Előre kell tervezni
Az európai uniós támogatások elnyeréséről tartottak tanácskozást a civil szervezetek képviselőinek
Európai uniós civil jó gyakorlatok elnevezéssel a Magyar Nemzeti Tanács tanácskozást szervezett a hétvégén Szabadkán, mellyel a vajdasági magyar civil szervezeteknek kívánt abban segíteni, hogy minél felkészültebbek legyenek az európai uniós programok megvalósításában és a támogatások elnyerésében. A civil szervezeteknek az anyagi forrásokat tekintve évek óta nagy kihívásokkal kell szembenézniük, hiszen a hazai és a magyarországi támogatások is igen szűkösek, és az alapvető működés fenntartása mellett a legtöbb civil szervezet igen nehezen tudja megvalósítani programjait, ezért az európai uniós támogatásokban nagy lehetőség rejlik. A tanácskozás első felében néhány összefoglaló előadásra került sor, a második felében pedig szekciók keretében ismerkedtek meg a jó gyakorlattal a résztvevők.
Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke lapunknak elmondta, a délvidéki magyar civil szféra és általában a kelet-európai civilek helyzete nagyon nehéz, építkező fázisban van. A posztkommunista országok térségében, ahol a kommunizmus lebontotta a civil szervezeti hálózatokat, a kilencvenes évektől újra kellett építeni a civil szférát, melynek bizonyos elemei megmaradtak, például a közművelődési egyesületek, melyek erősek és továbbra is közösségünk fontos pillérei. Másrészt az is nehezíti a helyzetet, hogy a kelet-európai térségben a civilségnek nincs meg a társadalmi elismertsége, hiszen az emberek csupán nagyjából öt-hat százaléka vesz részt vagy önkénteskedik ténylegesen valamilyen civil szervezetben, miközben Nyugat-Európában vagy a Skandináv térségben éppen a tömegesség tapasztalható. Hihetetlen nagy a forráshiány is, hiszen mivel társadalmilag nem eléggé elismert és még csak most épül ki, ezért a civilek anyagi támogatottsága is alacsony szinten van, különösen a kisebbségi szervezetek esetében, hiszen ott a többségi közösségnek is van egyfajta ellenérdekeltsége ebben.
– A civil stratégia kimutatta, a magyar civil szervezeteknek több mint fele éves szinten százezer dinárnál kevesebb pénzből gazdálkodik, ami nagyon kevés, és nincs a rendszerben alkalmazott, vagyis nincs civil professzionalizáció, mert mindenki önkéntes és egyedül tanulta meg, mit hogyan csináljon. Viszont pozitív oldala is van a történetnek, hiszen több mint ötszáz civil szervezetünk van, a magyar közösség társadalmi erejét pedig egyrészt a civilek adják. Rengeteg rendezvényt, programot valósítanak meg, sőt bizonyos állami feladatokat is átvállalnak, ilyenek a sérült gyermekek nappali foglalkoztató házai vagy a gazdakörök információs szolgáltatásai. Az is pozitív, hogy alapjában véve a délvidéki magyar civil szféra viszonylag jól tudott élni az uniós támogatásokkal, hiszen mintegy 15-20 szervezet már tud lehívni pénzt, akár több tízezer euró nagyságút is. A tanácskozás célja a tudásátadás, vagyis, hogy megmutassuk, nem olyan nehéz elérni ezeket a támogatásokat, csak akarat kell hozzá – mondta Zsoldos.
Ritz András, a Regionális Tudományi Társaság elnöke a vajdasági magyar civil szervezetek európai uniós programokon elért eddigi sikereiről számolt be.
– Elemeztük az elmúlt mintegy négy év eredményeit, az IPA- projektumokban résztvevő civilek munkáját, vagyis hányan vettek benne részt, milyen programokat valósítottak meg. 2009 óta a magyar–szerb, horvát–szerb és román–szerb kiírásokat vizsgálva kiderült, a román féllel csupán egy magyar civil szervezetnek volt közös projektuma, az összes többi magyar–szerb program keretében valósult meg. Összesen harminchat projektum szerepelt a három kiírás alatt, területileg pedig 47 százaléka Szabadkához és Újvidékhez, a projektumok egynegyede Zentához, Adához, Kanizsához, Topolyához és Kishegyeshez köthető, a többi pedig falvakhoz kapcsolódik. A projektumok elsősorban oktatással, közösségfejlesztéssel, határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésével foglalkoztak, sok projektum a már meglévő rendezvényekre épül, de vannak szociális projektumok is, mint a drogprevenció vagy tanyagondnoki hálózatok kiépítése. Azt mondhatjuk, hogy folyamatosan csökken a nyertes magyar civil szervezetek száma, hiszen sokkal több a nagyobb, erősebb pályázat, melyek elviszik a támogatási összegeket, és egyre kevesebben is pályáznak, mert nem könnyű egy projektumot végigvinni, például az előfinanszírozás miatt.
Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának elnöke a határon átívelő együttműködés lehetőségeit és tapasztalatait osztotta meg a megjelentekkel, kiemelve, az unión belüli együttműködéseket tekintve megindult a határ menti együttműködések fejlődése az intézményesülés irányába.
– Vajdaság szempontjából a határ menti együttműködések perspektívája akkor nő meg, amikor majd Szerbia is teljes jogú tagjává válik az uniónak, hiszen a határ megszűnése által a rendkívül innovatív és látványos eredményeket hozó fejlesztések jogi keretei is megteremtődnek. Addig is a civil szervezeteknek tudatosan és előre kell készülniük a projektumok megvalósítására, ismerniük kell a rendszert, tudniuk kell, pontosan mit vállalnak, s az eddigi eseti módon létrejövő partnerségek és projektumok helyett előre kell tervezni, hogy mit szeretnének, s amikor megjelenik a kiírás, arra beadni a pályázatukat.
