Új oktatási stratégiára van szükség

Deli Andor tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárral a kisebbségeket érintő oktatási kérdésekről beszélgettünk

A jelenleg érvényben lévő mechanizmusok a múlt század 70-es és 80-as éveiben jöttek létre, amikor még sokkal nagyobb közösségekről lehetett beszélni, sokkal több diák volt. Ezek a mechanizmusok fennmaradtak és nem követték a népesség-csökkenési mutatókat. Az elkövetkező időszakban az oktatási stratégia újratervezése a célunk, amelyet egyébként sem tudnánk megkerülni, véli Deli Andor magiszter.

A rendelkezésre álló adatok szerint hogyan alakul a diáklétszám Vajdaságban és azon belül hogyan alakul a magyar diákok létszáma a következő tanévben?

– Ami a kisebbségi létszámot illeti, elmondhatjuk, hogy egy általános csökkenési tendencia figyelhető meg, ez a vajdasági átlagot illetően évi 2 százalékos csökkenést jelent. A magyar tagozatok vonatkozásában elmondható, hogy e tanévben a jelentéseink alapján 1828 magyar nemzetiségű elsősről tudunk, ebből 1708, aki magyar tagozatra iratkozott, ez 80 százalékos részesedési arányt jelent azon magyar ajkú diákok körében, akik magyar nyelven folytatják a tanulmányaikat.

Ez a szám évről évre változik, például a tavalyi tanévben 1793 magyar nemzetiségű tanuló volt, tavalyelőtt 1927 magyar nemzetiségű elsős volt, három évvel ezelőtt pedig 2027-en voltak. Hasonló helyzetben vannak a többi vajdasági kisebbségek is, míg a magyar diákok 80 százaléka folytatja tanulmányait az anyanyelvén, addig a szlovákok 73 százaléka, a román tanulók esetében ez az arány mintegy 50 százalékos.

Ezért látjuk szükségét annak, hogy felhívjuk a figyelmet és olyan intézkedéseket tegyünk, amelyek serkenthetik ezt a részarányt. A gyerekek létszáma adott, azon nem tudunk változtatni, viszont a kisebbségeknek az anyanyelvén folyó oktatásának részarányát növelni lehetne. Az intézkedéseket a nemzeti tanácsokkal karöltve kellene végrehajtani, mivel nekik már vannak kidolgozott stratégiáik, mint például a Magyar Nemzeti Tanácsnál a beiskolázási csomag vagy a terepi munka, amely alkalmával tudatosítják a szülőkben a magyar nyelven folyó oktatás fontosságát.

 Milyen oktatási stratégiára lenne szükség?

– Komoly beruházásokat a tartományi titkárság nem tud pénzelni, rendszerbeli változtatásokat önállóan nem tud kieszközölni. A rendszerbevágó kérdésekről Belgrádban döntenek, ahol sajnos nem mindig vannak tisztában a terepen uralkodó viszonyokkal és nem ismerik fel a többnyelvű oktatás jelentőségét. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben nem történt változás és a régi beidegződések mentén tervezték meg az oktatást, legyen szó szerb vagy kisebbségi nyelven folyó oktatásról.

Valószínű, hogy az elkövetkező időszakban komoly változtatásokat kell majd eszközölni a rendszer fenntarthatóságának a céljából. A jelenleg érvényben lévő mechanizmusok a múlt század 70-es és 80-as éveire tekintenek vissza, amikor még sokkal nagyobb közösségekről lehetett beszélni, sokkal több diák volt.

Ezek a mechanizmusok fennmaradtak és nem követték a népesség-csökkenési mutatókat. Az elkövetkező időszakban az oktatási stratégia újratervezése a célunk, amelyet egyébként sem tudnánk megkerülni. Mivel ez meghaladja a tartományi titkárság hatásköreit, köztársasági szinten olyan kommunikációt kell kialakítani, ahol megőriznénk az oktatási rendszer többnyelvűségét és a tartomány véleményét meghallgatva továbbfejlesztenénk az oktatási stratégiát.

 Milyen szerepe van az iskolabuszoknak az elkövetkező generációk számára?

– Az iskolabuszok működtetése egyre elterjedtebb lesz nálunk, s ezen a területen a Magyar Nemzeti Tanácsnak már vannak előremutató kezdeményezései, amely eddig 16 buszjáratot működtet.

