Az aracsi pusztatemplom emléknapja – „Nyolc évszázadon keresztül mindent túl tudtunk élni”

Ismét az aracsi romtemplomot ünnepelték vasárnap azok, akik felkeresték a bánáti pusztában található középkori emléket. Pásztor István, a VMSZ elnöke alkalmi beszédében kiemelte: az aracsi pusztatemplom kapaszkodót jelent a vajdasági magyaroknak ezekben a nehéz időkben.

A bánáti határ ura – akár így is lehetne nevezni az aracsi romtemplomot. Az idei emléknapon talán minden eddiginél több ember vett részt. Jenei Ervin Magyarkanizsáról érkezett: „A magyarságnak, a magyar kultúra gyökereinek a részét érzem ebben az épületben.”

Aracs jelenkori jelentősége egyértelműnek tűnik a résztvevők számára: maga a testet öltött múlt, amelyet néhányan egyfajta igazolásnak tartanak. Az emléknapra több környékbeli országból, így Magyarországról is érkeztek érdeklődők. Babcsányi János: „Mély benyomást tett rám az épület, már csak azért is, mert a szakmám építészmérnök, és a festmények alapján sokkal kisebbnek tűnt.”

Az ünnepi műsor misével kezdődött, amit Mellár József törökbecsei plébános celebrált. Ezt követően röviden felszólalt Orosz Attila református esperes, aki szerint Aracs minden vajdasági magyar keresztényt összeköt. „Amikor az az aracsi pusztatemplomban összegyűlünk, még azok a bizonyos felekezeti korlátok is ledőlnek itt.”

Orosz Attila református esperes pedig arról szólt, hogy Aracs minden vajdasági magyar keresztényt összeköt. „Amikor az aracsi pusztatemplomban összegyűlünk, még azok a bizonyos felekezeti korlátok is ledőlnek itt.”

Pásztor István VMSZ-elnök ünnepi beszédében szoros párhuzamot vont a pusztatemplom és a vajdasági magyarok több évszázados megmaradása között. „A magyar közösség itt megmaradt, nyelvében, kultúrájában, hitében. Ez az a csoda, amit évről évre megízlelünk, amikor idejövünk. Ez az a csoda, amit évről évre megpróbálunk megérteni. Ez az a csoda, ami egyfajta kapaszkodót is jelent, különösen a mai körülmények között, amikor mind gyakrabban beszélünk a kilátástalanságról, az elesettségről, a reményvesztésről, akkor azt gondolom, hogy az aracsi pusztatemplom egyfajta kapaszkodót jelent számunkra, nyolc évszázadon keresztül mindent túl tudtunk élni.”

Az Aracs Hagyományápoló Társaság által szervezett, immáron tizenhatodik emléknap ezúttal is művelődési műsorral zárult. Vajda János, a társaság elnöke szerint még mindig azért küzdenek, hogy kiemeljék Aracsot az elfeledésből.

Valamikor az Árpád-korban épült Aracs temploma, illetve a már maradványaiban sem látható monostora. A török uralom után elhagyatott romtemplomot a 19. századtól kezdve mindig valaki gondozta és őrizte – emiatt látható még ma is elfogadható állapotban. Művészettörténeti és régészeti értéke rendkívül jelentős.