A hatékonyabb katasztrófavédelem útján
Európai támogatással és együttműködéssel javulhat az elemi csapások kockázatfelmérése a Duna menti országok régiójában
A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának Földrajzi Intézete és a magyarkanizsai önkormányzat képviseli Szerbiában az Európai Uniónak azt a katasztrófavédelmi-kockázatfelmérési délkelet-európai projektumát (SEERISK), melyet hazánkban az IPA határon átnyúló együttműködési program anyagi kereteiből finanszíroznak.
A finanszírozásnak Szerbia esetében ez az egyedüli lehetősége, hiszen, mint ismeretes, egyelőre csupán ezek a források nyitottak az ország számára, a tagjelölti státus elnyerését követően válnak majd elérhetővé az uniós támogatási program további, igen lényeges eszközökhöz hozzáférést lehetővé tevő komponensei. A Duna menti régió katasztrófavédelmi felkészültségét segítő kezdeményezés lényegéről lapunknak dr. Nagy Imre egyetemi tanár, a projektum egyik vezetője nyilatkozott.
– Az EU támogatja a Duna menti államokban egy katasztrófavédelmi módszertan kidolgozását. Ez egyrészt arról szól, hogy hogyan kell a lakosságot felkészíteni az ilyen helyzetekre. Ahhoz azonban, hogy fel lehessen készülni, meg kell határozni az adott község veszélyeztetettségi fokát, kockázati tényezőit is. A projektumban részt vesz még Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Bosznia, Szlovénia és Horvátország. A vezető partner, vagyis a főpályázó a magyarországi Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Minden országnak van egy kísérleti települése, melynek a kockázati tényezői alapján megtörténik maga a modellezés. Szerbia esetében ez a település Magyarkanizsa – magyarázta a projektum lényegét Nagy.
Mint mondta, Szerbia esetében a szárazság, a tűzesetek nagy kockázatot jelentenek, így Magyarkanizsa esetében a földrajzi adatok segítségével ezt próbálják meg modellezni.
– Ismeretesek azok a tényezők, amelyek a tűzeseteket kiválthatják. A meglévő adatok alapján ezeket térképre visszük, s gyakorlatilag meghatározzuk, hogy a szárazságnak és a tűzeseteknek az összefüggésrendszerében hol várhatók a legnagyobb valószínűséggel ilyen vészhelyzetek. Ezáltal meg lehet határozni azt is, hogy milyen mértékben számítanak veszélyeztetettnek egyes középületek, intézmények, mint amilyenek az iskolák, egészségházak – közölte a Természettudományi Kar tanára.
Szerbia esetében a szárazság okozta kockázatot, Bosznia esetében a záporpatakokat, Bulgária esetében pedig például az erdőtüzeket fogják kielemezni.
– Minden ország kitöltött a projektum kezdetekor egy kérdőívet, mely választ adott a kérdésre: milyen helyzetben van a katasztrófavédelem – községi, regionális és állami szinten. E kérdőívek alapján kezdte meg az újvidéki és a bécsi egyetemnek a földrajzi intézete közös munkával meghatározni, hogyan lehet modellezni a katasztrófa típusait.
Ezt követően megvizsgáltuk az államok földrajzi információs rendszereit, azt, hogy mennyire számítanak felkészültnek ebben a tekintetben. Mondhatom, hogy a magyarkanizsai község meglehetősen jó adatszolgáltatónak számított, részletes információkkal rendelkezett az elmúlt időszak szárazság okozta tűzeseteiről, ami nagy segítséget jelent ahhoz, hogy a készülő katasztrófavédelmi térképen meg tudjuk határozni, a község mely pontjain kell a leginkább odafigyelni majd a jövőben az újabb tüzek kiütésének veszélyére.
A lakosság bevonása, megkérdezése jelenti majd a projektum következő fázisát: egy tudományos szociológiai felmérésről van szó. Ki fogják kérni a polgárok véleményét ezeknek az elemi csapásoknak a megjelenése kapcsán, ugyanakkor kihasználják majd a kínálkozó lehetőséget egy másik témának, a klímaváltozásnak a bevonására is.
– A katasztrófahelyzetek kialakulását a klímaváltozások szűrőjén is átengedjük, a célunk meghatározni, hogyan befolyásolják ezeket a csapásokat a szóban forgó változások. Ez a felmérés is hozzájárulhat a kockázatelemzés pontosságához – mondta el Nagy Imre.
AZ EREDMÉNY: ÚTMUTATÓ
A projektum 2014 végén zárul le, addigra el kell készülnie az elemzésnek, a klímaváltozásról szóló felmérésnek, s be kell fejeződnie a lakosság megkérdezése által kapott adatok feldolgozásának is. A végeredménynek egy, a Duna menti államok katasztrófavédelmi módszertanát taglaló kézikönyv kiadásának kell lennie. A projektum összértéke 1,9 millió euró. A résztvevő országokban háromhavonta értekezletet tartanak, melyen értékelik az eddigi eredményeket, és kijelölik a következő feladatokat is.
A magyarkanizsai község és a projektum többi részvevője között a kapcsolatot az ICR, a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ, a projektum adminisztrátora tartja. Fejsztámer Róbert, a központ igazgatója lapunknak elmondta, hogy fejlesztési ügynökségként minden esetben a polgármesterrel és a tanáccsal konzultálnak egy-egy projektum kapcsán.
– Leírjuk, hogy miről van szó, milyen feladatokat kellene ellátni, milyen kiadásai lennének az önkormányzatnak, hiszen ez sem mindegy a költségvetés tervezésekor. Amennyiben az önkormányzat jóváhagyja az ötletet, akkor hozzáláthatunk a munka operatív részének elvégzéséhez, felvesszük a megfelelő kapcsolatokat, rendezzük a dokumentumokat, a levelezést, mindent, ami úgymond az uniós bürokráciához tartozik.
A szóban forgó katasztrófavédelmi projektummal kapcsolatban Fejsztámer elmondta, hogy az eddigiekben továbbították mindazokat az adatokat, melyeket az egyetem és a hidrometeorológiai intézet kért.
– Átadtuk a szárazságról, annak nagyságáról és idejéről, az általa okozott anyagi károkról szóló adatokat, a településen belüli és kívüli tűzesetek listáját, s az azok által okozott kár nagyságát, személyi sérülések számát. Ezek az információk járulnak majd hozzá annak a digitális térképnek az elkészítéséhez, mely rámutat a legkritikusabb pontokra.
Az így kapott analízis alapján, a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve, elkészülhet majd az az útmutató, amelyik előírja, milyen vészhelyzet milyen reakciót igényel – fogalmazott Fejsztámer Róbert.
