Az őszi vetés viszonylag jó állapotban van
Az ősszel elvetett búza és árpa - a kedvező időjárásnak köszönhetően - jó állapotban van a közép-bácskai körzet területén. A nyomott sertésárak pedig - a tenyésztők reményei szerint -, csak egy átmeneti állapotot tükröznek.
A topolyai és kishegyesi községek területén az ősszel a szokásosnál mintegy 10 százalékkal kevesebb búzát vetettek el, őszi árpából pedig 20 százalékkal is kevesebbet, mert a csapadékos időjárás és a vegetáció elhúzódása miatt az őszi kalászosok szokásos megszokott előveteményét, a kukoricát csak késve sikerült betakarítani. Az őszi vetés 60 százaléka esetében emellett még az optimális vetési időszak után került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a búza és az árpa most viszonylag jó állapotban van.
A szakemberek azt tanácsolják, hogy a gazdák február elején kezdjék meg a fejtrágyázást. Nem tanácsolják azonban, hogy találomra határozzák meg mennyiségeket, a gazdák a műtrágya típusának megválasztásánál és a mennyiségek megállapítása előtt végeztessék el a talaj termőképességének a vizsgálatát. A tavalyi csapadékos időjárás ugyanis a legtöbb helyen jó eséllyel kimosta a nitrogént a talaj felsőbb rétegeiből, ezért fontos a szakszerű elemzés. A piacon egyébként többnyire jó minőségű, különböző fajtájú és összetételű műtrágya vásárolható. Az ár típustól függően 30 és 50 dinár között alakul kilogrammonként.
Mindez azon a tanácskozáson hangzott el, amit Topolyán a Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat szervezésében tartottak meg, és amit hatalmas érdeklődés övezett, több mint száz érdeklődő, termelő és szakember jelent meg ugyanis. A Žitko-Plus Malomipari Vállalat tanácstermében megtartott tanácskozáson Radomir Šuša, szaktanácsadói szolgálat képviselője értekezett az őszi vetés állapotáról. Elmondta még azt is, hogy a két község területén évente átlagban 15 ezer hektáron termesztenek búzát, az őszi árpa átlagos vetésterülete pedig 3 ezer hektár, de az ősszel búzából csupán mintegy 13 200 hektárt, őszi árpából pedig alig több mint 2 ezer hektárt vetettek. A nehézségek ellenére azonban azt lehet mondani, hogy az őszi vetések jó állapotban vannak, ami kizárólag a kedvező időjárásnak köszönhető. A legtöbb parcellán az alaptrágyázást is kihagyták a termelők, a vetések mintegy 10 százalékának esetében pedig a mag csak decemberben került a földbe, amit a szakemberek „merész” cselekedetnek tituláltak, de mostanra ezek a táblák is jól néznek ki.
A tanácskozáson Nemes Róbert, az Újvidéki Növénynemesítő Intézet szakmunkatársa, területi képviselő elmondta, hogy a vetések valóban többnyire jó állapotban vannak, de a rágcsálók még sok helyen okozhatnak komoly károkat, nem csak a gabonatáblákban, de a lucernásokban is. Az intézet munkatársai egyébként éppen azon gazdálkodók számára kínáltak fel alternatív megoldásokat, akik tavaly nem tudtak elegendő szálas takarmányt megtermelni a kérődzők, főleg a szarvasmarhák számára. Ezek a gazdálkodók tavaszra már korán vethetnek olyan zöldtakarmányt, amit már a nyár elején hasznosítani lehet, de az intézet olyan gabonafajtákat és hibrideket is ajánlott, melyek tavasszal is vethetőek.
A tanácskozáson megjelent termelők abban is egyetértettek, hogy a sertéstenyésztésben áldatlan állapotok uralkodnak. A hízósertés ára Közép-Bácskában már 130 dinárra esett vissza, holott nem olyan régen 220 dinár is volt, de néhány hete is még 180 dinárt fizettek érte. A jelenlegi ár kilogrammonként átlagban 20 dináros veszteséget jelent. A tenyésztők véleménye szerint azonban túl kell élni ezt az időszakot, nem szabad abbahagyni a tevékenységet, mert a sertéstenyésztés közismerten „disznóul visz és disznóul hoz is”. A malac ára viszont egyelőre ebben a régióban is tartja magát a 250-260 dináros szinten, ami a tenyésztők számára i némi mentséget is vigaszt jelenhet. Ezúttal is többen hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaságban lassan fordul a tőke, hosszú távon kell tervezni, a jelenlegi nyomott árak pedig a hízósertések esetében sem maradhatnak sokáig érvényben.
