Szabadkára látogatott a szlovéniai magyarok küldöttsége
Szlovéniai magyarok küldöttségével tárgyaltak Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői. A találkozón a kulturális mellett politikai, gazdasági és oktatási kérdések is napirendre kerültek.
A szlovéniai magyarok küldöttségét a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Ceglédi Rudolf és a párt Tanácsának elnöke fogadta. Dudás Károly úgy fogalmazott, a szálakat, amelyeket a délszláv háború vihara elszakított, régóta próbálják visszakötözni, ez egy ilyen esemény volt. A találkozón arról is beszéltek, hogy a Tanyaszínházat, amely korábban járta a Muravidéket, jó lenne, újra eljuttatni a térség magyar településeire a VMSZ, az MNT és a VMMSZ támogatásával. A kulturális mellett politikai, gazdasági és oktatási kérdésekre is kitértek.
Dudás Károly, a VMSZ Tanácsa elnöke: „Ebben a pillanatban mi is azzal vívódunk a Magyar Nemzeti Tanácsban, hogy terítékre került a kétnyelvű oktatás bevezetése. Muravidéki barátaink pontosan tudtak tájékoztatni erről bennünket, megerősíteni a mi álláspontunkat, hogy nem szabad belemenni ebbe a csapdába, mert sajnos ők annak idején a kényszerűség, a fogyatkozás miatt belementek és bizony az asszimiláció egyik legnagyobb, legveszélyesebb forrása volt ennek a kétnyelvű oktatásnak a bevezetése és dúlása.”
Szlovéniában kétnyelvű oktatási modell van érvényben. Az első elképzelések szerint 50-50 százalékban kellett volna magyar és szlovén nyelven előadni és számon kérni, de ez nem így valósult meg – véli Göncz László, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselője. „A kétnyelvű oktatási modell sokat fejlődött, most is próbáljuk szakmai szempontból továbbépíteni, de a nemzettudat alakítása szempontjából és a magyar nyelv megőrzése szempontjából nem mondhatok mást, mint zsákutca.”
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa elnöke elmondta, Szlovéniában magas jogi szinten biztosított a két őshonos közösség, a magyar és az olasz jogai. A gyakorlatban lép fel probléma, például a hivatalos nyelvhasználat terén – emelte ki Horváth Ferenc. „Sajnos a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy számos hiányosság van, tehát a de jure és a de facto között rendkívül nagyobb a különbségek. Most a kormány elfogadott egy stratégiát a képviselő úr és a magyar közösség kezdeményezésére, amely valahogy azt szolgálná, hogy ezt a szakadékot keskenyítsük. Mérsékelten vagyok optimista ezzel kapcsolatosan, hiszen a törvényi lehetőségek eddig is adottak voltak, de az emberi hozzáállás nem volt megfelelő.”
Szlovéniában a 2002-es népszámlálás adatai szerint 6243-an vallották magukat magyarnak. Horváth Ferenc szerint a vegyes házasságokat is figyelembe véve, 10-12 ezer főre tehető azoknak a száma, akik a magyar nyelvhez, kultúrához kötődnek.
