Öt zentai általános iskolás diákot jutalmaztak a Magyar Kultúra ünnepén Budapesten

A magyarságismereti esszé- és tanulmányíró verseny ünnepélyes eredményhirdetésén öt zentai diák vehetett át díjakat vasárnap a budapesti Magyarság Házában.

Az esszéíró pályázatot huszonkettedik alkalommal hirdette meg a felvidéki Palóc Társaság a Magyar Kultúra tiszteletére. Ezen a megmérettetésen öt zentai diák vehette át az elismeréseket, mindannyian az Emlékiskola nyolcadikos tanulói.

Horváth Ervin és Beszédes Sára esszéjét a legjobb írásműként értékelte a zsűri, Csízik Boglárka és Törtei Hédi munkáját második díjjal jutalmazták, Terhes Virág pedig harmadik díjat kapott, valamint az ifi zsűri különdíját, melynek köszönhetően egy cserediák programban vehet majd részt Magyarországon. A tanulókat Kormányos Katona Gyöngyi magyartanárnő készítette fel a versenyre.

A felkészítő tanáruk az örömteli eseményről nyilatkozva elmondta: “A nyolcadikos fiatalok másodszor vettek részt ezen a pályázaton az általános iskolák számára kiírt korcsoportban. A magyar kultúra napja alkalmából jelentették meg pályázati felhívásukat az általuk kijelölt témákkal, melynek az volt a célja, hogy a fiatalokban elmélyítsék a magyarságtudatot, a szülőföld iránti szeretetet és fejlesszék az anyanyelvi képességeket.

Korcsoportok szerint adhatták át pályamunkáikat a diákok, az általános iskolások mellett a középiskolások, illetve az egyetemisták is elküldhették dolgozataikat. Az eredményhirdetésre Budapesten, a Magyarság Házában került sor, a magyar kultúra napjához kötve, január 21-én. A felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, magyarországi diákok mellett vajdasági diákok is vannak a díjazottak között. A legtöbb pályamunka, esszé Vajdaságból érkezett. „

Összesen hat pályamunkát küldtek el, ezek közül idén ötöt emeltek ki. Az eredmények felülmúlták várakozásaikat - mondta Kormányos tanárnő. – Ők azok a diákok, akik nem csak beszélnek az anyanyelv fontosságáról, hanem folyamatosan bizonyítják törődésüket, igényességüket, a legtöbb nyelvtani és irodalmi versenyen vesznek részt.

Erre bizonyíték mostani eredményük is. Az egyik esszé szövegében mindezt így fogalmazták meg: „Az anyanyelv kapocs ember és ember között. Családhoz, nemzethez tartozás alapja, és nem számít hány nyelvet beszéltünk vagy beszélünk, mert a legőszintébb szavak akkor születnek, ha az anyanyelvünkön szólalnak meg.”

A tanulók röviden beszámoltak a budapesti kirándulásról, saját témáikról, hogyan csiszolták, finomították írásaikat. Témáikban a vajdasági értékekről írtak, az aracsi Pusztatempomról, a bácsi várról, a bácskertesi és doroszlói viseletről, az itteni szecessziós építészetről, a vajdasági irodalomról, a családjukban hagyományozódó szellemi értékeikről, az anyanyelv kiemelt fontosságáról.