Hamarosan olyan kisüzemek jöhetnek létre a Vajdaságban, amelyek lehetővé teszik az EU-csatlakozás után is, hogy a kistermelők túrót, sajtot, törött paprikát vagy befőtteket, füstölt húsételeket áruljanak a piacokon, tudtuk meg Juhász Attila mezőgazdasági titkártól. Ezt egy olyan szabályzat teszi majd lehetővé, amely várhatóan 2016-tól már érvényre lép, és amely számos esetben megoldást jelent a ma még jelen lévő gondokra, amelyek a kistermelőket érintik, így például a tej felvásárlásának problémájára is.

Szerbiában a mintegy 330 ezer bejegyzett gazdaságból körülbelül 100 ezer 5–15 hektáron termelő gazdaság működik, és jelentős azoknak a gazdaságoknak a száma is, amelyek ennél kisebb területen termelnek. Már évek óta szükség van egy olyan jogszabályra, amely a kistermelőket óvja, és megmaradásukat teszi lehetővé.

A kistermelőket érintő, több éve tartó gondokat, illetve az Európai Unió országainak tapasztalatait is figyelembe véve, a Vajdasági Agrárszövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére, a VMSZ agrár- és vidékfejlesztési programjával összhangban, Szerbiában is készül egy olyan szabályzat, amely az EU-csatlakozás után is lehetővé teszi, hogy a kisgazdaságok tovább folytathassák tevékenységüket, árulhassák a piacon az általuk feldolgozott termékeket, és részt vehessenek a helyi közétkeztetésben is.

– A kistermelői szabályzat megalkotása az elmúlt évek tapasztalatain alapszik. A kistermelői szabályzat egy olyan lehetőség, amellyel a magyarországi, az osztrák, a francia gazda is él, hogy kistermelőként megtermelt mezőgazdasági termékét feldolgozza és értékesítse. Mivel Szerbiában is a gazdaságok jelentős része kisebb területen, 10–15 hektáros vagy annál kisebb területen gazdálkodik, úgy gondoltuk, hogy nálunk is ennek a szabályzatnak van létjogosultsága – mondta Juhász Attila.

– Az előző mezőgazdasági miniszterek nem tartották fontosnak, hiába magyaráztuk el, hogy miért fontos a kistermelőkkel foglalkozni, de amióta a Vajdasági Magyar Szövetség is kormányzati pozícióban van, sikerült a kistermelői szabályzatot megírni. Az Európai Unió általános érvényű jogszabálya is lehetővé teszi, hogy a tagállamok egyszerűsített szabályzatokat fogalmazzanak meg – mutatott rá az államtitkár a szabályzat politikai hátterére. Elmagyarázta, a szabályzat pontosan megfogalmazza, hogy kik tartoznak a kistermelői kategóriába, meghatározza heti, havi és éves szinten az állati és növényi eredetű termékek előállításának mennyiségét. Olyan egyszerűsített előírásokat állít fel (így élelmiszer-higiénia előírásokat is), amelyek lehetővé teszik, hogy ne csak a nagy rendszerek érvényesülhessenek a piacon, hanem a kistermelők is. Olyan gazdaságok létrehozását teszi lehetővé, ahol ellenőrzött rendszerben feldogozott termékek jöhetnek létre, és amelyek közvetlenül a fogyasztóhoz jutnak el.

– Azoknak az objektumoknak, amelyekben a gazdák a megtermelt javakat fel tudják dolgozni, egyszerűsített higiéniai előírásoknak kell megfelelniük. A hatályban lévő élelmiszer-biztonságról szóló törvény ugyan megfogalmazza azokat az előírásokat, amelyeknek az élelmiszer-előállítási folyamatnak meg kell felelnie, ezzel szemben fogalmazunk meg könnyítéseket, amelyek csupán a kistermelőket érintik majd. Ezek olyan könnyítések, amelyek lehetővé teszik, hogy élelmiszer-biztonság szempontjából kifogásolhatatlan termék jöjjön létre, és a fogyasztók jogai sem csorbuljanak. A cél az, hogy a kistermelők által előállított termékek is egészségesek és fogyaszthatók legyenek – mondta. Juhász Attila rámutatott, Magyarországon, Ausztriában és Franciaországban, illetve Lengyelországban, Litvániában és Horvátországban is létezik ehhez hasonló szabályzat. Ezekből kiemelték a jó tapasztalatokat, ám a szerbiai állapotokhoz igazították a még készülő szabályzatot. Hangsúlyozta, a környező országok EU-csatlakozási folyamatai mutattak rá, hogy ha az előcsatlakozási folyamatban nem viselnek gondot a kistermelőkre, később őket a nagy rendszerek akár meg is semmisíthetik, így ennek a szabályzatnak a megalkotása már most fontossá vált, hogy a kistermelők megmaradása és működése ne kerüljön veszélybe.

– Ez a szabályzat lehetőséget nyújt a kistermelők legalizálására. Miért említem a legalizálást? Az érvényben levő jogszabályok alapján a kistermelők ugyanis nem árulhatnának házi kész-, illetve félkész termékeket a piacon, hiszen mindazok nem ellenőrzött körülmények között előállított termékeknek számítanak. Ez a kistermelői jogszabály tulajdonképpen lehetőséget nyújt a kistermelőknek, hogy tevékenységüket, a nyers termékek, termények feldolgozását legalizálják. Vagyis olyan családi gazdaságok jöhetnek létre, amelyek piacorientáltak. Az EU-csatlakozás után így az ennél is nyitottabb piac nem érinti majd őket drasztikusan, mint ahogy például Horvátországban érintette a kistermelőket. Ott most alkották meg ezt a szabályzatot, utólag léptek fel a kistermelők védelmében – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta, a legalizálási folyamat pedig arra is lehetőséget nyújt majd, hogy a kisgazdák óvodáknak, iskoláknak, kórházaknak adják el terméküket, vagyis részt vállalhatnak majd a közétkeztetési folyamatban.

Kérdésünkre válaszolva, hogy az élelmiszert feldolgozó kisüzemek létrehozása, az úgynevezett legalizációs folyamat költséget jelent-e majd a kisgazdák számára, a mezőgazdasági tárca kész-e támogatást nyújtani a kistermelőknek, Juhász Attila elmondta, már most léteznek olyan rendszerek, amelyek a vidékfejlesztést szolgálják.

– Igaz, hogy a vidékfejlesztésre vannak eszközök, amelyek ilyen típusú feldolgozó üzemeket támogatnak, majd farmok korszerűsítését támogatják, mégis sokkal egyszerűbb átalakításokban kell gondolkodni, amelyek elsősorban a higiéniai előírásokat követelik meg, amelyek nem igényelnek nagyobb beruházásokat, pár száz euróból át lehet alakítani a már meglevő objektumokat – magyarázta az államtitkár.

A kistermelői szabályzat tervezete a hónap végéig készül el, majd ezután kerül közvitára, amikor a mezőgazdasági minisztérium a termelők véleményére lesz kíváncsi. Egyeztetnek majd a társtárcákkal is, illetve az Európai Bizottságot is értesítik róla. Készül egy kézikönyv is, amely a kistermelőket hivatott tájékoztatni arról, hogy mit is jelent ez a szabályzat. A szabályzat érvényre lépése 2016-ra várható.