You are here

A pillanat mestere – Robert Capa a fotós címmel fotótábort szervez a Magyar Nemzeti Tanács középiskolások részére

Az MNT június 20-áig várja azoknak a középiskolásoknak a jelentkezését, akik szeretnek fotózni, és fotótáborban vennének részt augusztus első hetében a Róka-tanyán, Ludason. A tábort elismert fotósaink, Dormán László, Molnár Edvárd és Révész Róbert vezetik. Meghívott előadók is lesznek, mégpedig Ótos András, Palásti Andrea, Gergely József és Lackó Lénárd, valamint Hulló István és Tóth Balázs Zoltán, valamint megtekinthető lesz Szalai Attila karikatúrakiállítása is. A táboron való részvétel díjmentes, a jelentkezéshez viszont három különböző témájú fotót kell elküldeni az office@mnt.org.rs elektronikus postacímre, Capa-tábor megjelöléssel. A programról bővebben a www.mnt.org.rs/kultura weboldalon lehet értesülni.

A tábort az MNT a pillanat nagy mesterének Robert Capa magyar fotográfus születésének 100. évfordulója kapcsán szervezi. Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa az évfordulókról való megemlékezés jelentőségét hangsúlyozta:

– Robert Capa az egyik legjelentősebb fotós. Száz éve született, az MNT a kulturális stratégiájában és a programjaiban pedig külön figyelmet fordítunk az évfordulókra és a tematikus megemlékezésekre. Nem hagyjuk figyelmen kívül a 85 éve születetteket sem, közülük ugyanis nagyon sok irodalmárt, irodalomtörténészt vagy képzőművészt számon tart a vajdasági magyar kultúrtörténet. Az ő munkásságukról készül is egy izgalmas kötet, amelyet Faragó Kornélia tanárnő szerkeszt. Ez az évforduló is annyira fontos, mint az, hogy 150 éve született Gárdonyi Géza és Herczeg Ferenc, 100 éve pedig Weöres Sándor. A tábort illetően Robert Capa és a fotózás mellett azért döntöttünk, mert a fiatalokat egy hozzájuk közel álló területre szeretnénk invitálni, ami által ugyanakkor más művészetekbe is betekintést nyerhetnek. A fotózás márpedig jelen van szinte az összes művészeti ágban: képzőművészetben, irodalomban, színházban stb. Amit egy fotós lát, az művészetté válhat, ha megfelelően örökíti meg. A fiatalok szeretik lefotózni azt, ami megragadja őket, ezáltal pedig önmagukat is kifejezik. Fotóik több mindenről árulkodhatnak, sokan még pontosan nem is tudják, mihez van tehetségük, keresik önmagukat és saját utaikat, többször kifejezésre sem tudják juttatni mindazt, ami bennük lakozik. Azt viszont megmutathatják, hogy ők hogyan látják a világot, és nagyon jó, ha erről visszajelzést is kapnak. A táborvezetők és az előadók ebben segíthetnek nekik, elmondják majd, mire figyeljenek, milyen irányvonalat kövessenek, egyáltalán mi szűrhető le a fotóik alapján – ismertette a művelődési tanácsos, és beszámolt arról is, hogy az április idusától meghirdetett, június 20-áig tartó pályázatra már szép számmal jelentkeztek középiskolások.

– Három fotót kell beküldeni, egyéb megkötés nincs. Az első két hétben már tízen jelentkeztek, úgyhogy megközelítőleg harminc fotót láttam. Kíváncsiságból néztem meg ezeket, izgatott, hogy a képek kötődnek-e Robert Capához. Azután azt vettem észre, hogy témáikban mégis inkább az előadókhoz állnak közel. Ebből pedig arra következtettem, hogy a fiatalokat legjobban a kortárs művészet és alkotók szólítják meg. Nem Capát keresik. Lehet persze mondani, hogy mit is keresnének Capában, amikor ő elsősorban hadifotós volt, és ez igaz, de sok olyan bonmot-ja, mozzanata is ismert, amit fel lehet használni, és nem kötődik közvetlenül a fotósságához. A középiskolásokat viszont nem ez ragadja meg, és nem a fotóművészet múltja vagy a fényképészet hőskora. A kortárs érdekli őket, és hogy ők ebben hogyan tudnak kifejezésre jutni. Faragó tanárnővel ugyanerről beszélgettünk a 85 éve születettek kapcsán, hiszen bennünket is leginkább az izgat, hogy ma milyennek látjuk ezeket az alkotókat és munkásságukat, mi a ma válasza a kérdéseikre, az újraértelmezés milyen lehetőségeket ad. Az MNT kulturális tevékenységének egyik kiemelt feladatának tekintem a kortárs művészetek támogatását. Ezt különböző projekteken keresztül valósítjuk meg, például novella- vagy regénypályázatokat hirdetünk, a Magyar Ház galériájában pedig idén főleg fiatal művészek mutatkoznak meg. Az évfordulós rendezvényeket tehát – mint amilyen a Capa tábor is – úgy fogalmazzuk meg, hogy a fiatalok és a kortárs művészek számára adjon önkifejezési lehetőséget. Szerintem ez fontos feladata az MNT-nek, a hagyományőrzés és az örökség számbavétele mellett. Mivel a táborba középiskolások jönnek, ez a barátságról és a kapcsolatfelvételről is szól majd, de a pályaválasztásnál is segíthet. Észrevételem szerint a középiskolások sokat fotóznak, ehhez adottak a lehetőségek, mert akár telefonnal is elkészülhetnek a képek, az interneten pedig azonnal megoszthatják. Nagyon jó tehát, ha ehhez hozzájön a minőség, a színvonal és a tudás. A tábor vezetői és előadói pedig épp ezt adják – mondta Lovas Ildikó.

