Fel kell készülni a koszovóiak visszatoloncolására

Szerbiában már folyik a Koszovóról érkezők feltartóztatása – Magyarországról sem mehetnek tovább

Az elmúlt hónapokban több tízezer koszovói, elsősorban albán nemzetiségű ember indult útnak, hogy az Európai Unióban jobb életet találjon magának és családjának. Máris érezhető, hogy jelentősen csökkent a lakosság száma Koszovóban, és bár a koszovói parlament felszólította az embereket, hogy maradjanak, jogi lépéseket nem tett az ügyben, és még mindig teli buszok indulnak útnak Szerbia felé.

Jelenleg napi 500–1000 ember indul útnak busszal, a becslések szerint pedig ha az elvándorlás ilyen ütemben folytatódik, havonta akár 25–30 ezer ember hagyhatja el Koszovót, ami éves szinten akár a lakosság egyhatodának elvándorlását is jelentheti.

Varga László, a szerbiai parlament Integrációs Bizottságának elnökhelyettese lapunknak elmondta, mivel ezek az emberek nem tekinthetők politikai menekülteknek, hanem a rossz gazdasági helyzet miatt indulnak útnak, ezért őket vissza fogják toloncolni, erre Szerbiának fel kell készülnie, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy ez mikor fog megtörténni.

– Visszatoloncolásuk pontos idejét nem lehet megmondani, de az biztos, hogy nem fog hosszú idő elmúlni, hogy a Magyarország különböző gyűjtőhelyein lévő embereket elkezdjék visszaküldeni. Nyilván menedékjogért folyamodnak majd, ezt először el kell bírálnia a magyar hatóságoknak, ami időt vesz igénybe, de voltak olyan hírek is, hogy módosítanák az erre vonatkozó jogszabályokat, és gyorsított eljárásban döntenének a kérelmekről. Semmiképp sem napokban kell gondolkodnunk, de hónapokat sem fog igénybe venni a visszatoloncolásuk. A magyar hatóságok nem is engedhetik tovább őket más uniós államokba, hanem a visszatoloncoltakat a szerb–magyar határig szállítják, itt pedig a szerb belügyminisztérium illetékesei veszik kézbe az ügyet, és nekik kell gondoskodniuk arról, hogy ezek az emberek a koszovói–szerb határig eljussanak. Ami ennél is talán fontosabb, hogy megpróbálják már Szerbiában feltartóztatni az embereket, mielőtt még átjutnának a zöldhatáron.

Varga rámutatott, az a probléma, hogy Szerbia a Koszovóról érkezett embereket szerb állampolgárnak tekinti, éppen ezért a koszovói–szerb határon mindenféle akadály nélkül átkelhetnek, és eljuthatnak bármelyik városba. Ha valódi országhatár választaná el Koszovót és Szerbiát, akkor már itt meg lehetne akadályozni, hogy tömegesen bejöjjenek az országba, és innen megpróbáljanak eljutni az unióba. Habár a Koszovóról érkezettek dönthetnek úgy, hogy Szerbiában maradnak, Varga László szerint ennek nem nagy az esélye, mert azt már rég megtehették volna, s eleve az Európai Unióban látják a boldogulásukat, Szerbiában ugyanis semmivel sem várnák őket jobb körülmények, mint otthon.

– Hónapok óta folyik az elvándorlás, de az utóbbi időben tömegesen hagyják el Koszovót. Ennek talán az az oka, hogy voltak, akik sikerrel jártak, s ezen felbuzdulva nagyon sokan útnak indultak, más esemény ugyanis, amely a tömeges elvándorlást indokolná, nem történt. Ha azonban elterjed a híre, hogy nem érdemes megindulni, mert már Szerbiát sem tudják elhagyni, hogy ez egy sikeretlen vállalkozás, s aki elindul, azt is visszatoloncolják, akkor ez a jelenség is meg fog szűnni.