You are here

Az 1944-es áldozatokra emlékeztek Muzslyán

Az 1944-es ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek ma a muzslyai katolikus temetőben. A Himnusz eléneklése, alkalmi szavalat és a ft. Varga Zoltán atyával való közös imádság után a hozzátartozók és a helybéliek megkoszorúzták az áldozatok emlékére állított emlékoszlopot.
Hallai Zoltán nyugalmazott történelemtanár szólt a tragikus eseményekről. 1944 októberében a muzslyai Budai József, Kanász Antal, Sörös Imre, Simon Dezső, Márton István és Kovács József egy Magyarországról áttelepített szerb gátőr (optáns – telepes, akinek joga volt két állampolgárság között választani) bosszújának az áldozatává váltak. Csak azért, mert figyelmeztetni merték, hogy más földjén ne legeltesse a jószágát. Az áldozatokat a partizánok az écskai községháza épületében verték agyon. Aki védekezett, azt lelőtték. Rajtuk kívül több mint húsz muzslyait tartottak ott fogva, akik elkerülték ugyan a legrosszabbat, de később kényszermunkára vitték őket.

Az áldozatok, miközben Écska felé vitték őket, meg is szökhettek volna. De nem akartak, hiszen nem bántottak senkit, közben családjukat sem akarták sorsukra hagyni. Tanyasi emberek voltak, akik hittek ártatlanságukban. De rosszkor voltak, rossz helyen.

A holttesteket a cigányok a helybeli téglagyár meszes gödreibe dobálták. A hozzátartozók megpróbálták hazavinni szeretteik földi maradványait, de a félig kiásott tömegsírra vissza kellett dobálni a földet. Később nem is mertek próbálkozni ilyesmivel. Egyik-másik hozzátartozó időnként titokban virágot vitt a (vélt) sírhelyekre. De senki se merte áthelyeztetni a holttesteket. Féltek, mert ezeket a családokat „népellenségként” bélyegezték meg.

A történtekről hatvan éven keresztül hallgatni kellett. Közben az áldozatok hozzátartozóinak nagy része, a hóhérok is már meghaltak. A hozzátartozók 2009 óta a muzslyai temetőben felállított emlékoszlopnál gyújthatnak gyertyát szeretteik emlékére. Az ártatlan áldozatok tömegsírja máig feltáratlan.

 

Szerző: 
Magyar Szó, K.I.