You are here

Hatvan év után az idén végre felújítják a Magyar Szó székházát – A dolgozók béreit nem növelheti a cég a szakszervezetek követelésének megfelelően

Gazdasági társaságként és a közérdeket szolgáló sajtóházként is pozitív eredményt könyvelt el 2017 végén a Magyar Szó Lapkiadó Kft., hiszen pénzügyi teljesítménye nyereségesnek bizonyult, a napilap ugyanakkor méltán teljesítette küldetését, hírnevének megfelelően tájékoztatta az olvasókat Ökrész Rozáliának, a médiaház igazgatójának értékelése szerint.

Mindennek ellenére, sajnos, 2018-ban is addig nyújtózkodhat a vállalat, ameddig a takaró ér – tudtuk meg beszélgetésünk során –, jelentősebb bérfejlesztésre 2018-ban nem számíthatnak a dolgozók, legfeljebb egy nyolc százalékos növelést tud vállalni a cég.

– Tavaly már egy letisztultabb helyzettel találtuk szemben magunkat, 2016-ban lezajlott egy alapos átszervezés, melynek során tíz évet követően ismét Újvidékre került vissza a Magyar Szó központja, a deszk, mely előtte hatvan éven át úgyszintén ebben a városban működött, egy rossz becslésre alapozott ideiglenes áthelyezés előtt.

◼ Milyen előnyökkel jár a mostani helyzet az előzőhöz képest?

– A szerkesztőség magjának visszahelyezése egyszerűsítette a munkafolyamatot, a kommunikációt, gördülékenyebb és minőségibb munkát tett lehetővé. Előfeltétele volt ez a színvonal javításának.

◼ Milyen eredményekkel zárta a cég a 2017. évet?

– Azt mondhatom, eredményes volt a mögöttünk álló esztendő, sikerült megvalósítanunk a tervezett bevételeket, s az sem mellékes adat, hogy immár ötödik éve mondhatja magát a Magyar Szó Lapkiadó pozitív mérleggel üzletelő vállalatnak. A bevételek természetesen nyereséget is jelentettek a cégnek, s a szakszervezetekkel megkötött kollektív szerződés alapján e nyereség 80 százalékát ki is fizetjük a dolgozóknak, a januári bér előlegével személyenként mindenki 5000 dináros osztalékot kap belőle. A cég nyeresége kétmillió dinár volt tavaly.

◼ Ha külön figyeljük a szerkesztőségnek és a nyomdának a teljesítményét, mindkettőről elmondható a pozitív üzletelés?

– Igen, mindkét részlegben pozitív oldalra billent a mérleg nyelve. Mint ismeretes, a tartományi adminisztráció két éve csökkentette a támogatást 10 százalékkal. Ez rányomta a bélyegét a 2016. év szerkesztőségi pénzügyi teljesítményére, de 2017-ben a Magyar Nemzeti Tanács közvetítésével az anyaországi támogatás pótolta ezt a hiányt, a tiszteletdíjasainkat ki tudtuk fizetni ezzel a segítséggel, be tudtunk hozni egy jelentős lemaradást, növelve mindezzel a lap minőségét, hiszen külső munkatársként továbbra is alkalmazhatunk meglehetősen nagy tekintélyű közírókat, elismert szakértőket.

◼ Kollégáink, a szakszervezetek képviselői 15–20 százalékos béremelési elvárásokkal fordultak a céghez a legutóbbi kibővített igazgatóbizottsági ülésen. Fontolóra tudja-e venni a vállalat ezeket az igényeket?

– A Magyar Szó szerkesztőségében a bérek 2012 óta folyamatosan növekedtek, a nettó kereset ebben az időszakban 23 százalékkal lett nagyobb. 2014 végén befagyasztották az állami pénzben részesülő vállalatokban a fizetéseket, ennek ellenére, teljesen törvényes módon, a Magyar Szóban ekkor is emelkedni tudtak némileg a jövedelmek, hiszen a dolgozók száma csökkent, s bár az alapbért nem tudtuk növelni, nem módosítottuk a foglalkoztatottak számának a visszaesésével a rendelkezésre álló stimulációs keretet, vagyis kevesebb dolgozó között osztottuk szét ugyanazt a prémiummasszát. Ennek tulajdonítható a fizetések folyamatos növekedése.

◼ A szerkesztőségben olyan hangulat alakult ki, hogy eljött az ideje egy számottevőbb növelésnek, a korábbi megszorításokból ugyanis rendre kivettük a részünket.

