A németek hangulata dönt el mindent

Az EU tagállamai meg kívánnak győződni arról, hogy a brüsszeli megállapodás nem csupán egy üres papír

A csütörtöki hírek után, hogy még egyáltalán nem biztos Németország támogatása Szerbia, illetve a csatlakozási tárgyalások megkezdésének vonatkozásában, Suzana Grubješić, a szerb kormány európai integrációval megbízott alelnöke megerősítette, hogy az Európai Unió tagállamai, így Németország is, kizárólag abban az esetben járulnak hozzá a csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának a kitűzéséhez, ha Belgrád és Pristina egyezségre jutnak a kapcsolataikat rendezendő brüsszeli megállapodás alkalmazásáról. Ezért fontos, hogy Ivica Dačić és Hashim Thaçi szerb, illetve koszovói miniszterelnökök kedden Brüsszelben közös nevezőre jussanak az április közepén parafált megállapodás alkalmazásáról – mondta Grubješić.

Hasonlóan nyilatkozott Milovan Drecun, a Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi Bizottságának elnöke, a Szerb Haladó Párt köztársasági parlamenti képviselője, aki kijelentette, hogy az EU tagállamainak legalább a megállapodás alkalmazásának a megkezdését látniuk kell. Ha Belgrád és Pristina hozzájárulnak a folyamat elindításához, akkor Szerbia júniusban elnyeri a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát, hangsúlyozta Drecun, nyomatékosítva, hogy alkalmazás nélkül a Brüsszelben parafált dokumentum csupán üres papír. Drecun véleménye szerint a koszovói fél akadályozza az alkalmazás megkezdését.

Mindezzel párhuzamosan ismét sikertelenül végződött a belgrádi és a pristinai munkacsoportok egyeztetése Brüsszelben a megállapodás alkalmazásáról. A felek ezúttal a telekommunikációval és az energetikával kapcsolatos szakaszok megvalósításával kapcsolatban igyekeztek közös nevezőre jutni.

Dejan Pavićević, a szerbiai küldöttség vezetője, aki egyébként Szerbia pristinai kapcsolattartó tisztje, elmondta, hogy bár nem állapodtak meg a koszovói féllel, a több mint négyórás egyeztetés során mégis sikerült egymáshoz közelíteniük nézőpontjaikat. Pavićević szerint jó alapokat fektettek le a keddi miniszterelnöki tárgyalásnak.

A szerbiai küldöttségnek ezúttal Zorana Mihajlović energetikai miniszter és Rasim Ljajić, a szerb kormány alelnöke voltak a tagjai. A pristinai munkacsoport élén Edita Tahiri kormányfőhelyettes állt, az Európai Bizottságot pedig Pierre Mirel képviselte, aki Štefan Füle bővítési biztos kabinetjében a Nyugat-Balkánért felelős részleg igazgatója.

Németország Szerbiával kapcsolatos álláspontjának tekintetében rendkívül fontos Guido Westerwelle német külügyminiszter közelgő látogatása. Most már szinte teljesen biztos, hogy Westerwelle vasárnap este érkezik. Egy munkavacsora keretében először Aleksandar Vučić szerb kormányfő-helyettessel találkozik.

A rá következő napon, hétfőn Tomislav Nikolić köztársasági elnökkel, Dačić kormányfővel és Ivan Mrkić külügyminiszterrel találkozik majd. A diplomáciai körök szerint Westerwelle látogatásának két célja van: első kézből kíván tájékozódni a brüsszeli megállapodás alkalmazásával kapcsolatos tervekről, illetve tényekről, valamint megkísérli tudatosítani a szerb államvezetőséggel, hogy ha elmarad az alkalmazás, akkor a dátum kitűzését is elfelejthetik.

A hét elején a német hatalmi Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakciója elnökségének az ülésén a tagok elfogadták Andreas Schockenhoff, a CDU külpolitikai szakértőjének a javaslatát, hogy a frakció csak akkor döntsön a dátum kitűzéséről, ha a belgrádi és a pristinai fél közös nevezőre jutnak a brüsszeli megállapodás alkalmazását illetően. Sajtóértesülések szerint a CDU frakciójának elnöksége június 4-én ül össze ismét megvitatni a megállapodás alkalmazásával kapcsolatos aktuális fejleményeket.

Szinte már az is biztos, hogy a német döntés az utolsó pillanatban születik majd meg. A Bundestag a tervek szerint június 27-én délelőtt vitatja meg, hogy Németország hozzájárul-e a dátum kitűzéséhez, a végső döntést meghozó Európai Tanács pedig ugyanaznap délután ül össze. Ezt figyelembe véve az is biztosnak tűnik, hogy az Európai Unió Tanácsának június 24-i és 25-i ülésén még semmi konkrétum nem derül ki a dátum odaítélésével kapcsolatban.

Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora is megerősítette, hogy a Bundestag képviselőinek egy része, főleg a CDU képviselői, csupán üres papírként tekintenek a brüsszeli megállapodásra, és nem hiszik, hogy azt a felek alkalmazni kívánják. A német politikusoknak ez a része csak akkor támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának a kitűzését, ha a felek megkezdik alkalmazni a megállapodást. Simić szerint nem lesznek újabb német kikötések, hiszen Szerbia még a korábbról ismert feltételeket sem teljesítette. Ha nem változik a meghatározó német politikai szereplők hangulata, akkor nem valószínű, hogy Szerbia júniusban elnyeri a dátumot – figyelmeztetett Simić.

Ugyanezt nyilatkozta Ognjen Pribićević, Szerbia volt németországi nagykövete, aki szerint Németország egyéb kikötései eltörpülnek a megállapodás alkalmazásának feltétele mellett.

Dačić mindenesetre bátorító lépésként értékeli Westerwelle látogatását. A német külügyminiszter nem azért utazik Belgrádba, hogy újabb feltételeket közvetítsen a szerb államvezetőség irányába, hanem azért, hogy bátorítsa azt, nyilatkozta Dačić, majd ő is megerősítette, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát egyedül abban az esetben nyerheti el Szerbia, ha megkezdődik a brüsszeli megállapodás alkalmazása. Az EU képviselőinek fontos meggyőződniük arról, hogy a megállapodás nem csak egy üres papír, magyarázta Dačić, mondva, hogy a következő időszakban több fontos uniós politikus is Szerbiába látogat majd. A szerb kormányfő május 30-ra William Hague brit külügyminisztert várja Belgrádba.

– Szerbia alkalmazni kívánja a brüsszeli megállapodást. Egy kikötésünk van: egyedül annak az alkalmazásához járulunk hozzá, ami szerepel a megállapodásban. Az EU nem várja el, hogy a dokumentum minden egyes szakaszát elkezdjük alkalmazni. Arról szeretnének meggyőződni, hogy Szerbia nem csak a csatlakozási tárgyalások megkezdése dátumának kitűzése miatt bólintott rá a megállapodásra – fogalmazott Dačić.

Vučić is tisztában van vele, hogy a megállapodás alkalmazása a legfontosabb feltétel a dátum elnyeréséhez. A kormányfő-helyettes arra számít, hogy Westerwelle fő üzenete is ez lesz. Szerbia számára az a legfontosabb, hogy biztosítékot kapjon, hogy a koszovói szerbek Szerbia állampolgárai maradnak, nyilatkozta Vučić, majd megerősítette, hogy a következő három napban ismét találkozni fog a koszovói szerbek képviselőivel.