 A fotós szeme

 Molnár Edvárd, lapunk fotósa, a tábor egyik foglalkozásvezetőjeként a programról számolt be. Mint elmondta, a táborvezetők és a meghívott előadók a legkülönbözőbb témákban tartanak előadásokat. Szó lesz többek között a hadi-, a portré-, a színház-, a zene-, a tájfotózásról, az érdeklődők megismerkedhetnek a kortárs fotóművészettel, megtudhatják, mik a jó sajtó- és címlapfotók titkai, és milyen fotómanipulációk léteznek. Az előadások mellett pedig sok-sok fotózás vár a jelentkezőkre:

– Az egy hétig tartó tábort intenzívre tervezzük, hogy aki eljön, az tényleg megtanuljon valamit. Az első két nap persze az ismerkedésé lesz, felmérjük ki milyen szinten van, és tartunk egy kis bevezetést a fotográfiába. Jó tudni az alapokat, mert úgy más szemmel nézünk a képeinkre. A kreativitás és a tehetség csak utána jön. Sokat fotózunk majd, úgyhogy lehetőleg mindenkinél legyen fényképezőgép, és ne telefont használjanak erre a célra. A fényképezőgép mellé pedig, amennyiben van, szükségesek a tartozékok is (állványok, objektívek, memóriakártyák stb.) mert ezek több fotózási lehetőséget adnak. Ismerni kell a felszerelésünket, mert valamikor szinte nem is vagyunk tisztában azzal, hogy a fényképezőgépünk mi mindenre képes. Ugyanakkor az egyszerűbb gépekkel is lehet jó képeket készíteni. Ezzel is foglalkozunk majd. A fotográfia három pillére: a téma, a technikai megoldás és a kompozíció. Utóbbi talán a legfontosabb, azaz hogyan helyezzük el a képen belül a témát. Kirándulást teszünk Ludas és Nosza környékére, kisebb csoportra oszlunk, fényképezünk, és utána megfigyeljük, ki hogyan látta a környéket. Előadókként és foglalkozásvetőkként főleg útbaigazítást és javaslatokat adunk, de mindenki azt fényképezhet, ami megragadja, legyen az a falu, portré vagy absztrakt. Engem érdekel is, hogy a középiskolások mit szeretnek fotózni. A fiataloktól is lehet tanulni, ez oda-vissza működik. Mi eláruljuk mindazt, amit tudunk, itt nem léteznek titkok – mondta, majd bemutatta a foglalkozásvezetőket és előadókat.

– Hárman leszünk táborvezetők, Dormán László, Révész Róbert és jómagam. Meghívott előadóink is lesznek, Ótos András, Palásti Andrea, Gergely József és Lackó Lénárd, továbbá Hulló István biológus, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója helytörténeti előadást tart, Tóth Balázs Zoltán, a Magyar Fotográfiai Múzeum tudományos segédmunkatársa pedig Robert Capa életét és munkásságát ismerteti meg a táborlakókkal. A táborban Szalai Attila karikaturista kiállítását is megtekintjük. Természetesen szabadidős foglalkozás is lesz, esténként pedig tábortűz, úgyhogy aki még zenél is, ne hagyja otthon a hangszerét. A digitális éra nagy változást hozott, drága megvenni egy jó fényképezőgépet, de utána egy memóriakártyára rengeteg képet lehet készíteni, és ami a legjobb, ezeket azonnal lehet látni. Amikor gyerek voltam, a fényképezés úgy nézett ki, hogy 36 filmkockás filmet vettünk, fizettünk az előhívásukért, és csak utána derült ki, egyáltalán mit sikerült lefényképezni. Ami azóta sem változott, az a fotós szem jelentősége. Érdekes megfigyelni, hogy amikor többen fotózunk ugyanazon a rendezvényen, mennyire különböző képek készülnek. Minden a szemen múlik – állítja fotósunk.

 

 

Szerző: 
Lukács Melinda, Magyar Szó