Magyarittabén a Kossuth-szobornál volt megemlékezés
Magyarittabén a hagyományos központi megemlékezés keretében istentisztelettel, katonadalokkal, szavalatokkal és a Kossuth-szobor megkoszorúzásával tisztelegtek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. A megemlékezés istentisztelettel kezdődött a református templomban, amely szükség esetén oltalmat nyújtott Kossuth Lajos 1904-ben felállított szobrának. Marton Károly, református lelkész, Magyarittabé: „Kossuth Lajos Magyarittabének példakép. És amikor eltűnt a szobor, úgy érezte mindenki, hogy a példaképet vették el. A magyar identitás, a magyar nyelv, kultúra, hit, a múltnak a sokféle harca, kudarca és öröme.” A legdélebbi, egyetlen bánáti Kossuth-szobor 2015. április 3-án eltűnt a talapzatáról. Azóta sem került elő. István Julianna, Magyarittabé: „Nem is tűnt fel annyira, mint amikor elveszett, hogy mennyire hiányzik. Akkor döbbentünk rá, hogy ha nem is minden, de talán nagyon sok minden az a szobor a számunkra. Szerintem az összetartás, a szabadságért való harc, a szeretet.” Szerencsére az elkeseredést hamar felváltotta a tenni akarás és az összefogás. Határon átnyúló együttműködéssel elkészült az új Kossuth-szobor, amelynek tavaly volt az újraavatása. Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Magyarittabén a Kossuth-szobor azt hiszem, hogy valamennyiünk számára a maradandóságot jelenti. A reménytelenségből a remény esélyét jelenti. A tettet jelenti, és a cselekvést jelenti. És ez pedig azt jelenti, hogy március 15-ének szebb üzenete itt Magyarittabén, a Bánságnak ezen a részén nem is lehet.” Az új Kossuth-szobor valójában az eredetinek hű mása, ugyanis a magyarországi Soltvadkerten álló – ugyancsak Horvay János által készített – alkotásról lett lemintázva. Biacsi Karolina, kőszobrász, restaurátor: „Fontosnak tartom az összetartás és a megmaradás szimbólumainak a megmaradását, a restaurálását, a fenntartását. Mint ahogyan itt említettem a mai megemlékezés során is ezt a példás összefogást a tragédia után. Nagyon fontos, hogy ezeket az emlékhelyeket őrizzük.” A megemlékezésen Fremond Árpád, a VMSZ alelnöke mondott ünnepi beszédet. „A szabadságharc is megmutatta, hogy egyedül vagyunk, csak magunkra számíthatunk. Mi is itt ma csak magunkra számíthatunk. Akkor tudunk megmaradni az elkövetkező időszakban is, hogyha egy erős közösség áll mögöttünk. Egy összefogott, összetartó erős közösség maradunk, akkor azt hiszem, hogy nem kell félnünk és könnyen vesszük az akadályokat.” A kegyelet virágait a Kossuth-szobornál elsőként Magyarittabé polgárai helyezték el. Koszorúzott a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a vajdasági önkormányzatok és civil szervezetek képviselői is.
