Tegnap délután az óbecsei belvárosi római katolikus temetőben alkalmi műsorral és koszorúzással tisztelegtek az aradi vértanúk emléke előtt.

A megemlékezés a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Szelence énekegyüttese által elénekelt Himnusszal kezdődött, majd Nagy Klára, a kultúrkör titkára méltatta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosságát.

Ünnepi beszédében a többi között azt mondta: a szabadságharc elveszett, a célját mégis elérte, mert létezik és szabad a magyar nemzet, ehhez pedig kellett az október 6-án kivégzettek hősiessége is.

Kinka Erzsébet, Óbecse alpolgármestere beszédében azt emelte ki: a tizenhárom aradi vértanú példája még ma is messzire mutat.

– A gyász, a halál, az önfeláldozás fájdalmas percei az életre irányítják figyelmünket. Bár 166 évvel ezelőtt történt, még ma is erőt ad e gyásznap, mint ahogy erőt adott 1849 után is a magyarságnak, erősítette, egybetartotta a nemzetet.

Megértették, hogy a hazáért érzett felelősség cselekvésre kötelez, a szabadságért pedig mindenáron küzdeni kell. Egy nemzet akkor maradhat fenn, ha emlékezik hőseire, mint ahogy tesszük ezt ezen a napon.

Feladatunk gondoskodni a jövő nemzedékéről, segíteni őket minden tudásunkkal és erőnkkel, hogy itthon maradjanak a szülőföldön, a család kötelékében.

Munkát adni a fiataloknak, lehetőséget, hogy családot alapítva itt éljék az életüket, ebben a hazában, magyarként és szabadon, ahová születtek. Az aradi vértanúk emlékét az utcák táblái, a közterek szobrai még őrzik.

Még tanúskodnak arról, hogy voltak. Tegyenek tanúságot nekünk ma is és a jövőben is. Figyeljünk egymásra, figyeljünk oda arra, hogy mindig a múlt alapozza meg a jövőt! Minden, amit önző módon csak magunkért teszünk, mulandó – mondta többek között Kinka Erzsébet.

A megemlékezésen ft. Világos Miklós atya megszentelte az emlékművet, majd a jelenlévők a sírnál elhelyezték koszorúikat.