Módosítják a nemzeti tanácsokról szóló szerbiai törvényt

A Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint az új törvénynek kiemelt jellegűnek kellene lennie, olyannak, amelyhez a kultúráról, az oktatásról, a tájékoztatásról, a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló bármilyen rendelkezés és törvény illeszkedni tud, nem pedig fordítva. Elsősorban azért, mert kisebbségi szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy megmarad-e az iskola egy-két gyerekkel az osztályban, hogy az adott településen működni tud-e a művelődési ház és van-e templom.

Az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium munkacsoportot létesít arra, hogy kidolgozza a nemzeti tanácsokról szóló módosított törvény tervezetét. Az állami szerveket, a nemzeti tanácsokat, a szakértőket és a civil szervezeteket is bevonják a munkába.

A jelen törvény a nemzeti tanácsoknak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területére vonatkozó hatáskörét, a nemzeti tanács megválasztásának rendjét, finanszírozását és a munkája szempontjából egyéb jelentős kérdéseket szabályozza. Tavaly januárban az Alkotmánybíróság az említett törvény egyes rendelkezéseit alaki okok miatt hatályon kívül helyezte, elsősorban az intézmények igazgatásában való részvétel és az alapítójogok átruházása kapcsán. Ivana Antić, államigazgatási és helyi önkormányzati segédminiszter, Szerbia: „2014-ben jóváhagyták a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak törvényére vonatkozó módosításokat. Tekintettel arra, hogy 2014 választási év volt a nemzeti tanácsok számára, az állami szervek, a nemzeti tanácsok és a nemzetközi szervezetek megegyeztek, hogy abban a pillanatban csak azon módosításokat viszik végbe, amelyek a választási folyamatot szabályzó előírásokra vonatkoznak.”

Most a változások a nemzeti tanácsok hatásköreinek pontosabb meghatározására, a pénzelési feltételek javítására, valamint a tanács munkájának depolitizálására terjednek majd ki. Nyilas Mihály illetékes tartományi titkár szerint pontos mércéknek kell bekerülniük a törvénybe, amelyek biztos alapot adnak arra, hogy a nemzeti tanácsoknak kiemelt intézményei legyenek és ezeket ők maguk határozhassák meg, vita nélkül. „Ugyanez vonatkozik az alapítói jogokra. Tehát, minél szélesebb körben biztosítjuk ezt a jogot, hiszen abban az esetben, ha alapítók vagyunk, akár részben is, társalapítóként ez az igazi háttér és módja annak, hogy akár utána a pénzelésben is, és az igazgatásban is részt vegyen a Magyar Nemzeti Tanács.”

A Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy tartja, nem elég az apró módosítás, hanem komoly változásokon kell átesnie a törvénynek, mert számos hiányossága van.

Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Nem határolják körül annak a négy fő területnek, amely a nemzeti tanács hatáskörébe tartozik, a kulturális autonómia részeként az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználatnak a jogkörét, magának a nemzeti tanácsnak a fogalmát, a nemzeti tanácsnak a helyét a társadalomban, a kulturális autonómiában betöltött funkcióját, költségvetési támogatottságát, azt, hogy önálló költségvetési tétellel rendelkezik-e.”

Hajnal Jenő elmondta, a szerbiai költségvetés elsősorban a nemzeti tanácsok működtetését fedezi és csak részben a kisebb juttatásokat. Szerinte azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy eredményesen és hatékonyan tudják képviselni a közösség jogait. Hajnal kiemelte, az MNT számára az anyaországi támogatások rendkívül sokat jelentenek.