Pásztor: folytatni kell a nemzetpolitika utóbbi négy évének gyakorlatát
Pásztor István kifejtette, hogy „nekünk ugyanúgy kell képviselnünk az érdekeinket, mint ahogy eddig tettük, a kérdés csak az, hogy számíthatunk-e olyan anyaországi támogatásra, mint amilyet az utóbbi négy évben kaptunk”, majd hozzátette, „a legnagyobb dilemma az, hogy tudjuk-e folytatni az elmúlt négy évben elindított pozitív folyamatot”. Azt is elmondta, hogy a magyar állam nemzetpolitikai stratégiájának és a Magyar Nemzeti Tanács stratégiájának vannak, sőt elengedhetetlen, hogy legyenek kapcsolódási pontjai, viszont azt is figyelembe kell vennünk, hogy Budapesten nem ismerhetik testközelből a vajdasági helyzetet, ezért a helybeli politikum feladata, hogy közvetítsen, és ajánlatokat tegyen az anyaországi döntéshozók irányába.
A magyar nemzetpolitika utóbbi négy évének gyakorlatát folytatni kell, az esetleges változtatásokat pedig nem azért kell megtenni, mert bizonyos pozíciókba új emberek kerültek, hanem azért, mert a külhoni magyar közösségek igénye túlmutat az eddigieken - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke a XII. Vajdasági Szabadegyetem utolsó napján, vasárnap az észak-bácskai Kishegyesen.
A magyar nemzetpolitika négy éve és a vajdasági magyar politikai érdekképviselet című kerekasztal-beszélgetésen Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért korábban felelős helyettes államtitkár - a nemzetpolitika utóbbi 25 évét ismertetve - azt mondta: a rendszerváltás után a magyar állam számára természetessé vált, hogy foglalkozik a külhoni magyarsággal, a kormányváltások viszont hullámzást idéztek elő a nemzetpolitikában, ami megingatta a külhoni magyarok bizalmát. Hozzátette: a nemzetpolitika célja az, hogy a külhoni magyaroknak legyen élhető jövőjük a szülőföldjükön.
Pásztor István ehhez kapcsolódóan kifejtette: számára az újfajta nemzetpolitika igazi kérdése az, hogy a magyar kormány támogatáspolitikája megmarad-e az eddigi gyakorlatnál - annál, hogy főleg az oktatási és művelődési kezdeményezéseket támogatja -, vagy "továbblépünk". Hozzáfűzte: ő az utóbbinak a híve, és szerinte sok más határon túli közösség is így gondolkodik.
Mint fogalmazott, a nemzetpolitikát a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, valamint az egészségügyi és a szociális kérdések szempontjából kellene továbbfejleszteni.
"Erre kitapintható igény van. (...) Számunkra az lenne hihetetlenül fontos, ha meg tudnánk állapodni abban, hogy a támogatáspolitikát ebbe az irányba tudnánk kimozdítani" - mondta Pásztor István.
A VMSZ elnöke szerint a nemzet akkor erős, ha Magyarország erős, a nemzetrészek pedig tekintélyesek, mivel "össze vagyunk kapcsolva egymással, a többi magyar közösség sikere a mi sikerünk is".
A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke hozzátette: "Nekünk nagyon fontos, hogy Magyarországon milyen kormány van, hogy milyen a Fidesszel a kapcsolat, de a feladatokat nekünk magunknak kell elvégeznünk. De bátrabbak vagyunk, ha tudjuk, hogy olyan magyar kormány van mögöttünk, amely támogat bennünket."
"Ugyanúgy kell képviselnünk az érdekeinket, ahogy eddig is tettük. Számomra az igazi kérdés pillanatnyilag az, hogy számíthatunk-e arra a fajta anyaországi támogatásra, amelyet az utóbbi négy évben tapasztaltunk, vagy sem, és akik a magyar kormány határon túli politikáját képviselik, elfogadják-e azt, amit mi csinálunk, vagy nemzetárulásnak tartják azt" - összegezte Pásztor István.
Répás Zsuzsanna szerint ahhoz, hogy a külhoni magyaroknak élhető jövőjük és jövőképük legyen a szülőföldjükön, a magyar intézményeket kell támogatni, mert a közösségek az intézmények köré szerveződnek.
Kiemelte, nagyon fontos, hogy a határon túli magyar közösségek gyarapodjanak. Szerinte az utóbbi négy év magyar nemzetpolitikája a kettős állampolgárság lehetőségének megteremtésével teljesedett ki, illetve érte el eddigi csúcspontját.
A Vajdasági Szabadegyetemet tizenkettedik alkalommal szervezték meg, a résztvevők idén is közéleti, gazdasági és kulturális témákkal foglalkoztak. A rendezvényen a fiatal vajdasági magyar értelmiség összefogását, együttgondolkodását és véleményformálását érintő kérdések jelentek meg.
