A szelektív hulladékgyűjtés jelene és jövője Szerbiában

Mire biztat az uniós példa?

A Közügyekben utánajártunk, mit tesznek az észszerű hulladékgazdálkodás terén az Európai Unióban, majd Gligor Gellért, a Regionális Hulladéklerakó és Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatója ismertette a szerbiai állapotokat.

Régóta tudjuk, ha nem kezdünk valamit az általunk megtermelt töménytelen mennyiségű szeméttel, előbb vagy utóbb belefulladunk. A fejlett országokban már évtizedek óta szelektálnak, és amit csak lehet, újrahasznosítanak. Az új trendek szerint pedig arra is törekszenek, hogy minél kevesebb szemetet termeljenek – így például egyes államok már betiltották az egyszer használatos műanyag evőeszközöket vagy szívószálakat.

Az EU-ban évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ennek több mint negyede települési, vagyis az önkormányzatok által gyűjtött és kezelt, főként a háztartásokban keletkező szemét.

A legutolsó elérhető, 2021-ből származó adatok szerint egy uniós állampolgár átlagosan évi 530 kilogramm szemetet termel. A keletkező mennyiség persze országonként eltérő. A legtöbb hulladékot Ausztriában termelik az emberek, 834 kilót egy év alatt, míg a legkevesebbet Romániában, csupán 302 kilót évente. Általánosságban megfigyelhető, hogy az erős gazdaságú országokban, ahol nagyobb a fogyasztás, a hulladék is több. Ezzel szemben a kisebb gazdaságú államokban, ahol az emberek kevesebbet vásárolnak, szemétből is kevesebb van. De akár az is közrejátszhat, hogy a szegényebb vidékeken még ma is rendre betüzelik a háztartási szemetet, ami bár csökkenti a telepekre kerülő mennyiséget, a légkörre igen káros hatással van.

Persze nemcsak az számít, hogy mennyi hulladék keletkezik, hanem az is, hogy mi történik vele. Az újrahasznosítás és komposztálás arányát az EU 2030-ra szeretné 60 százalék fölé vinni. Ezt a számot azonban egyelőre csak kevés országnak sikerült elérnie. A legjobban a németek állnak 71 százalékkal. Rajtuk kívül Ausztriának, Szlovéniának és állítólag Bulgáriának vannak 60 százalék feletti eredményei.

Még egy fontos célt tűzött ki az EU. Azt szeretnék, hogy 2035-re hulladéklerakóra csak a megtermelt szemét kevesebb mint 10 százaléka kerüljön. Ez már 9 országban működik. Dánia pedig szinte a tökélyre fejlesztette magát ezen a téren: a szemétnek csak 1 százaléka végzi a lerakókon.

Ami Magyarországot illeti, az ott élők évente átlagosan 416 kiló szemetet termelnek, ennek 35 százalékát újrahasznosítják, 35 százalékát lerakókra viszik.

Az uniós statisztikák készítői ugyanakkor megjegyzik, mindenképp elmozdulás történt a több újrahasznosítás és kevesebb hulladéklerakás felé, vagyis a tagországok jó úton haladnak.

Az uniós döntéshozókat emellett az is foglalkoztatja, hogyan lehet csökkenteni a feleslegesen megtermelt hulladék mennyiségét. Az elmúlt időszakban elsősorban a csomagolóanyagok kérdésével foglalkoztak. Tavaly év végén pedig az Európai Parlament új szabályt fogadott el erre vonatkozóan. A törvény tiltja a szükségtelen csomagolást, és arra kényszeríti az ipart, hogy 2030-ra minden csomagolóanyagot újrahasznosíthatóvá tegyenek.

Virginijus Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa: „Ezek a csillogó-villogó csomagolások, amelyeket a kukába dobunk ki, 190 kilót évente, rengeteg pénzbe kerülnek, utána pedig rengeteg pénz megszabadulni tőlük. A javaslatunkkal fejenként 100 eurót tudnak majd megtakarítani évente. Ha viszont folytatjuk a megkezdett forgatókönyvet, az 6,4 milliárd eurós költséget jelent. Tehát kevesebb hulladék, kevesebb erőforrás, kevesebb költség. Ez mindenkinek jó: az állampolgároknak és a környezetnek egyaránt.”

A hulladékcsökkentésre és az újrahasznosításra való törekvés mellett azonban tény, hogy az Európai Unió jelentős mennyiségű hulladékot egész egyszerűen külföldre szállít. 2022-ben ez a mennyiség 32 millió tonna volt. Vagyis ennyi szemetet pakoltak át, természetesen szerződéses megegyezés alapján, nem uniós országokba. Ez 72 százalékos növekedés 2004-hez képest. Az EU-n kívülre exportált hulladék nagy része vas- és színesfémhulladék, valamint papír-, műanyag-, textil- és üveghulladék. A legtöbb szemét Törökországban végzi, de mennek szállítmányok Indiába, Egyiptomba, Pakisztánban vagy épp Marokkóba is. Hogy ott mi történik vele, illetve hogy mekkora környezeti lábnyomot hagy a szemét több ezer kilométeren át történő szállítása, már más kérdés.

Gligor Gellért, a Regionális Hulladéklerakó és Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatója ismertette a szerbiai állapotokat a Közügyekben.