A Kárpát-medencei magyar média helyzetéről tanácskoztak Brüsszelben

A Kárpát-medencei magyar nyelvterületek médiavilága eltérő igényekkel rendelkezik, különböző problémákkal néz szembe, a magyar nyelvű tájékoztatás azonban kiemelten fontos és elengedhetetlen a nemzetiségek esetében – hangzott el A kisebbségi nyelvű sajtó helyzete Kelet-és Közép-Európában címmel megrendezett brüsszeli konferencián, amelyen a szabadkai Pannon RTV is képviseltette magát.      

A Kárpát-medencei kisebbségi médiumok képviselői vettek részt azon a konferencián, amelyet Bocskor Andrea és Deli Andor fideszes EP-képviselők szerveztek Brüsszelben, az Európai Parlamentben.

Megnyitóbeszédében Deli Andor kiemelte, hogy minden nemzeti közösséghez tartozó polgár jogosulttá kell, hogy váljon az anyanyelvű tájékoztatásra. Deli Andor, EP-képviselő, Fidesz-KDNP (VMSZ): „Azt hiszem, ahhoz, hogy ebben valamiféle változást tudjunk provokálni, ahhoz mindenképpen arra van szükség, hogy egymásba kapaszkodjunk és összefogásban az erő alapon mozduljunk előre. Ilyen szempontból hiszem azt, hogy az európai parlamenti bemutatkozás és az itteni megismertetése a magyar média helyzetének a határon túlon rendkívül fontos.”

Bodzsoni István, a szabadkai Pannon RTV igazgatója szerint a külhoni területek közül Szerbiában a legjobb a kisebbségi médiumok helyzete, hiszen kapnak támogatást a magyar és a vajdasági kormánytól is. Az európai források számukra azonban még mindig nem nyíltak meg. Bodzsoni István, igazgató, Pannónia Alapítvány: „ Nyilván vannak hullámvölgyek, hol jobb, hol rosszabb, de általában azt kell mondani, hogy a vajdasági kisebbségnek, a vajdasági magyar kisebbségnek, mint a legerősebb kisebbségnek megvan a lehetősége arra, hogy sajtótermékeket működtessen, rádió és televíziós csatornákat működtessen.”

Maksay Ágnes, a magyar közmédia kolozsvári stúdiójának a vezetője a Kárpát-medencei magyar tudósítói hálózat, valamint a romániai magyar televíziós hálózat fontosságáról beszélt. Maksay Ágnes, vezető, Video Pontes, Kolozsvár, Románia: „Nagyon-nagyon sok műsorpercük van, de olyan műsoridőben, hogy fél 12, 11 óra. Márpedig a kisebbségi ember fő műsoridőben nem tudja az identitását ápolni, hanem dolgozni jár, és nem jut hozzá. Éppen ezért a rossz műsoridőkért értékelődik fel a Kárpát-medencei tudósítói hálózat, mindaz, ami a magyar közszolgálati médiában lejön az erdélyi történésekről, az erdélyi életről.”

A konferencián elhangzott, hogy a kisebbségi médiumok helyzete a külhoni területek közül ma Kárpátalján a legrosszabb. Petro Porosenko ukrán államfő ugyanis aláírta azt a parlament által már elfogadott törvényt, amely nyelvkvótákat vezet be az ukrajnai televíziók műsoraiban. Emiatt a jövőben a kisebbségi nyelvű adások kiszorulhatnak a médiapiacról.