Biztosra vehetjük a dátumot?

A külügyminiszter szerint egyik korábbi kormány sem kapott ennyi dicséretet Brüsszelben – Az elemzők attól tartanak, hogy sok mindent változtathat még meg a hivatalos német álláspont

– Személyes meggyőződésem, hogy Szerbia júniusban el fogja nyerni a csatlakozási tárgyalások dátumát – jelentette ki a Catherine Ashtonnál, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjénél tartott hétfő esti munkavacsorát követően Ivan Mrkić külügyminiszter.

– Már régóta folytatom ezt a munkát, de az eddigi diplomáciai karrierem során még soha sem voltam olyan találkozón, amelyiken ennyi dicséret érte volna a kormány munkáját, mint most – közölte, s hozzátette, hogy a fő témát Szerbia, illetve a Belgrád és Pristina közötti megállapodás képezte.

A vacsorán egyébként részt vettek az EU huszonhét tagállamának miniszterei, továbbá a csatlakozás folyamatában lévő országok kormányainak, azaz Törökország, Macedónia, Montenegró, Horvátország és Izland képviselői is.

Mrkić elmondása szerint az összes felszólaló a legjobbakat mondta a szerb külpolitikáról, s az a vélemény uralkodott el, mely szerint a szerb állam legutóbbi lépései a koszovói szerbség és az egész ország érdekeit szolgálják. Mint arról beszámolt, régióbeli kollégáival is tárgyalt, s véleménye szerint ezek a kapcsolatok is jobbak, mint bármikor a múltban.

– Garantálni persze nem tudok semmit, de meggyőződésem, hogy oda fogják ítélni a csatlakozási tárgyalások dátumát Szerbiának – húzta alá a külügyi tárcavezető.

Nem vitás, hogy a dátum sorsát ezúttal is nagy mértékben meg fogja határozni a német álláspont. A hazai média éppen ezért tanúsított nagy jelentőséget annak a sajtóértesülésnek, mely szerint Andreas Schockenhoff, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője ismét Szerbiába látogathat a Bundestag parlamenti küldöttségével. A konzervatív politikus tavalyi szerbiai útja során világosan megfogalmazta azt a hét követelményt, melynek teljesítése nélkül a német kormány nem hajlandó támogatni Szerbia következő nagy lépését az európai integráció útján.

Schockenhoffot most június 19-ére várják Belgrádba, a német politikus kabinetjénél azonban a Tanjugnak nem tudták megerősíteni a látogatást, azt mondták, a jövő hét folyamán derülnek majd csak ki a részletek. Az viszont már biztosra vehető, hogy Nebojša Stefanović, a szerb képviselőház elnöke és Suzana Grubješić európai integrációs miniszter szintén júniusban Németországba utaznak.

A német parlamenti képviselő esetleges látogatását egyesek bátorításként élnék meg Szerbiában, másoknak pedig az a véleményük, hogy ha erre valóban sor kerül, akkor azt az utolsó figyelmeztetésként kell értelmezni, melyet a brüsszeli megállapodás mielőbbi alkalmazása érdekében mond ki Németország.

Más elemzők szintén úgy vélik, hogy amennyiben elmarad a német képviselő belgrádi útja, az valójában Berlin elégedettségét jelenti, vagyis azt, hogy nincs szükség ismételt „bátorításra” vagy figyelmeztetések kimondására. Mint ismeretes, a Bundestag június 27-én, vagyis bő egy héttel Schockenhoff feltételezhető belgrádi útja után hozza meg végleges döntését Szerbiával kapcsolatban.

NEKÜNK VOLT NEHEZEBB

Ivica Dačić miniszterelnök véleménye szerint nem lesznek fennakadások a brüsszeli megállapodás teljesítését illetően június 27-éig és 28-áig, amikor az Európai Unió Tanácsa dönt a dátum kijelölését illetően.

– Arra számítunk, hogy a tanács pozitív döntést hoz majd, mert Szerbia kiérdemelte a dátumot azoknak az erőfeszítéseknek köszönhetően, amelyeket a nehéz tárgyalások eredményessége, a megegyezés megszületése érdekében bevetett. Ezek a tárgyalások sokkal nehezebbek voltak a belgrádi fél számára, mint a pristinai delegáció számára – jelentette ki kedden a kormányfő.

Hozzátette, hogy a kormány ugyanakkor tisztában van az Európai Unión belüli procedúrákkal is, többek között azzal, hogy egyes tagállamokban a parlamentnek is jóvá kell hagynia a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Mint mondta, nem Németország az egyedüli ilyen példa. Dačić közölte, hogy június 27-e előtt még néhány lépést meg kell tenni a megállapodás teljesítésének útján, elsősorban a szükséges tervek előkészítése, a törvényes keretek módosításai terén.

– A kormánynak az a meggyőződése, hogy teljesen igazságtalan és indokolatlan döntés lenne, ha most Szerbia számára nem nyitnák meg a csatlakozási tárgyalásokat – húzta alá.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta, nem tudja, mikor találkozik majd újra a koszovói szerbek képviselőivel, akik visszautasítják a brüsszeli megállapodás alkalmazását, s véleményének adott hangot, hogy államérdeknek számít közösen, tervszerűen véghez vinni a megbeszélteket, mert ez a koszovói szerbség érdekeit szolgálja.

A Belgrád és Pristina közötti megállapodásról Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes is nyilatkozott kedden, igyekezett eloszlatni azokat a kételyeket, melyek szerint az egyezmény máris függetlenséggel ruházta fel Koszovót. A čačaki Sloboda lőszergyártó üzemben tett látogatása során közölte, hogy a tárgyalások státussemleges hangnemben zajlottak, s ezt Catherine Ashton is többször kijelentette már. Úgy fogalmazott, hogy a megszületett megállapodás kedvező és kedvezőtlen elemeket is tartalmaz, de ettől jobb eredményeket a jelen körülmények között szerinte Szerbia nem tudott volna elérni.

Hozzátette: ezért nem félt akkor sem, amikor a koszovói szerbekkel kellett ismertetnie a tárgyalások végeredményét.

SÉRTI-E A MEGÁLLAPODÁST KOSZOVÓ KIZÁRÁSA?

Vincent Degert, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője szerint nem áll ellentétben a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli megállapodással az, hogy Szerbia és Bosznia közbenjárása miatt Koszovót nem hívták meg az idei Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) macedóniai értekezletére. Hozzátette ugyanakkor, hogy az unió előrelépést szeretne látni a regionális együttműködés terén. Degert értelmezése szerint a megállapodás tiszteletben tartása nem foglalja magába a délkelet-európai együttműködés feltételeit, de az európai szellemiséggel összhangban mindenekelőtt a részvétel, a kapcsolatteremtés lenne az, amit szívesen látnának Brüsszelben.

A témával kapcsolatban Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes azt mondta, hogy Macedónia önállóan döntött arról, hogy Koszovót ne hívja meg a SEECP ülésére, és erre a döntésre bizonyára kihatottak más államok hasonló kérései is. Vučić szerint Szerbia nem sértette meg a brüsszeli megállapodást, s korábban sem sértette meg azokat az egyezményeket, amelyeket aláírt.