Európa a győzteseket várja

Guido Westerwelle: Őszintén kívánom, hogy a pozitív döntés meghozatalát javasolhassam a Bundestagnak Szerbia vonatkozásában

Belgrádi látogatásának második napján Guido Westerwelle német külügyminiszter nyomatékosította, hogy csak abban az esetben javasolhatja a csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának az odaítélését Szerbia számára, ha egyértelmű eredménye lesz a brüsszeli megállapodás alkalmazásának. A szerb államhatalom képviselői együttműködési szándékukról biztosították a német diplomácia vezetőjét.

Az Ivica Dačić szerb miniszterelnökkel folytatott beszélgetés után megtartott sajtótájékoztatón Westerwelle elmondta: nem jósolhatja meg, hogy az EU állam- és kormányfői vagy a Bundestag milyen döntést hoz Szerbia vonatkozásában a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Az április 19-én parafált brüsszeli megállapodás történelmi, most azonban itt az ideje rátérni az alkalmazásra, hangsúlyozta a német diplomácia vezetője, mondva, hogy a német döntés nem egyedül a kormánytól függ, hanem minden parlamenti politikai párttól.

– Megértem, hogy Szerbiában súlyos párbeszéd folyik a brüsszeli megállapodás kapcsán felmerülő kérdésekről. Ugyanakkor az európai perspektíva egyedül a győzteseket ismeri. A szerbiai fiatalabb generáció számára különösen fontos, hogy jobbá váljanak az életkörülmények, beruházások érkezzenek az országba, új munkahelyek nyíljanak, és érezhető legyen a gazdasági növekedés. Európa számára is ez a jó. Nemcsak történelmi, hanem kulturális szempontból is ugyanahhoz az európai családhoz tartozunk. Ezért lenne jó, ha Szerbia kihasználná az alkalmat a bátor és hosszú távú döntések meghozatalára – fogalmazott Westerwelle.

Szerbia Európával tehet jót, Európa pedig Szerbiával, jelentette ki Westerwelle, mondva, hogy ezekben a történelmi órákban a megfelelő döntéseket kell meghoznia a szerb államvezetőségnek. A német külügyminiszter megerősítette, hogy bátorításának jeléül utazott Szerbiába.

A német politikai pártok közötti kompromisszum és pozitív hozzáállás Szerbia irányába a Bundestag számos döntéséből és határozatából visszatükröződik, emelte ki Westerwelle, hozzátéve: őszintén kívánja, hogy a pozitív döntés meghozatalát javasolhassa a Bundestagnak. Senki nem várja el, hogy a felek a teljes megállapodást kezdjék el alkalmazni, látható előrelépésre azonban mindenféleképpen szükség van – szögezte le Westerwelle.

A miniszterelnöki-külügyminiszteri találkozót megelőzően a német külügyminiszter Ivan Mrkićtyel, a szerb diplomácia vezetőjével beszélgetett. Mrkić szerint Westerwelle érti, hogy milyen nehéz helyzetben van a szerb kormány és a koszovói szerbek.

– A német külügyminiszter tudja, hogy a szerb kormánynak nagy körültekintéssel és türelemmel kell meghoznia a Koszovóban élő szerb testvéreinkkel kapcsolatos döntéseket. Westerwelle meg van róla győződve, hogy a koszovói szerbek hamarosan maguk is látni fogják, hogy a nemzetközi közösség garantálja megmaradásukat, megerősödésüket és biztonságos jövőjük kiépítését. A német külügy vezetője azt is bejelentette, hogy hamarosan Belgrádba látogat a Bundestag küldöttsége – összegezte Mrkić.

Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök a Westerwellevel folytatott beszélgetés után kijelentette: „Szerbia az európai integráció mellett kötelezte el magát, ugyanakkor nem vezeti félre európai partnereit, és nem ígér olyasmit, amit nem teljesíthet.”

Szerbia alkalmazni kívánja a brüsszeli megállapodást, de csak azokat dolgokat, amelyek valóban szerepelnek a dokumentumban, nyomatékosította Nikolić, hozzátéve, hogy Szerbia sem közvetve, sem közvetetten nem ismeri el Koszovó államiságát.

– Szerbia nem eltart atni kívánja magát az EU-val. Az ország dolgozni kíván. Ahhoz, hogy Szerbia jobb életkörülményeket teremtsen polgárainak, új beruházásoknak kell az országba érkezniük. Ezért fontos, hogy minél előbb megkezdjük a csatlakozási tárgyalásokat. Eddig három hetet veszítettünk el, míg megpróbáltunk megegyezni a brüsszeli megállapodás alkalmazásáról. Ez azt bizonyítja, hogy ezt a fontos párbeszédet szintén csak a két miniszterelnök folytathatja, Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő közvetítésével – részletezte Nikolić.

