70 éve történt… – Tudományos konferencia a magyarságot ért atrocitásokról a történelmi Délvidéken

Pásztor: Nem következhet be soha többé, hogy valaki azért fizessen az életével, szabadságával és vagyonával, mert egy közösséghez tartozik, legyen az etnikai, vallási vagy bármi egyéb

70 éve történt... A magyarságot ért atrocitások a történelmi Délvidékencímmel tudományos konferenciát szervezett a Vajdasági Magyar Szövetség és a Délvidék Kutató Központ szombaton Szabadkán.

A rendezvényen a téma jeles kutatói, történészek, helytörténészek, levéltárosok, néprajzkutatók vettek részt. Bemutatták a Délvidéki Szemle folyóirat első számát, valamint levetítették az 1944/45-ben az egyházi személyeket ért atrocitásokról szóló Az utolsó óráig című filmet.

Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az eddig elért kutatási eredmények segítenek átírni, megérteni történelmünket, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Vajdasági Magyar Szövetségnek, amelyek nélkül – mint elmondta – sem a kutatóközpont, sem a csúrogi magyar áldozatok emlékére emelt közös emlékmű nem jöhetett volna létre.

A Vajdasági Magyar Szövetség másodízben szervez történelmi konferenciát, 2012-ben a Magyar Párt szabadkai szervezetének 90 évvel ezelőtti megalapítása apropóján, most pedig a 70 évvel ezelőtti történések kapcsán – emlékeztetett Pásztor István, a VMSZ és a Tartományi Képviselőház elnöke. „Mindkét esemény alapjaiban változtatta meg ennek a közösségnek a múltját, jelenét és hatással van a jövőjére is. A történelmi konferenciák egyfajta szembenézési szándékkal, konklúziók levonásának szándékával, építkezési szándékkal igenis a politika homlokterében kell, hogy legyenek” – mondta Pásztor. Hozzátette: egészen biztos, hogy azok, akik személyesen is érintettek a 70 évvel ezelőtti magyarellenes eseményekben, egészen másként élik meg ezt a tudományos konferenciát, ilyen szempontból a tanácskozás része annak a megemlékezés-sorozatnak is, amely egy kerek évforduló apropóján kerül az idén megszervezésre.

Pásztor István kijelentette, a bűn mindig egy emberhez kötődik, mindig be kell hogy következzen a büntetése és nincs kollektív bűnösség. „Nem következhet be soha többé, hogy valaki azért fizessen az életével, szabadságával és vagyonával, mert egy közösséghez tartozik, legyen az etnikai, vallási vagy bármi egyéb.”

A politika színterén mára eljutott odáig a magyar és szerb fél, hogy a történelem ezen időszakáról a közbeszédben értelmesen lehet beszélni, habár még mindig nagyon nagy az üggyel kapcsolatos tudatlanság – fogalmazott a VMSZ elnöke. Mindebben a szerb és a magyar köztársasági elnök megbékélésért tett gesztusai, tavalyi főhajtása a magyar és a szerb áldozatok előtt, illetve a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság munkája újabb és újabb impulzusokat jelentenek – tette hozzá Pásztor István. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy tavaly a szerb parlament elfogadta a deklarációt, amelyben elítéli a kollektív bűnösség elvét, ez pedig a Szerb Haladó Párt (SNS) partnerségét és kiállását bizonyítja.

Zakar Péter, a Délvidék Kutató Központ elnöke felhívta a figyelmet a történelmi konferenciák fontosságára, amelyek szakmailag is segítik a kutatókat, emellett a nyilvánosság felé közvetítik az elért eredményeket, ami lehetővé teszi, hogy ezekről a gyakran szörnyű eseményekről mindenki olyan felszabadultan tudjon majd beszélni, mint ahogy az ma már a tudományos életben kezd megvalósulni.

Zakar Péter egy igazán európai ügynek nevezte a második világháborúban, majd azt követően történt események vizsgálatát magyar és szerb vonatkozásban, amelyet be kell kapcsolni az európai történetírásba – fogalmazott.

A 2010-ben alakult Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság beszámolójában elhangzott, hogy a levéltári iratanyagok kutatásán túl, a még élő szemtanúkkal és túlélőkkel készített interjúk jelentik a kutatások javát, az eredményeket pedig igyekeznek minél szélesebb körben ismertetni.

A feltárt anyagok digitalizálását és tárolását a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) végzi. Az 1941–1948-as időszakra vonatkozó szerbiai levéltári kutatások és visszaemlékezés-gyűjtés című projekt adatbázisában jelenleg 16 628 áldozat neve szerepel, közülük 6023 magyar.

A konferencián jelen volt Dr. Srđan Cvetković történész, aki a politikai megtorlások kutatásának nehézségeire hívta fel a figyelmet, Dr. A. Sajti Enikő történész, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetéből, aki „Hideg emlékezet, vagy befogadó emlékezetkultúra?” címmel tartott előadást a partizán megtorlásokkal foglalkozó magyar történetírásról. Forró Lajos és Molnár Tibor a levéltári adatgyűjtésekről, Dr. Papp Árpád a visszaemlékezésekből leszűrhető valóságról beszélt a 70 éve történt… című konferencián.