon kivégezettek előtt tisztelegtek. A megemlékezésen alkalmi beszédet mondott Tarnai Richárd, a magyarországi KDNP országgyűlési képviselője. „Nem elsősorban fizikai származás határozza meg azt, hogy magyarok vagyunk, hanem az, hogy valljuk-e a magyarság értékeit, méltóak vagyunk-e a magyarságunkra.”

Gruber Ferenc, a Millecentenáriumi Emlékbizottság elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az aradi honvédtábornokok nem egyenként, hanem egy általános elfogadott gyűjtőfogalom részeként élnek a magyarság tudatában. „Az aradi vértanúk utolsó tettükkel azt bizonyították, hogy másokért éltek. Áll rájuk is Jézus szava: Senki sem szeret jobban, mint aki életét adja a barátaiért.”

A megemlékezésen Tóth Barna Elvíra, a Vajdasági Magyar Szövetség községi elnöke felolvasta vitéz Somogyváry Gyula A díszmenet című versét. „Arad felett holló repül és döbbent iszonyat, borzongva áll az ezredes s a hű császári had.”

Kishegyes

1849. július 14-én volt a forradalom utolsó győztes csatája az akkori Kishegyes–Szeghegy–Feketehegy háromszögben, mégis ez a csata is számos özvegyet és félárvát hagyott maga után. Október 5-én, az aradi vértanúkról és a kishegyesi csata hőseiről is megemlékeztek a kishegyesi Nyugati temetőben. A 2000-ben felújított emlékművet, valamint a világháborúkban elesett kishegyesi katonák emlékművét koszorúzták meg Magyarország szabadkai főkonzulátusának képviselői, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a VMSZ Ifjúsági Fóruma és községi szervezete, a Kishegyesi Helyi Közösség és a Demokrata Párt képviselői. Az eseményen számos fiatal is részt vett.

„A fiatalságban sikerül fenntartani a magyarságtudatot, a nemzet iránti tiszteletet fenntartani. Az a dolgunk, feladatunk, hogy az eljövendő generációnak, már a kisgyerekeknek is a tudatába beleültessük, hogy magyarok vagyunk és büszkének kell lennünk erre” – mondta Pék Zoltán, a VMSZ parlamenti képviselője.

Magyarkanizsa

A 13 aradi vértanúra emlékeztek ma Magyarkanizsán. Tiszteletükre a római katolikus temetőben megkoszorúzták Mészáros Ignác plébános, honvédszázados sírját.

A megemlékezésen a Himnuszt és Zapletán Géza esperes plébános egyházi szertartását követően Nyilas Mihály, Magyarkanizsa polgármestere mondott beszédet, amelyben a 13 aradi vértanú nagyságának állított emléket. „Olyan hősök emléke előtt tisztelgünk ma, akik megértették a kor és a pillanat feladatát és vállalták azt. Olyan magyar és más nemzetiségű férfiak halálát jöttünk gyászolni, akik a magyar függetlenség ügye mellett a világszabadság eszméjéért is küzdöttek.”

Az ünnepi megemlékezés befejezéseként a megjelentek a sírboltra helyezték a kegyelet virágait. Mészáros Ignác honvédszázados sírjára elhelyezték koszorújukat Magyarország szabadkai főkonzulátusának, a Vajdasági Magyar Szövetségnek, a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a helyi politikai pártoknak, a magyarkanizsai és kispiaci helyi közösségeknek a képviselői valamint néhány magyarkanizsai intézmény és szervezet vezetői is.

Zombor

Az aradi vértanúkra emlékeztek ma Zomborban. A helyi katolikus temetőben elhelyezték a kegyelet virágait, illetve istentisztelettel emlékeztek meg a 48-as szabadságharc elesett magyarjairól. 

A zombori Szent Rókus-temetőben emlékeztek meg a vajdasági magyarság képviselői az aradi tizenháromról. A résztvevők először az 1848–49-es szabadságharc hősi halottainak emlékművét keresték fel. Cirkl Zsuzsanna, a Szent György Lovagrend délvidéki nagypriorja a kegyeleti nap kapcsán az összetartás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A koszorúkat a VMSZ, a VMDK, a Szent György Lovagrend, a Magyar Polgári Kaszinó és a zombori Városi Tanács képviselői helyezték el az emlékműnél. A honvédsíroknál közös imát mondtak a résztvevők, ezután pedig a Temetetlen Halottak emléktáblájához vonultak. A temető kápolnájában ünnepi istentiszteleten vettek részt az emlékezők. A zombori megemlékezés végül a Kaszinó udvarában zárult, Schweidel József, az egyik aradi vértanú emléktáblájánál.

Zenta

Megkoszorúzták az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos emléktábláját Zentán. A Tisza-parti városban alkalmi műsorral emlékeztek az aradi vértanúkra. 

A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium diákjai az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezéralakjai előtt tisztelegtek műsorukkal.

Batthyány Lajos grófról, a mártírhalált halt miniszterelnökről, illetve az október 6-án, Aradon kivégzett honvédtisztekről Tari László helytörténeti kutató emlékezett meg beszédében: „Egy nagy és szép ügy hősi vértanúja volt Batthyány Lajos. Az emlékének ápolása és politikai szerepvállalásának emlékezetben tartása volt a cél, amikor Zenta Község Önkormányzata 2007-ben befogadta az emlékét hirdető táblát, mellyel immár nemcsak rá emlékezünk, hanem az aradi vértanúk mindegyikére, Kossuth szavaival élve, a magyar golgotára.”

Magyarország első miniszterelnökének emléktábláját Zenta község polgármestere, Ceglédi Rudolf, illetve Širková Anikó, a képviselő-testület elnöke koszorúzta meg.

Muzslya

A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, a helyi közösség tanácsa és a VMSZ helyi szervezete helyezte el a kegyelet virágait az egyesület épülete előtti Petőfi-szobornál.

A koszorúzás alkalmával az egybegyűlteket Dobó József, a művelődési egyesület elnöke köszöntötte, majd a Mária Neve-templomban szentmisét szolgáltattak az aradi vértanúk tiszteletére. Ezt követően a művelődési egyesület nagytermében alkalmi összeállítást mutatott be Venczel Júlia, a Sonja Marinković Általános Iskola történelemtanára és a Szervó Mihály Általános Iskola diákjai. Közreműködtek a Zenészek és Énekesek Egyesületének tagjai, valamint a művelődési egyesület szavalói, szólóénekese, citerazenekara és vegyes kórusa.