Ugrás a tartalomra

Pásztor Bálint: Tárgyalni fogunk a haladókkal

A Vajdasági Magyar Szövetség kész részt venni az új kormány munkájában, amennyiben a Szerb Haladó Párt (SNS) elfogadja a VMSZ programjának alapelveit, jelentette ki Pásztor Bálint a B92 Kažiprst (Mutatóujj) című műsorában.

A VMSZ önállóan indul a március 16-ai parlamenti választásokon, Pásztor Bálint pedig a B92 rádió műsorában azt mondta, pártja szeretné megtartani frakcióját a szerbiai szkupstinában és legalább öt képviselői hely megszerzésére számítanak a választások után.

Pásztor emlékeztetett arra, hogy a VMSZ legutóbb a 2004-es választásokon szerepelt koalícióban, amikor a választási rendszer is más volt, 2007 óta viszont ez a párt mindig önállóan méretteti meg magát. A VMSZ – szavai szerint – önállóan kívánja képviselni a vajdaságiak, a vajdasági magyarok és minden olyan szerbiai polgár érdekeit, akik egy normális államban kívánnak élni.

“Mi meg akarjuk mérettetni magunkat a választásokon, s meg akarjuk mutatni, hogy rendelkezünk 70-80 ezer szavazattal, van programunk és ezt végre akarjuk hajtani”, üzente Pásztor.

A haladókkal való, választások utáni esetleges együttműködésről és kormányalakításról szólva Pásztor elmondta, nem a vajdasági magyarok döntik el, melyik pártnak mennyi mandátuma lesz, az azonban bizonyos, hogy ez alkalommal az SNS-nek lesz a legtöbb.

Itt a bronzéremért folyik a verseny

“Rendhagyóak és atipikusak ezek a választások, mert a bronzéremért folyik a verseny. Tudnivaló, melyik lesz az első párt, melyik a második, s a harc a harmadik helyért illetve a parlamenti bejutásért folyik. Mi parlamenti párt leszünk, s tárgyalni kívánunk majd a kormányfőt is adó haladókkal a lehetséges koalícióról. Amennyiben elfogadják programunk irányelveit, koalícióban leszünk”, magyarázta Pásztor.

A VMSZ elsősorban azt várja el az új kormánytól, hogy az elkövetkező időszakban fogadják el Vajdaság statútumát, a tartomány pénzeléséről szóló törvényt, továbbá, hogy fogadják el a kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításait, valamint hogy a vajdasági községek fejlesztését is a köztársasági költségvetés eszközeiből pénzeljék.

Pásztor elmondta, a VMSZ a kormányban nem a miniszteri tárcákért harcol, de még csak a kormány-alelnöki tisztségért sem. “Ha jó eredményünk lesz, talán a miénk lehet néhány államtitkári hely, hogy közelebb legyünk az információkhoz és a különféle projektumokhoz, de ez sem kulcsfontosságú. Az igazán fontos az, hogy megvalósuljon a programunk”, fejtette ki, s emlékeztetett arra, hogy a VMSZ az elmúlt időszakban ellenzékben volt, két évvel ezelőtt pedig visszautasították a felkérést, hogy lépjenek be a haladók és szocialisták vezette kormányba, akárcsak azt, hogy a kormányátalakításkor vállaljanak szerepet a kormányzásban.

“Látni szerettük volna, vajon az SNS megváltozott-e, s két év múltán elmondhatjuk, hogy megváltozott és ettől kezdve már partnerek lehetünk”, mondta Pásztor, aki emlékeztetett arra, hogy a kormány elfogadta a VMSZ javaslatát, hogy a kis értékű lopások esetében ahhoz, hogy a rendőrség egyáltalán foglalkozzon az esettel, a korábbi 15 000 dináros értékhatárt 5000 dinárra csökkentsék, valamint arra, hogy a VMSZ és az SNS közösen kezdeményezték a szerbiai parlamentben az 1944/45-ben a magyar lakosság ellen elkövetett atrocitások elítéléséről szóló határozat elfogadását, s közösen emelték az ennek az eseménynek emléket állító emlékművet is.

A szendvicsek kínálásának kora elmúlt

Pásztor szóvá tette azt is, hogy a VMSZ-nek folyamatosan a szemére hányják, hogy olyan személyekkel kész koalícióra lépni, akik a 90-es években “szendvicseket kínáltak a vajdasági magyaroknak”. Mint mondta, Aleksandar Vučićot 2008-ban is kérdezte – éppen a B92 egyik műsorában – ezekről a bizonyos szendvicsekről, de a radikálisok akkori tisztségviselőjének erre nem volt válasza.

“Ez a Szerb Radikális Párthoz köthető. A Szerb Haladó Párt elfogadható az Európai Unió számára is, s felveszik őket majd az Európai Néppártba is, amelynek a VMSZ is tagja. Együtt értük el a történelmi megbékélést is. Nem kívánunk partnerek lenni mindenáron, de ha meg tudunk állapodni, azok leszünk. Fontosabb az, ami egy évvel ezelőtt volt, mint az, ami húsz évvel ezelőtt történt”, szögezte le Pásztor, hozzátéve, a VMSZ azt reméli, hogy az elkövetkező négy év gyökeres változásokat fog hozni az országban.

