Bővül Vajdaság autópálya-rendszere

Számos fontos közúti és vasúti útvonal felújítása és megépítése van folyamatban. Vajdaság területén újabb nagyberuházásokra is sor kerül az elkövetkező időszakban, amelyek elsősorban a közúti infrastruktúrát érintik, de a Tisza hajózhatósága is az állam figyelmének központjába került. Kern Imre, az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkára beszélgetésünk során rámutatott, jelentős munkán van túl a minisztérium, de az idei év is számos kihívást tartogat.

– Vajdaság területén a nagyberuházások szempontjából három útszakasz van, ami prioritást élvez: a Belgrád–Nagybecskerek, a Nagybecskerek–Újvidék és az Újvidék–Ruma autóút a Fruska gora alatti alagúttal. Elkezdődött a Ruma–Šabac–Loznica út építése, ami Kelet-Szerbia felé biztosít gyors közlekedési folyosót. A Fruška gora-i korridor Újvidéktől keletre, az Újvidéket Nagybecskerekkel összekötő út kátyi elágazásánál kezdődik majd, és egy új Duna-hídon Péterváradot elkerülve jut ki a Fruška gora lábához, ahol egy 4 kilométer hosszú alagúton ér el Üröghöz és Rumát megkerülve jut ki a Belgrád–Zágráb autópályáig, ahol a Ruma–Šabac–Loznica autópálya-rendszer kezdődik. Ezeknek az autóutaknak a megépítésével autópályán lehet majd eljutni Nagybecskerekig, majd pedig Nagybecskerektől Belgrádig. Ezeknek az útvonalaknak a megépítése 10 éves projektum – mutatott rá az államtitkár.

A január végén aláírt memorandum, illetve az elkészült tervdokumentáció szerint a Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék vonalon, ami nem követi a jelenlegi út vonalát, vagyis egy teljesen új nyomvonalat követel meg, három új híd épül majd, kettő a Temes folyón és egy a Tiszán, illetve 12 autóúti csomópontot alakítanak ki.

Az építési és közlekedési miniszter, Zorana Mihajlović bejelentése szerint az elkövetkező öt évben 400 kilométer új autóút épül majd, ezek között van a Ruma–Šabac–Loznica gyorsforgalmi út mellett a Fruška gora-i korridor is. Szavai szerint már az év első felében elkezdődhetnek ezen az útszakaszon, illetve a Fruška gorán át vezető alagúton a munkálatok.

Kern kiemelte, van még egy fontos vajdasági útvonal, a Belgrád–Versec–Temesvár út, amit a román illetékes minisztérium a Temesvár–Belgrád vasútvonallal együtt be szeretne vinni az úgynevezett Kína–Európai Unió összekapcsolási projektrendszerbe. Ez a terv Szerbia számára is jövedelmező lehet.

Kern Imrétől megtudtuk, hogy mivel decemberben átadták a forgalomnak a Surčin–Obrenovac 17 kilométeres szakaszt, így Belgrádot megkerülve a 120 kilométeren gyakorlatilag egy óra alatt el lehet jutni Belgrádból Čačakra. Ezzel a minisztérium az autópályákat érintő beruházások egy szakaszát lezárta, hiszen átadták az autópálya-rendszerek déli szakaszát Ništől Észak-Macedónia határáig, a keleti szakaszt Ništől a bolgár határig, és a Belgrád–Čačak közötti autópályát is.

– Nagy erőkkel folyik a Belgrádot elkerülő autópálya építése is a Száva hídtól a régi megfizettető kapuig Niš felé. Erre azért van szükség, mert Belgrádon keresztül a tranzitforgalom egyre nagyobb gondokat okoz, főleg „nyárvíz” idején, illetve hétvégente szinte nem lehet közlekedni – hangsúlyozta az államtitkár, majd hozzátette, elkezdődött Užice és Požega között is az építkezés, ami megkönnyíti majd a közlekedést a montenegrói tengerpart felé. A montenegrói tengerpart felé ugyanakkor a vasúti közlekedés felújítása is zajlik.

– Valjevóig megújult a bari vasútvonal. Valjevo és a montenegrói határ közötti szakaszra készítik a terveket az orosz kivitelezők, de ugyanígy készülnek a tervek Belgrád és a macedón, illetve Niš és a bolgár határ közötti vasútvonal felújítására is. Úgy gondoljuk hogy a Belgrád–Budapest vasútvonal csak akkor érhet el igazán jó eredményeket, ha Belgrád és a Pireusz közti vasútvonalon legkevesebb 120 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Ez gyakorlatilag 10–15 éves projektum, és jelenleg úgy tűnik, hogy Észak-Macedónia a gyenge pont, hiszen a macedón gazdaságra ez a beruházás jelentős megterhelést jelent, amit uniós segítség nélkül nem tudna megvalósítani – mutatott rá az államtitkár.

– Ugyanakkor nemcsak a vonat sebessége, hanem a határkezelési rendszer gyorsasága is fontos. Nem titok, hogy a mi javaslatunk Magyarország felé azt, hogy legyen egy közös határellenőrzési pont Szabadkán a Belgrád–Budapest vasútvonal, valamint a Szabadka–Baja vasútvonal szempontjából, és Szegeden legyen egy közös határellenőrzési pont a Szeged–Szabadka vasútvonal számára. Nincs értelme ezeknek a projektumoknak, ha például fél óra alatt eljuthatunk Szabadkáról Szegedre, és egy-másfél órát tart a határellenőrzés, vagy ugyanígy nincs értelme a Belgrád–Budapest vasútvonalnak sem, ha 3 óra alatt juthatnánk Budapestről Belgrádba, ha a határon másfél órát kell várni. Az áruszállítás szempontjából pedig ez még fontosabb, mert a Pireusztól Budapestig a vonatok az utazási idő felét a határon töltenék – magyarázta.

Kern kiemelte, Szerbia arra törekszik, hogy az elkövetkező 10 évben minden szomszédos állam felé kiépítse az infrastruktúrát. Jelen pillanatban az infrastruktúra kiépítésre kerül Horvátország, Magyarország, Bulgária és Észak-Macedónia felé, befejezésre vár az építkezés Montenegró felé, meg kell építeni az infrastrukturális kapcsolatokat Románia felé, és az idén elkezdődik az autópálya építése Albánia felé is. Bosznia-Hercegovina kapcsán az Užice–Szarajevó közti útszakasz, ami hegyvidéken halad, hatalmas kihívást támaszt a kivitelezők elé, csakúgy mint a Niš és Priština közötti szakasz, ahol 30 alagút kell, hogy felépüljön.

– Számos kommunális infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó vajdasági projektum szerepel a magyar–szerb keretegyezményi listán. A keretegyezmény megvalósításával megbízott igazgatóbizottság ezeket a projektumokat elfogadta. Az év elején magyar és szerb szakemberek mérik fel ezeknek a projektumoknak a megvalósíthatóságát, és azokat a projektumokat, amelyek nagyobb anyagi ráfordítás nélkül kivitelezhetők, már idén elkezdik. A Tisza hajózhatóságának a javítása, vagyis a törökbecsei új zsilip kiépítése, kiemelt projektumként szerepel a szerb–magyar keretegyezményben – fűzte hozzá az államtitkár.