A német külügyminisztert vasárnap este Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes fogadta. Ez a beszélgetés a hétfőiekhez hasonló szellemben és hangulatban zajlott. Vučić abbéli reményét fejezte ki, hogy Szerbia júniusban elnyeri a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Az ország soha semmit nem kért Németországtól a Belgrád és Pristina közötti megállapodás, valamint a csatlakozási tárgyalások vonatkozásában, most azonban segítséget kérünk Szerbia gazdasági fejlesztéséhez, emelte ki Vučić, hozzáfűzve, hogy a szerb államhatalom olyan szabályokat foganatosít meg, amelyek vonzóbbá teszik az országot a külföldi beruházók számára.

– Számítunk Németország támogatására. Nemcsak az európai út tekintetében, hanem Szerbia gazdasági fejlődésével kapcsolatban is. Hiszem, hogy német barátaink segíteni fognak. Véleményem szerint Szerbia kiérdemelte a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az aktuális államhatalom az utóbbi nyolc hónapban többet tett, mint mások tíz év alatt. Nem azért fogadunk el megállapodásokat, hogy valakit megtévesszünk, hanem azért, mert megbízható, komoly és felelősségteljes partnerként éljünk meg önmagunkat. Szerbia a megállapodás mentén kíván eljárni, ugyanakkor kérjük, hogy a pristinai fél is tartsa tiszteletben a leírtakat, és ne az alkalmazásról folytatott párbeszédben kísérelje meg kibővíteni a megállapodást. Ha júniusban elnyerjük a csatlakozási tárgyalások megkezdésének a dátumát, nem szeretnénk, ha csak pozitív újságcikkeket kapnánk. Szerbia konkrét gazdasági támogatásra számít – fogalmazott Vučić.

Belgrád után Westerwelle Pristinába utazott, ahol Hashim Thaçi koszovói kormányfővel beszélgetve kifejtette: Németország ragaszkodik Szerbia észak-koszovói biztonsági struktúráinak a felszámolásához. Belgrádnak és Pristinának egyforma igyekezettel kell hozzájárulniuk a brüsszeli megállapodás alkalmazásához – mondta Westerwelle.

FEL KELL(ENE) SZÁMOLNI A JELENLEGI SZERB INTÉZMÉNYEKET

Milovan Drecun, a Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi Bizottságának elnöke megállapította, hogy Németország ragaszkodik az észak-koszovói szerb intézményrendszer felszámolásához, illetve egy új intézményrendszer létrehozásához. Ezzel kapcsolatban érhető tetten a legnagyobb nézetkülönbség a brüsszeli megállapodás alkalmazásának vonatkozásában, véli Drecun, aki mindennek ellenére hiszi, hogy a feleknek sikerül közös nevezőre jutniuk az alkalmazás témájában.

– Németország nem áll el abbéli követelésétől, hogy Belgrád oszlassa fel a jelenlegi szerb intézményrendszert Észak-Koszovóban, Pristina pedig alakítson meg egy újat. Belgrád álláspontja szerint nem szakadhat meg intézményrendszerünk működésének folyamatossága. Az intézményeknek a jövőben más formában, a szerb községek közösségének a keretében kell működniük. A brüsszeli megállapodásnak pont a községek közösségének a létrehozása volt a lényege. Ha valaki megpróbálja megakadályozni ennek a megvalósulását, akkor nem sok esély van a megállapodásra az alkalmazásról, akkor viszont nem valószínű, hogy Szerbia elnyeri a csatlakozási tárgyalások megkezdésének az időpontját. Bízom benne, hogy Németország és az EU többi tagállama racionálisan áll hozzá a témához – nyilatkozta Drecun.

RADIKÁLIS ZÁSZLÓÉGETÉS

Westerwelle látogatásának alkalmából a Szerb Radikális Párt képviselői a szerb elnökség épülete előtt felgyújtották az EU és Koszovó zászlaját. Szerbia soha nem áll el Koszovó és Metóhiától, szónokolt Nemanja Šarović, az SZRP elnökhelyettese, mondva: „Ha Szerbia esetleg formálisan is elismerné Koszovó függetlenségét, az semmit nem változtatna a Szerbia ellenes országok és csoportosulások – EU, Németország, USA – hozzáállásán.” Az SZRP képviselői Petar Vujasinović párttársuk szabadon bocsátását is követelték. Vujasinović politikai rab Vučić börtönében – hangsúlyozták a tüntető radikálisok.