Átadták a régi Horgos–Röszke határátkelőt
Hivatalosan is átadták a régi Horgos–Röszke határátkelőt, amely már csaknem egy évtizede nem működött. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ivica Dačić szerb külügyminiszter kiemelte, hogy még soha nem volt ilyen magas szinten a két ország jószomszédi kapcsolata. Egyetértettek abban, hogy az lenne a legmegfelelőbb, ha nem is lennének határok a két ország között és Szerbia is mihamarabb az unió részévé válhatna.
A piros, fehér, zöld és a piros, kék és fehér szalagok átvágásával újranyílt a régi Horgos–Röszke határátjáró. A két ország egymás sikereiben érdekelt, és az eredményesség érdekében le kell küzdeni a versenyhátrányokat. Egy ilyen éppen a határok átjárhatósága – emelte ki Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, a határok gátolják a térség fejlődését. „Ezzel az új határátkelőhellyel megoldódik az autópályáról letiltott forgalom átkelése, a kis határfogalom, a gyalogos és kerékpáros átkelés, és megoldást találunk arra is, hogy a különös megterhelést okozó csúcsforgalmi időszakokban tehermentesítsük az M5-ös autópálya határátkelő pontját, és reméljük, minél előbb eljutunk abba a helyzetbe, hogy a személygépkocsik korlátozás nélkül használhatják ezt a határátkelőhelyet.”
Mintegy tíz évvel ezelőtt, amikor bezárták ezt az átkelőt, nem is gondoltak arra, hogy ismét szükség lehet rá – mondta Ivica Dačić. A szerb külügyminiszter hozzáfűzte, a két ország az elmúlt időszakban jelentős előrelépést tett a megbékélési folyamatban, a partnerség kiépítésében, és stratégiailag fontos projektek megvalósításába kezdett. „Kerüljünk nagyon gyorsan abba a helyzetbe, hogy ne legyen szükségünk semmilyen átkelőkre, amikor nem lesz szükségünk a határőrségre sem, amikor nem lesz szükség a kerítésekre sem, és megszorító intézkedésekre sem, és mindannyian együtt élhetünk, kölcsönös megbékélésben. Hogy megvalósuljon együttes célkitűzésünk és mindannyian az Európai Unió része legyünk.”
Csaknem 101 ezer illegális bevándorló érkezett idén Magyarországra. Szinte mindannyian a magyar–szerb határon keresztül. Az uniós tagországok közül ebben az évben Magyarországra érkezett a legtöbb migráns. Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Magyarország: „Ezek után azt gondolom, hogy teljesen legitim felvetése Magyarországnak, hogy Budapesten lehetőleg még októberben egy külügy- és belügyminiszterek részvételével megtartandó konferenciát szervezzünk az EU-s tagországok, valamint a nyugat-balkáni országok és Törökország részvételével, annak érdekében, hogy végre közös európai megoldásokat találjunk a bevándorlási nyomásra.”
A migránsáradattal nem tud egyedül megküzdeni Szerbia – emelte ki a szerb külügyminiszter. Hangsúlyozta, a kétezres években mintegy száz bevándorlási kérelmet adtak át az országban évente, az idén pedig már 60 ezret, ami óriási különbséget jelent. Ivica Dačić, külügyminiszter, Szerbia: „A lehető legjobb megoldást kell megtalálnunk egymás megsegítésére annak érdekében, hogy itt, az átkelőkön haladjanak át a bevándorlók. Azért, hogy ne legyenek illegális átlépések, és minél több hivatalos átkelőt nyissunk meg, amelyeket kifejezetten erre a célra használunk.”
Egy munkacsoport dolgozik azon, hogy a kis határátkelők munkaidejét meghosszabbítsák, illetve, hogy a személygépkocsik ne csak a csúcsforgalmi időszakban, azaz augusztus elsejétől szeptember elsejéig használhassák az újranyitott Horgos–Röszke határátkelőt. Kern Imre, építésügyi, közlekedési és infrastruktúrafejlesztési államtitkár, Szerbia: „Meg lehet majd hosszabbítani a munkaidejét is, tehát, ha valaki ideér hét órakor, vagy több tíz autó, akármelyik oldalon, azt a vámosok, illetve a határőrök kötelesek átengedni a határon.”
A határnyitással hétre emelkedett a magyar–szerb határvonalon található átkelők száma. Az elkövetkező években pedig újabb átjárók megnyitását tervezik Bácsszentgyörgy és Rastina, illetve Kübekháza és Rábé között.
Reggel héttől este hétig lesz nyitva a határ, de ha szükség lesz rá, akkor kibővítik.
