A vadászok is fásítottak

A kishegyesi vadászegyesület tagjai az ősszel és tavasszal mintegy hatezer facsemetét ültettek el – Kutat fúrnak az itatók vízellátására

Adatok bizonyítják, hogy a kishegyesi határ az egyik legkopárabb Vajdaságban, nem is szólva arról, mennyire elmarad az országos és európai szinttől. Köztudott, hogy ennek egyik oka a nyolcvanas években lebonyolított határrendezés, amelynek során átszabták a dűlőutak hálózatát, és ez megkövetelte a még meglevő fák kivágását. Igaz, a komaszációs alapból jutott némi fásításra is a főbb határutak mentén, de ezeknek a fáknak a nagy része az erőgépek áldozatává vált. A helyzethez hozzájárult tehát a termelők viselkedése is: nem hajlandók megtűrni a fákat földjeik mellett.

A vadászok ezzel szemben az évek során földeket vásároltak, és ott fásítottak, etetőket helyeztek el. A határ több pontján szép kis erdőket alakítottak ki, ahol a vad háborítatlanul meghúzhatja magát.

– Az ősszel és a tavasz folyamán körülbelül hatezer facsemetét ültettünk el földjeinken, de önkénteseink segítettek a többi szervezetnek is, többek között a cserkészeknek és a környezetvédő egyesület tagjainak is a tavaszi fásítás során. A tavaszi fásításból még mintegy 270 csemete kimaradt, ezeknek egy részét még el tudjuk ültetni, ha nem, faiskolába rakjuk, és őszre ültetjük ki őket – mondta Kátai Sándor, a kishegyesi Fácán Vadászegyesület elnöke.

Az egyesületben azonban egy másik nagy gondnak, az itatók kérdésének a megoldásán is dolgoznak.

– Az utóbbi aszályos évek megmutatták, milyen égető az itatók kérdésének megoldása, különösen a határ keleti részében, hiszen a nyugati részen, a Kaszálóban a vadak a Krivajából isznak. Két éve ezért ideiglenes megoldásként betonitatókat építettünk néhány ponton, és azokat időközönként ciszternákkal töltöttük fel. Most kutakat szeretnénk fúrni, egyet a moholi úti gödörbe, a másikat a topolyai határúton levő gödörbe. A második vízréteget céloztuk meg, és azt szeretnénk, ha artézi kútként működnének. Ez esetben folyamatos lenne az itató ellátása, ha viszont a mélyben nem lesz akkora nyomás, hogy a felszínre hozza a vizet, valamilyen energiaellátásról kell gondoskodnunk. Ha artézi lesz, a vizet egyszerűen csak egy gödörbe engedjük, így az állatok ihatnak és esetleg dagonyázhatnak, és a környező fák öntözése is megoldódik. A tervbe vett munkák körülbelül 1500 euróba kerülnek, ennek felét a tartományi alapoktól kapjuk, a többit magunk teremtjük elő – mondta az elnök.