You are here

Egy közösség erejét — persze ideális körülmények között — nem létszáma, hanem tagjainak szívóssága és megmaradni akarása határozza meg. De hol vannak ma ideális körülmények? Aligha a délkelet-bánsági Udvarszálláson.

A település Dobričevóként szerepel a térképeken. A tizenegy évvel ezelőtti népszámláláskor még 226-an lakták, és az összeírók kétszáz magyar ajkú jelenlétét jegyezték fel. Azokét, akik anyanyelvüket és önazonosság-tudatukat féltve a templom, a művelődési élet és az iskola közösségkovácsoló, illetve értékmentő erejében bizakodtak.

Voltaképpen ezt teszik ma is, jóllehet támogatás híján már nem tudta újra bejegyeztetni magát pár évvel ezelőtt a falu Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesülete. Maradt az iskola és a templom. A tanítás magyar nyelven elsőtől negyedik osztályig folyik. Virág Gizella tanítónő látja el az oktató-nevelő feladatokat idestova huszonhét esztendeje, összevont tagozaton, a mindössze nyolcfős gyermekközösségben. Ideértve a falu egyetlen óvodását is.

Az oktatás helyszíne a nemrégiben felújított, egy tantermes iskolaépület, melynek őse még 1896-ban, a magyar államiság ezeréves jubileumának emlékére épült. Sajnos, a negyedik osztály befejezése után ezekre a diákokra nemcsak a napi ingázás vár a Karasjeszenőn (Jasenovo) levő szerb tannyelvű anyaiskolába, hanem lassan, de biztosan ható nyelvi beolvadás is. Hacsak...
Hacsak a szüleik el nem rugaszkodnak az őseiket is tápláló anyarögtől...

A boldogulás reményében nyakukba véve a világot, annak minden tündöklésével és nyomorával együtt. Egyébként magát a falut 1833-ban — igaz, második nekifutásra — telepítették be Gróf Bissingen Nippenburg Ernő dél-bánsági nagybirtokos szorgalmazására.

E konok, a végsőkig bizakodó szellemiség mindmáig érezhető a Karas folyó menti, délkelet-bánsági viharsarok falucskájában. Mely topográfiailag ma is ugyanolyan távol van Versectől és Fehértemplomtól, mint száznyolcvan évvel ezelőtt volt. Mindössze a régió etnikai és gazdaság(politika)i struktúrája változott meg. Úgy tűnik, visszafordíthatatlanul. E faluba pedig csupán érkezni lehet. Illetve hazaérkezni.

Harangkondítással és meleg köszöntéssel fogadtatva. Udvarszállás első, Kisboldogasszony tiszteletére fölszentelt katolikus templomának építését 1861-re teszik a krónikások. A másodikat 2004-ben avatták föl, msgr. Huzsvár László, ma már nyugalmazott bánsági püspök közbenjárására. Ft. Király Tibor fehértemplomi plébános gondoskodik a fehértemplomi plébániához tartozó egyházközség híveinek lelki istápolásáról idestova hat esztendeje.  

Az idei nagyhét első napján a Barázda forgatócsoportja is ellátogatott az udvarszállásiakhoz. Hírét venni a zömmel földműveléssel, konyhakertészettel és tejtermeléssel, újabban pedig a gyümölcstermesztésbe is bele-belekóstolgató közösségnek.

A világhálóra is felkerült adás filmkockái a  http://www.youtube.com/watch?v=phikcZJx2y8 címen nézhetők vissza. Ha tehetik, ne hagyják ki! Egy cseppet mindnyájunk sorsa benne van azokban a vallomásokban...

Szerző: 
Hét Nap, Martinek Imre