A gazdaságfejlesztés újabb oszlopa

Belgrádot és Újvidéket követően pénteken Szabadkán is megnyílt a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) regionális képviselete. A Kereskedőház Zrt. szabadkai irodájának megnyitásával a magyar kormányzatnak és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak egy olyan újabb vállalása valósul meg itt Szerbiában és a Vajdaságban, amely a gazdasági kapcsolatok erősítését hivatott előmozdítani, hangsúlyozta a Magyarország Főkonzulátusán megtartott ünnepségen köszöntőbeszédében dr. Babity János főkonzul.

– Tizenöt évvel ezelőtt Magyarország és Szerbia kapcsolatait kizárólag a belgrádi magyar nagykövetség képviselte. Később megnyílt a magyar főkonzulátus, és az azt követően megkezdett közlekedésnek ma érkeztünk el egy rendkívül fontos állomásához. Pillanatnyilag a külgazdaság élénkítésének tekintetében az érintettek a belgrádi magyar nagykövetségre, a Kereskedőház immár három irodájára és a külgazdasági attasé hálózatra is számíthatnak, a közeljövőben pedig az Eximbank is irodát nyit. Kívánom, hogy a Kereskedőház szabadkai irodája és a főkonzulátus nyújtotta lehetőségekkel élve gyümölcsöző üzletek jöhessenek létre. A lényeg most a gazdasági együttműködésen van – fogalmazott dr. Babity János.

Gyakran előfordul az életben, hogy az ember hosszú időn át próbálkozik tenni, úgy önmaga, mint azokkal együttműködve, akik ugyanarról a dologról hasonlóképpen gondolkodnak, ám az erőfeszítések nem hozzák meg a kellő eredményt – hangsúlyozta köszöntőjében Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, hozzátéve: viszont arra is van példa, hogy bizonyos történések után a dolgok elkezdenek működni, és az ötletek megvalósításába fektetett munka megtérül.

Mint arra Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kereskedőház szabadkai irodájának ünnepélyes megnyitóján rámutatott: hiszi, hogy mind az újvidéki, mind pedig a szabadkai iroda vezetőjének személyében olyan döntéseket sikerült meghozni, amelyek magukban hordozzák az ötlet sikerének az esélyét. Mint elmondta, mindkét irodavezetőt évek óta ismeri, és tudja, hogy alkalmasak a rájuk bízott feladat elvégzésére.

– Fontos elvárásaink vannak a kereskedőház irányába. Valószínűleg másfajta elvárásaink is vannak, mint abban a több mint húsz országban, ahol már irodája nyílt a kereskedőháznak. Itt, Szerbiában és Vajdaságban jelentős számú a magyar közösség, és a közösség boldogulásának szempontjából a kereskedőháznak általános feladatain túlmenően más feladatai is lesznek – fogalmazott Pásztor.

Alkalmi beszédében Pásztor a VMSZ Gazdaságfejlesztési stratégiájára is kitért, mondván, hogy a térségben élő magyarok, illetve a velük együtt élő vállalkozók szempontjából teljesen új perspektíva nyílt azzal, hogy a magyar kormányzat fenntartások nélkül és hatalmas eszközökkel támogatja a program megvalósítását. A nemzetpolitika eddig az identitás megőrzésének a területét támogatta, most először történt kimozdulás a reálszféra irányába, nyomatékosította a politikus, hozzátéve: kellő bátorságot és bölcsességet kíván a felkínált lehetőség kihasználásához.

A továbbiakban a Tartományi Képviselőház elnöke a Magyarország és Szerbia közötti kiváló kapcsolatokat elemezte, példaként említve a kapcsolatok tekintetében a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását, amelyet igazi megavállalkozásnak nevezett.

Az alkalmi rendezvény folytatásában felszólaló Ducsai-Oláh Zsanett, a Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a magyar kormányzat számára stratégiai jelentőséggel bír a Magyarország és a Vajdaság közötti kapcsolatok fejlődése, és ennek fényében támogatja 50 milliárd forinttal a VMSZ Gazdaságfejlesztési stratégiáját. Szeretné, ha a Kereskedőház hozzájárulhatna majd a stratégia sikerességéhez.

