„A nemzeti összetartozás felülírhatatlan"
A nemzeti összetartozás és a nemzeti érdek akkor is felülírhatatlan, ha éppen nem divatos, különbség pedig azok között van, akik lenézik a nemzet fogalmát és akik azt fontosnak tartják - hangsúlyozta ünnepi beszédében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kedden Szabadkán a VMSZ központi március 15-i megemlékezésén.
Mint mondta, 1848. március 15. történelmi pillanat volt, mert a nemzet mondta el, hogy mit kíván, „akik pedig megfogalmazták, azoknak szavai találkoztak a nemzet akaratával és elképzeléseivel".
– Ünnepelünk és emlékezünk. Az ünneplésből sohasem vonhatjuk ki az emlékezést. 1848. március 15-ét úgy tudjuk ünnepelni, ha belekapaszkodunk abba az esős szerdai napba, ha odarepítjük ünneplőbe öltözött lelkünk a márciusi ifjak, a vásárra igyekvő és egyre sokasodó tömeg közepébe, ha érezzük a hevületet, a forróságot, ami elődeinket, március 15-e hőseit a nemzet örökös piedesztáljára emelte.
Elmondta, korábban azért hozott döntést arról, hogy „minden évben más-más színházi vagy művészi csoportosulás, művelődési egyesület készítse el az alkalmi műsort, mert azt kell megélnünk, amit és ahogyan a különböző elképzelésekkel, álmokkal, művészi meggyőződéssel bíró vajdasági magyar előadóművészek látnak és láttatni kívánnak velünk nemzeti ünnepünk, ünnepeink kapcsán."
– Ezt éreztem és ma is élő kapocsnak érzem. Egyetlen dolog van, ami ezt a kapcsot eltörhette volna: ha bármikor beleszólunk a tartalomba. Végül is, ezt próbálják rásütni a pártokra, a VMSZ-re és a politikusokra: a beleszólást, a rátenyerelést. Nem tartom sem erénynek, sem büszkeségnek, hogy soha, egyetlen egy alkalommal sem szóltunk bele a műsorba, annak tartalmi, formai megvalósításába. Normális dolognak tartom. Az együttműködés alapjának tartom. Ebből természetesen az következik, hogy a pártműködést pedig a pártműködés szabályai szerint gondolom el és minden erőmmel azon vagyok, hogy ezt a szabad akaratból választott családot, bajtársak sokaságát összetartsam, egyben tartsam, megküzdjek értük és ne hagyjam őket magukra. Ha a pártomban úgy gondolják, ezt elfogadhatóan teszem, akkor mellém állnak, amikor csata van. Mert egy pártban viszont ez az együttműködés alapja – hangsúlyozta Pásztor.
A vajdasági magyarságnak, párttársainak és az aktivistáknak is köszönetet mondott a néhány nap alatt összegyűjtött aláírásokért az előrehozott választásokra, mely bizonyította, hogy a VMSZ egy valódi vajdasági magyar szövetséget testesít meg.
„Nem hiszek abban, hogy ma az igazi ellentmondás a liberális és konzervatív szemlélet között van. Abban hiszek, hogy az ellentmondás azok között van, akik váltogatják a mentéjüket és akik nem. Különbség azok között van, akik lenézik a nemzet fogalmát és akik azt fontosnak tartják. Különbség van köztünk és azok között, akik a józan ész politikája, az emberek elvárásának teljesítése helyébe önmagukat helyezik. Ezek áthidalhatatlan különbségek" - fogalmazott beszédében a VMSZ elnöke, aki egyben ezzel indította el pártja kampányát az előre hozott parlamenti választásokra.
A VMSZ-ről és a választásokról szólva kiemelte: a VMSZ az a biztos pont, amely „a jelenből a vajdasági magyar jövőbe mutat utat, a biztos pont, ami a közösségi megmaradást jelenti".
A tizenkét pontot idézve kifejtette, nem szabad sohasem szem elől téveszteni: március 15-én a nemzet mondta el, hogy mit kíván, akik pedig megfogalmazták, azoknak szavai találkoztak a nemzet akaratával és elképzeléseivel. Történelmi pillanat volt. Külön szólt a sajtószabadság kérdéséről.
– Azóta sok mindenen keresztül ment már a forradalom 12 pontja. Voltak, akik elmondták, hogy ők nem csak küzdenek, de meg is teremtették a sajtó szabadságát. Méghozzá egyes nemzettársaik kirekesztésével. Őket követték azok, akik egy másik ideológia értelmében jelentették ki, hogy vas ököllel megvalósították a sajtószabadságot és eltörölték a cenzúrát. Mára odáig jutottunk, hogy a sajtószabadság egy fogalom lett, amiről az arra felkentek megmondják, hogy micsoda. Azt, hogy kik a felkentek, akik megfogalmazhatják, szintén ők határozzák meg. Igazuk van, ez így a legegyszerűbb. Ahogyan az egyik regényben írja: ,,egyet lehet érteni és nem érteni lehet.”
Gratulált azoknak, akiket az idén díjaz a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete.
– A vajdasági magyar sajtó is ünnepel, egyesületük kitünteti azokat, akiket a legméltóbbnak talál: írott sajtó kategóriában Pesevszki Evelynt, a Magyar Szó újságíróját és Szalai Attilát, a Hét Nap karikaturistáját, az elektronikus média kategóriában Pató Angélát, a Pannon TV újságíróját, pályakezdők közül Bicskei Magdalénát, az Újvidéki Rádió munkatársát, a szórványban megjelenő médiumok közül a Székelykevei Igaz szó helyi lapot és Molnár-Krekity Olgát, akinek életművét jutalmazták.
Tuzson Bence, a magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az összefogás a legfontosabb üzenete 1848-nak.
– A magyarságnak, bárhol is él, össze kell fognia. (...) Az összefogás nemcsak azt jelenti, hogy együtt vagyunk, hanem azt, hogy a közösség érdekében állást is foglalunk és ez az összefogás nemcsak a magyarság szintjén kell, hogy megjelenjen, hanem meg kell hogy jelenjen európai szinten is – fogalmazott az államtitkár.
Hozzátette: a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarság képes legyen megmaradni, „minden magyar ember ott legyen képes boldogulni és ott találjon otthonra, ahol megszületett".
Mint fogalmazott: a magyarságnak 1848-ban bátorság kellett ahhoz, hogy szembeszálljon Béccsel és ugyanez a bátorság kellett ahhoz is, hogy később Moszkvával nézzen szembe. Ez a bátorság kell ahhoz is, hogy „bárkivel szembe szálljunk, aki a szabadság gondolatát, a szabadságot akarja megtörni" - jelentette ki Tuzson Bence.
