„Az EU a sokszínűségről szól”
A VAJDASÁGI KISEBBSÉGEK KÉPVISELŐI MUTATKOZTAK BE AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN
Kacin: a kisebbségek ellen irányuló etnikai indíttatású incidenseket súlyos bűncselekményként kell kezelni – Korhecz: az alkotmánybíróság szűkítette az emberi jogok érvényesülésének lehetőségét
A Vajdaságban élő kisebbségek képviselői mutatták be szerdán az Európai Parlamentben (EP) a tartományban működő nemzeti tanácsok rendszerének működését. Jelko Kacin, a szlovén liberális EP-képviselő, a Vajdaság brüsszeli képviseleti irodája és a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (Hunineu) által szervezett eseményen a magyar, a román, a horvát és a szlovák kisebbség képviselője ismertette a maga álláspontját.
Kacin szerint a kisebbségek a Vajdaság legnagyobb kincsei, a tartomány fejlettebb Szerbia többi részénél, és fejlődését az is segíti, hogy 3 uniós tagállammal határos. Az EU a sokszínűségről szól – közölte Kacin, aki szerint a kisebbségvédelem terén az elmúlt öt évben jelentős lépések történtek, ám úgy vélte, hogy a jogszabályok időszerű és következes megvalósítása néha elmarad. Eközben a média, a nyelvhasználat és az oktatás területét emelte ki, mondván, a kisebbségek ellen irányuló etnikai indíttatású incidenseket súlyos bűncselekményként kell kezelni.
Korhecz Tamás, az MNT elnöke részletesen ismertette, hogy a szerb alkotmány rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek demokratikusan választott nemzeti tanácsokban képviseltethetik magukat, s kifejtette, hogy a nemzeti tanácsok nem kizárólagos döntéshozó testületek, de minden, a kisebbségi identitást érintő kérdésbe beleszólhatnak, ezáltal a közösségek integrációját is elősegítik. Ismertette, hogy a nemzeti tanácsok működését a szerb költségvetés finanszírozza, ám emellett programok megvalósítására mindegyik nemzetiség jelentős támogatás kap a maga anyaországától, így a magyar nemzeti tanács is Magyarországtól. Korhecz szerint a nemzeti tanácsok rendszerének legnagyobb jelentősége, hogy létrejött egy demokratikus hatóság, amelyen keresztül a nemzeti kisebbségek hallathatják a hangjukat, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az őket érintő jogszabályok a nekik megfelelő módon valósuljanak meg.
Korhecz problémaként nevezte meg az alkotmánybíróság februári döntését, és mint mondta, alkotmányjogászként csalódott ugyan, de a testület döntését tiszteletben kell tartani. Ecsetelte, februárban a taláros testület a nemzeti tanácsok működését szabályozó törvény több passzusát megsemmisítette, amellyel nem bővítette, hanem szűkítette az emberi jogok érvényesülésének lehetőségét. „Szerbia ezzel nem előre, hanem hátrafelé lépett, de nem nevezném katasztrófának a történteket” – közölte Korhecz, aki lát esélyt arra, hogy legyen elég jogi mozgástér a megsemmisített rendelkezések kiváltására az alkotmánybíróság döntésének tiszteletben tartásával.
Surján László, az EP KDNP-s alelnöke fájónak nevezte az alkotmánybíróság döntéseit, ugyanakkor csatlakozott ahhoz a véleményhez, hogy a testület döntéseit tiszteletben kell tartani. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy meg kell vizsgálni: a bírák a célt vagy az eszközt minősítették ellentétesnek az alaptörvénnyel, mert utóbbi esetben, ha a cél elérhető más, alkotmányos módon, akkor ésszerű lehet azt megkeresni.
Surján annak fontosságát hangsúlyozta, hogy meg kell különböztetni a nemzetiség és az állampolgárság fogalmát, és a többségi társadalomnak hinnie kell abban, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai is lehetnek lojálisak az államhoz, valamint, hogy a nemzetiség, és az állampolgárság lehet két olyan különböző dolog, amely összhangban áll egymással. Ha a többség nem tud hinni ebben, vagy a kisebbség csak úgy tesz, mintha lojális lenne, az csak növeli a feszültségeket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bővítési folyamatban résztvevő országok számára nagyon fontos elkerülni, hogy csatlakozási céldátumokat tűzzenek ki, mint mondta: az irány a fontos.
Még markánsabban foglalt állást emellett a szintén kereszténydemokrata EP-képviselő, Eduard Kukan egykori szlovák külügyminiszter is, aki arról beszélt, hogy ezeknek az országoknak a vezetői túl optimisták, amikor arról beszélnek, hogy négy év múlva már uniós tagok lesznek. Szerbiával kapcsolatban kiemelte: arra kell törekedni, hogy az ország a társadalom minden tagját befogadja, és mindenki otthona legyen. Szerinte Vajdaság a példa arra, hogy Szerbia modern európai, multikulturális állam, ehhez pedig biztosítani kell, hogy minden kisebbség élhessen a jogaival anélkül, hogy a többség diszkriminálná.