“Mi nem várhatunk négy, nyolc vagy akár 12 évet arra, hogy megerősödjön a vajdasági magyar közösség számára talán elfogadhatóbb párt valamelyike. Mi a mi érdekeinket akarjuk képviselni, s nincs időnk a várakozásra”, jegyezte meg Pásztor.

A tartományi kormányról és a rendkívüli tartományi választások esetleges kiírásáról szólva Pásztor azt mondta, a VMSZ nem fogja lecserélni a partnereit a mandátum ideje alatt, s mindaddig, amíg a tartományi kormánynak megvan a többsége, nem látja okát a tartományi rendkívüli választások kiírásának. Mint mondta, erre esetleg erkölcsi vagy jogi okokból kerülhetne sor. Erkölcsi okként bizonyos “tektonikus mozgásokat” hozott fel, mint amilyen például egy magas rangú tisztségviselő elleni bűnvádi eljárás lehet. A jogi ok – magyarázta Pásztor – Bojan Pajtić kormányfő esetleges lemondása lehet, amire azonban a dolgok jelenlegi állása szerint semmi oka nincs.

Pásztor emlékeztetett arra is, hogy a tartomány statútumán dolgozó munkacsoport már 90 százalékban elvégezte az új szöveg kidolgozásának feladatát, s a VMSZ várakozásai szerint a tartományi képviselőház a lehető leghamarabb elfogadja ezt a dokumentumot, hogy a szerbiai képviselőház is megtehesse ezt június 6-án, elkerülve így az állam jogrendszerében megnyíló űrt. Pásztor minden pártnak azt üzente, hogy ez a jogi űr senkinek sem áll érdekében, éppen ezért biztosítani kell a kétharmados többséget a tartományi képviselőházban a dokumentum elfogadásához.

Arra a kérdésre, milyen válasszal állna elő a VMSZ, amennyiben a haladók esetleg a rendkívüli tartományi választások kiírását követelnék, Pásztor azt felelte, pártja annak a pártnak kíván a partnere lenni, amely kormányalkotó, de “ez nem jelenti azt, hogy bárki is zsarolhat bennünket tartományi vagy bármilyen más szinten”.

Emlékeztetett arra is, hogy a tartományi képviselőház elnöke (Pásztor István, a VMSZ vezetője) nem kezdeményezheti önállóan a választások kiírását, ez csak a tartományi kormány javaslatára történhet, jelen pillanatban pedig nem lenne reális azt várni, hogy Bojan Pajtić a rendkívüli választások kiírását követelje.

Belgrád mindenkié

A VMSZ első ízben méretteti meg magát a belgrádi önkormányzati választásokon. Pásztor elmondta, pártjának már két éve van alapszervezete a fővárosban, a tagság fele magyarokból, a másik fele szerbekből és más nemzetiségű belgrádi polgárokból áll, s a választásokra a Belgrád mindenkié szlogennel indulnak, mégpedig azért, mert meggyőződésük, hogy ez valóban így van.

Pásztor a B92 műsorában azt is elmondta, hogy az elmúlt napokban keresgélt az interneten, s nem bukkant rá az egyes pártok programjaira vagy konkrét elképzeléseire, ezzel szemben a VMSZ-nek világos programja van. Szavai szerint a Vajdasághoz köthető klasszikus elemeken: a magyar közösség helyzetén, az emberi jogokon és a mezőgazdaságon kívül a VMSZ programja tartalmaz olyan megoldásokat is, amelyek pl. az idősek és a szociálisan veszélyeztetett rétegek helyzetének javítására vonatkoznak. Pásztor elmondta, pártja előterjeszti majd azt a törvényjavaslatot is, melynek értelmében zéró toleranciát hirdetnének mindennemű lopás esetében, továbbá hogy a visszaeső bűnözőket ne illesse meg szociális segély.

Pásztor szerint a VMSZ az egyetlen olyan párt, amely törődik a földművesek mindennapjait érintő gondokkal, így például síkraszállnak azért is, hogy a járulékot mindenki a földterületei nagyságához mérten fizesse.

Az etnikai alapú területi autonómiáról szólva, amely továbbra is a VMSZ programjának része, Pásztor azt mondta, ez nem jelent prioritást, s ezt a kérdést a VMSZ nem fogja megnyitni. Mint magyarázta, a Vajdaság északi részére kiterjedő multietnikus régió létrehozásának javaslatáról van szó, ami nem diszkriminálna senkit, ám ezt az elemet gyakran “használják fel a VMSZ befeketítésére, arra, hogy lehetetlenné tegyék azt, hogy a nem magyar polgárok is ránk szavazzanak”. Pásztor hozzátette, ő személy szerint nem támogatja a területi autonómia elvét.

“Én nem vagyok területi autonómia párti, mert ez kizárná a Vajdaság területén élő magyarok 40 százalékát, politikusként pedig úgy vélem, hogy a magyarokat nem kell megosztani”, üzente Pásztor, aki megállapította, pártja a Sulejman Ugljanin vezette SDA-val együtt az egyetlen kisebbségi párt, amely önállóan indul a március 16-ai választásokon.

“Úgy vélem, ez az egyedüli útja a nemzeti közösségek érdekképviseletének. Nem látom megoldásnak a nagy pártokba történő beolvadást, hiszen azok nem kellően tájékozottak, és nincsenek megfelelőképpen beavatva egy adott nemzeti közösség problémáiba”, szögezte le Pásztor Bálint.

Szerző (Forrás)
Vajdaság Ma
Többi hír