Úgy gondolom, hogy ez jó példaként szolgálhat a többi nemzeti tanács számára, ugyanakkor az állam részére is egy hasznos jelzés, mivel az általános népességcsökkenés következtében az iskolabuszok üzemeltetésének költsége a nemzeti tanácsok helyett az államot terhelhetné anyagilag. Az államnak kötelessége, hogy a diákok számára biztosítsa az anyanyelven folyó oktatáshoz való hozzáférést és sok esetben már csak iskolabuszokkal oldható meg.

 A tartományi titkárság mit tud tenni, hogy a 15 főnél kisebb osztályok is megnyílhassanak?

– Az iskolák kérvényezik a 15-ös létszámnál alacsonyabb osztályok megnyitását a tartományi titkárságnál. Ez nem teljes egészében a titkárság önálló döntése, ugyanis azonkívül, hogy a nemzeti tanácsok véleményét ki kell kérni a folyamatban, azon túlmenően a kis létszámú tagozatok pénzelése a minisztériumot terheli és erre köztársasági szinten kell, hogy rábólintsanak.

Itt vannak huzavonák, igyekszünk a kisebbségvédelmi érveléseinkkel meggyőzni a minisztériumot egy-egy tagozat megőrzése érdekében. Elsősorban bánáti vagy nyugat-bácskai falvak – mint például Kisorosz, Feketetó, Szilágyi vagy Doroszló – magyar nyelvű tagozatairól van szó, évről évre hozzánk fordulnak segítségért, hogy folytatódhasson az anyanyelven folyó oktatás.

 Elfogadták-e már a különböző középiskolák beiratkozási terveit?

– A középiskolai szakokról szóló pályázat kiírása május végén zárul le. Az idén úgy próbáltunk módosítani az eddigi gyakorlaton, hogy az iskolákon kívül az önkormányzatok véleményét is kikértük a már meglevő szakok megőrzéséről vagy újak megnyitásáról.

Az önkormányzatok így kifejezhették, hogy mely szakmák veszteségesek és melyekben mutatkozik igény az új munkaerőre, azaz annak a kiképzésére. Az önkormányzatok javaslatait figyelembe véve alakítjuk ki a középiskolai szakok struktúráját. Fontos megemlíteni, hogy a minisztérium írja ki a középiskolai szakokról szóló pályázatot és ezért fontos, hogy a mi terveinket beépítsük a köztársasági keretbe.

Mit kell tudni a diákok létszáma szerinti finanszírozásról?

– A minisztériumnak már voltak tervei, hogy a 2017/2018-as tanévben bevezetik a diákok létszáma szerinti finanszírozását, de szakszervezeti ráhatásra ezt kitolták 2020-ra. Úgy gondolom, hogy ez csupán halogatás, mivel a létszám szerint pénzelés bevezetését nem lehet elkerülni, már csak az uniós felzárkózás miatt sem, az Európai Unióban ugyanis ez a fajta finanszírozás bevett gyakorlat.

Az európai gyakorlat szerint egy bizonyos kritériumrendszert alakítottak ki erre vonatkozóan, ún. kiegészítő koefficienseket használnak. Ez azt jelenti, hogy átlagban egy diák egy bizonyos pontszámot ér, a kisebbségi nyelveken oktató iskolák esetében viszont a tanulók egy bizonyos százalékkal több pontot kapnak. Lengyelországban például a kisebbségi nyelven tanuló diák koefficiensét 20 százalékkal növelik.

 Milyen közvetlen anyagi segítséget tud nyújtani a tartományi titkárság?

– A titkárság nem rendelkezik nagyobb összegekkel és így nem is tud komolyabb beruházásokat megvalósítani. Az iskolai építkezések, felújítások a Tartományi Nagyberuházási Alapon keresztül történnek. A titkárság csak szerényebb projekteket tud támogatni, mivel a pályázati keret, amivel rendelkezünk, az kb. 10 millió dinár.

Az elkövetkező napokban ki fogjuk írni az oktatási pályázatunkat, amelyre az iskolák jelentkezhetnek tanárok továbbképzésének a társfinanszírozására, kirándulások társfinanszírozására, versenyek, iskolanapok megtartásának anyagi támogatására, ugyanakkor a civil szervezetek is jelentkezhetnek oktatási projektjeik támogatására.