Identitásunkat újraéljük
A nemzeti identitás kutatásához és megőrzéséhez sok tényezőnek hozzá kell járulnia – Kishegyesen megkezdődött a Kárpát-medencei néprajzkutatók I. konferenciája
A néprajzkutatók jelentős munkát végeznek identitásunk formáinak felkutatásában, és ez is szükséges ahhoz, hogy azokat megtartsuk, de az identitás megtartása nagyon összetett feladat, és ehhez a néprajzon túl a közélet számos más területének is hozzá kell járulnia, többek között a politikának is, hogy megteremtsék az identitás megmaradásának feltételeit. Köszönetet kell mondani intézményeinknek is, amelyek sokat tettek azért, hogy tömegessé váljon a néprajzkutatás. Külön öröm volt számunkra, hogy egyetemes értéktárunkhoz több mint hatvan sajátos értékkel tudtunk hozzájárulni, többen, mint a nálunk sokkal nagyobb régiók.
A fentieket Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, a VMSZ elnöke mondta tegnap Kishegyesen a Kárpát-medencei néprajzkutatók első konferenciáján, amelyet az identitás XXI. századi megnyilvánulási formáinak szenteltek, s amelyen több mint harminc néprajzkutató van jelen, Vajdaságból, Magyarországról és a környező országokból. A vendégeket elsőként dr. Szőke Anna szervező, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke üdvözölte, kiemelvén, hogy identitásunk formáit újra és újra megéljük. Mint mondta, ez nem zászlós felvonulás, hanem a kutatás területe, hogy magyarságunkat magyarhoz méltóan éljük meg. A jelenlevőket az önkormányzat nevében Marko Rovcanin polgármester üdvözölve, kiemelvén, hogy a község számára nagyon fontos, hogy ilyen rangos rendezvény házigazdája lehet. Külön köszönetet mondott a résztvevőknek, hogy a szeghegyi óvodába látogatva érdeklődést tanúsítottak a montenegrói énekek és viselet iránt. A megjelenteket üdvözölteMohácsi Zoltán alpolgármester is, valamint ifj. Juhász Bálint, a helyi közösség tanácsának elnöke, külön köszönetet mondva Szőke Annának, hogy ilyen rangos konferenciát hozott a községbe. A megnyitót Kónya Sándor versénekes fellépése és Molnár Krekity Olga versmondása tette ünnepélyesebbé.
A köszöntőket követően dr. Szőke Anna tartott történelmi és néprajzi ismertetőt Kishegyesről, rámutatva, hogy földrajzi elhelyezkedése, az útvonalak kereszteződése folytán nem tartotta meg saját viseletét és saját táncait sem, de a polgári réteg sem tudott kiépülni. Származás szempontjából sem volt egységes a falu már a telepítéskor sem. Zömükben békésiek voltak, de volt közöttük palóc származású és voltak nógrádiak is.
A konferencia folytatásában Raffai Judit a konferenciaterem előterében megnyitotta a vajdasági szerzők néprajzi és helytörténeti kiállítását, majd estig sorakoztak az értekezések. Dr. Szőke Anna a kishegyesi lakóházak esetében tapasztalt identitás megnyilvánulási formáiról, dr. Klamár Zoltán (Vác) az identitás határairól, Csorba Béla (Temerin) a kivándorlásról, Palatinus Aranka (Muzslya) a búzaaratás szokásairól, Nagy István(Szekszárd) a betlehemes játékok szimbólumairól, Kavecsánszki Máté (Debrecen) a tánc politikumáról, Filus Erika (Kiskőrös) a szlovák szórvány identitás-megőrzéséről, Horváth Péter (Debrecen) a néptánc identitásformálásáról, dr. Szőcsné Gazda Enikő (Sepsiszentgyörgy) a vallásos identitásról, dr. Vass Erika(Budapest) a székelyföldi unitárius közösségekről, Kónya Sándor (Csóka)a megénekelt öt sebről, dr. Limbacher Gábor (Veszprém) az Árpád-házi mentalitásról.
A konferencia szombaton folytatódik.