– Erőteljesebb bérfejlesztésre jelenleg nincs lehetőségünk. Két okból: egyrészt a törvény sem ad rá lehetőséget, a fizetéseknek csak egy kisebb méretű növelését irányozta elő, másrészt a cég gazdasági ereje megőrzésének is fontos szempontja kell hogy legyen minden alkalommal az ilyen döntések meghozásának. A szakszervezetek egy nagyméretű növelést követeltek, amihez most nincsenek meg a feltételek. Ennek ellenére 2018-ban is tovább növekednek a bérek, az idei pénzügyi terv megközelítőleg 8 százalékos növelést irányoz elő.

◼ A szerbiai átlagbér a legutóbbi kimutatás alapján 47.500 dinár. Mennyire közelítik ezt meg a cégen belüli fizetések?

– Valóban, 47.575 dinár a legutóbbi szerbiai átlagkereset, Vajdaságban ennél egy kicsit sajnos alacsonyabb. Ami a Magyar Szó szerkesztőségét illeti, 96 százalékban valósítja meg az átlagbér a szerbiai átlagot. Mondhatom, hogy megközelítette a köztársasági átlagot.

◼ Mi a helyzet a közös szolgálatnak és a nyomdának a bérezésével?

– A nyomdán belül a bérek alacsonyabbak, 38 ezer az átlag, a közös szolgálat bérei pedig nagyjából megegyeznek a szerkesztőségen belüli fizetésekkel.

◼ A 8 százalékra tervezett idei bérfejlesztés egyformán mutatkozik majd meg minden részlegben,  vagy eltérő lesz a szerkesztőség, a közös szolgálat és a nyomda esetében, s átlagról beszélünk?

– Jelenleg a fizetés egyik alapját képező pontérték növelésében gondolkodom, erről még a szakszervezetekkel egyeztetni kívánok, mert érinti a kollektív szerződés témakörét is. Az egyeztetések hamarosan elindulnak.

◼ Hogyan hat ki majd a pontérték esetleges növelése a bérekre?

– Az érték növelése maga után vonja majd a bérek növekedését is, a tervben meghatározott, fentebb említett kereten belül.

◼ Megítélése szerint mi jellemezte a Magyar Szó vállalat 2017-ben elvégzett munkáját?

– A lap rendszeresen megjelent, fennakadások nélkül tudta a nyomda teljesíteni a feladatát – illetve ha voltak is fennakadások, mint másutt is, azokat az olvasó nem érezhette meg. Azt hiszem, a szerkesztőségnek és a nyomdának a munkáját is a felelősségteljes hozzáállás, a hozzáértés, a tenni akarás és a teljesítmény jellemezte.

◼ Fontosnak tartja-e az utánpótlás szavatolását?

– A szerkesztőségben kulcsszerepet betöltő egyének távoznak nyugdíjba az év folyamán, s ez mindig fejfájást okoz, még inkább növeli a fiatalok bevonzásának a fontosságát. Erősítenünk kell az utánpótlás nevelését, itt vagyunk Újvidéken, itt van a deszk is, a szellemi munka erőteljesebb kibontakozását szeretném a jövőben látni.

◼ Jelentős beruházások esedékesek az idén a Magyar Szó székházának az épületén, s azon belül is. Mire vonatkoznak a tervek?

– Anyaországi forrásokból, kijelenthetem, egyértelműen Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének a közbenjárására, két fontos beruházást is végrehajtunk az idén. Az egyik a Magyar Szó székházának az állagmegőrzését célozza, hat évtized után sor kerülhet a tető, az ablakok, az épület homlokzatának a felújítására, egy 25,8 millió dináros beruházás ez. Tervbe vettük a székház alagsorában működő nyomdarészleg áthelyezését a már meglévő telepi részlegbe, ezzel redukálva a szétválasztottságból származó felesleges költségeket, de gépvásárlást is tervezünk, hiszen újítás nélkül a lap külalakja sem változhat. E másik beruházás értéke mintegy 190 millió dinár. Lehetőségeinkhez mérten a szerkesztőség felszerelését is folyamatosan újítjuk.

◼ Ön, személy szerint, mit vár a 2018. évtől?

– Nem nagyon tudom elválasztani a munkától a személyes elvárásaimat, itt telnek a napjaim, érzem, hogy a Magyar Szó a magyar kormány erejének hála egy jelentős időszakát éli most. Erre kell mindannyiunknak koncentrálnunk, odafigyeléssel, körültekintéssel, és, azt hiszem, némi alázattal kell végeznünk a dolgunkat.

Szerző: 
Magyar Szó, Virág Árpád