Napirenden a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása szerepelt ma a szerbiai parlament napirendjén. A képviselők a nemzeti tanácsok választásának módjáról vitatkoztak. Döntés nem született. A vitát holnap folytatják.
A nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatos módosítási javaslat értelmében a nemzeti tanácsi választások ezentúl a köztársasági parlamenti választásokhoz hasonlítanának, és a nemzeti tanácsok is kiírhatnák a rendkívüli választásokat. Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője felszólalásában elmondta, nem teljesen ért egyet azzal, hogy a javaslatot technikai változtatásnak tekintik. „Én azt mondanám, hogy nem technikai változtatásokról van szó, hanem a törvénynek azon részeit változtatják, amelyek a nemzeti tanácsi választások folyamatának részei, de nem avatkoznak bele abba az anyagi részbe, amivel a 2009-ben meghozott nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény három nagy területet szabályoz: a nemzeti tanácsok hatáskörét, a nemzeti tanácsi választások módját és a nemzeti tanácsok pénzelését.”
A gyakorlat megmutatta, hogy sok hibája volt az érvényben lévő törvénynek – vélte a Szerb Haladó Párt képviselője. Žarko Obradović szerint „ez két negatív helyzetet idézett elő. Egyrészt a nemzeti kisebbség tagjai nem fejezhetik ki olyan mértékben a kéréseiket és nem valósíthatják meg olyan mértékben a jogaikat, amennyire azt Szerbia szavatolja. Másrészt pedig a kisebbségi kérdéseket negatív promóciókhoz használták fel Szerbiában.”
A javaslat azt is tartalmazza, hogy a végrehajtó szerv tagjai kizárólag a nemzeti tanácsból kerülhetnek ki – azaz például a Magyar Nemzeti Tanács esetében a tanácsosoknak MNT-tagoknak kell lenniük. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga nem ért ezzel egyet. A VSZL emellett aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a javaslat szerint szavazókörök csak azokon a helyeken nyílnak majd, ahol legalább 100 szavazópolgár él. Szerintük ezzel sok olyan személytől vennék el a szavazati jogot, akik nem tudnak utazni.
A Demokrata Párt szerint bár a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény az uniós csatlakozás egyik alapfeltétele, mégis talán éppen az elvárások ellenkezőjét érte el vele Szerbia. A párt annak ellenére bírálta a törvényt, hogy a demokraták voltak hatalmon a jogszabály elfogadása idején. „Az egyszerű emberek azt sem tudják, mik a nemzeti tanácsok hatáskörei, nem is ismerik el úgy, mint a saját tulajdonukat, vagyis a nemzeti tanácsokat nem ismerik el, mint a saját képviselőjüket. Másrészt ez a nemzeti kisebbségek egyfajta ön-gettósodásához vezetett, és ez semmiképpen sem vezet jóra” – mondta Aida Ćorović, a Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselője.
2009-ben fogadta el a szerb parlament a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvényt. 2010 nyarán pedig megtartották az első közvetlen demokratikus nemzeti tanácsi választást. Ennek köszönhetően oktatási, kulturális és tájékoztatási, valamint hivatalos nyelvhasználati kérdésekben élhetnek jogaikkal a nemzeti tanácsok, köztük a Magyar Nemzeti Tanács is.