– A magyar kormány azzal a céllal hozta létre a kereskedőházat, hogy a magyar vállalkozások számára megfelelő külpiaci lehetőségeket generáljon. Az elkövetkezendőkben a régió országainak magyarlakta területein újabb 22 irodát tervezünk megnyitni. Amellett, hogy az anyaországi vállalatok számára üzleti lehetőségeket keresünk ezekben az országokban, fontosnak tartom, hogy megtaláljuk a helyi magyar vállalkozásokat, és megismerjük őket. Azt szeretnénk, ha például az élelmiszeripar területén közös projektumokat tudnánk generálni. Hozzunk létre közös exportárualapot, és találjunk ezeknek közösen piacot harmadik országokban – taglalta Ducsai-Oláh Zsanett.

A fő cél, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolatait a gazdaság eszközeivel tegyék az eddiginél is jobbá, emelte ki alkalmi beszédében Skapinyecz Péter, a MNKH Közép-európai kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. igazgatója. Mint hozzátette, immár semmi sem akadályozza a kapcsolatok elmélyítését, így semmi akadálya annak sem, hogy a két ország gazdasága sikeres legyen.

– Mindenben támogatjuk a szabadkai irodát, hogy a folyamatok élére állhasson. Felajánljuk hátterünket, eszközeinket, a magyarországi hálózatot, a magyarországi központ munkatársait. Remélem, hogy ha egy év múlva ismét összejövünk, akkor kijelenthetjük, hogy megérte erőfeszítéseket tenni az irodahálózat létrehozásáért – fogalmazott Skapinyecz.

Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a magyar kormányzat egyik stratégiai érdeke, hogy a külkereskedelmet minél inkább szerteágazóvá tegye. A magyar külkereskedelem hetven százaléka az EU országaival valósul meg, ami nem baj, de az egészséges külkereskedelem egyik alapfeltétele a több oszlopra való támaszkodás. A nagykövet szavai szerint napjainkban gyakorlatilag semmi sem akadályozza, hogy Magyarország tovább mélyítse gazdasági kapcsolatait Szerbiával. Hozzátette, a kereskedőház szabadkai irodája hozzájárulhat a magyar–szerb áruforgalom megélénküléséhez.

A rendezvény folytatásában az egybegyűltek dr. Nagy Imre PhD egyetemi tanár, a VMSZ Gazdaságfejlesztési stratégiája koordinátorának értekezését hallhatták a stratégiáról. Az, hogy a kereskedőház megvetette lábát Szerbiában, illetve Észak–Bácskában, a magyarországi területfejlesztés sikerességét bizonyítja, szögezte le Nagy Imre, aki nem kételkedik abban, hogy ennek a fejlesztésnek és jelenlétnek serkentőleg kell hatnia a vajdasági magyar közösségre, valamint a vállalkozásokra.

Aktív segítség

A MNKH szabadkai irodavezetője Dobó István, aki a rendezvényt követően lapunknak nyilatkozva elmondta, az iroda a Galleria üzletközpontban működik, munkaideje délelőtt 8 órától 17 óráig lesz. Dobó István elsősorban terepi munkára számít, mert mint megjegyezte, neki kell felkeresnie azokat a vállalkozókat, akik részt vennének a programban.

– Szerencsés körülménynek tartom, hogy már nagyon régóta aktív vagyok a gazdaságfejlesztés területén. Így igencsak hasznos adatbázist sikerült összeállítanom. Ezért nem tartok attól, hogy nehézségeim lesznek munkám során. Komoly mozgatórugója szeretnék lenni a vajdasági magyarság gazdasági életének. Mindennemű megkeresésre igyekszünk gyorsan válaszolni. Teljesen mindegy, hogy valakinek vállalkozása bővítésével kapcsolatban van kérdése, vagy a magyarországi piacon való megjelenéssel, esetleg magyar cégekkel való együttműködéssel kapcsolatban, mindenben segíteni tudjuk az érdeklődőket – fogalmazott Dobó István.