Kötelezettség lett a választási ígéretekből
A Vajdasági Magyar Szövetség számára vasárnap fejeződött be a választási folyamat, hiszen akkor írták alá a Szerb Haladó Párttal a koalíciós megállapodást – fejtette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Pásztor István, a VMSZ elnöke. A koalíciós megállapodás 11 pontból áll, ezekben a párt választási ígéretei jelennek meg – fűzte hozzá Pásztor. A párt elnöksége tegnap délután ülésezett, a pártelnök itt tett javaslatot a párt négy majdani államtitkárának a személyére. A javaslatokat ma továbbítják koalíciós partnerüknek, hogy mielőbb kinevezhessék az államtitkárokat.
Európai integráció; Vajdaság Autonóm Tartomány helyzete; regionális fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése és nagyberuházások; mezőgazdaság; a nemzeti kisebbségek részvétele a közszférában; kisebbségi jogok és ezen belül az oktatás; egészségügy; szociális védelem; bűnüldözés és igazságszolgáltatás; rehabilitáció, vagyon-visszaszármaztatás és az egyházakkal való együttműködés; helyi önkormányzatok; – ebben a tizenegy témában fogalmaz meg vállalásokat a VMSZ és az SZHP közötti koalíciós megállapodás. Az SZHP elfogadta a VMSZ választási programjában lefektetett célkitűzéseket, így azok részévé váltak a kormányprogramnak – húzta alá Pásztor.
– A koalíciós megállapodáson túlmenően azt kell leszögeznem, hogy a VMSZ megőrizte politikai erejét, nemcsak a magyar szavazótestületen, hanem a szerbiai politikai színtéren belül is. Ha ez nem így lett volna, akkor nem kötöttünk volna koalíciós megállapodást. Mindazon erőfeszítések az elmúlt másfél évben, amelyek arra irányultak, hogy a VMSZ politikai erejét megtépázzák, sikertelenek voltak. Jó lenne ebből levonni a következtetéseket. Beigazolódott, hogy a közmondás nem téved: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. A VMSZ talpon maradt, a vermet ásók pedig sehol sincsenek, mert beleestek a saját maguk ásta verembe – fogalmazott Pásztor.
A VMSZ köztársasági és tartományi szinten is, valamint több mint húsz helyi önkormányzatban része a hatalomnak, így kezelni tudja a nyitott kérdéseket, segíteni tud az embereken, és meg tudja oldani a problémáikat – emelte ki tegnapi sajtótájékoztatóján Pásztor István pártelnök.
HAMAROSAN ÁLLAMTITKÁROK
A VMSZ elnöke megismételte, hogy a párt államtitkári szinten részt kíván venni a végrehajtó hatalom munkájában. Mint hozzátette, a pártnak az egészségügyi, az oktatási, az infrastrukturális és a mezőgazdasági minisztériumban lesz államtitkára, mivel ezek az érdekérvényesítés szempontjából kiemelten fontos területek. Ezzel kapcsolatban kiderült, hogy a párt elnökségének és tanácsának ülését tegnap délutánra hívták össze, itt kellett döntésnek születnie az államtitkárok személyéről. Javaslatát a VMSZ a tervek szerint ma juttatja el koalíciós partneréhez.
Mint ismeretes, a pártot az előző ciklusban öt államtitkár képviselte a végrehajtó hatalomban: Csikós László a munkaügyi és szociálpolitikai, dr. Győri Lukrécia a kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési, dr. Vickó Ferenc az egészségügyi, Kern Imre az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális, Juhász Attila pedig a mezőgazdasági minisztériumban.
Reagálva az újságírói kérdésre, hogy értékelése szerint mennyire lesz stabil a köztársasági kormány, tekintettel a legfrissebb bennfentes értesülésekre, miszerint szeptemberben módosulnak a minisztériumokról és a kormányról szóló törvények, és a mezőgazdaságiból kiválva környezetvédelmi minisztérium alakul, valamint megalakul az európai integrációs minisztérium, Pásztor kifejtette: egyelőre találgatásokról van szó, ha viszont változik is a minisztériumokról szóló törvény, a kormány stabil marad. A köztársasági kormány stabil, masszív parlamenti többség áll mögötte – nyomatékosította Pásztor.
UTAK, VASÚT, HATÁRÁTKELŐHELYEK
A VMSZ és az SZHP közötti koalíciós megállapodás értelmében az új kormány megalakulása után a lehető legrövidebb időn belül megkezdődik a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreiről szóló törvény módosításának a kidolgozása, amely tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság 2012. június 10-i döntését. A kidolgozandó dokumentum különös figyelmet fordít a VMSZ-nek a Vajdaság hatásköreire vonatkozó javaslataira, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetére, a kisebbségi nyelven történő oktatásra, a művelődésre, valamint a kisebbségi nyelven történő tájékoztatásra vonatkoznak. A felek elfogadták a kötelezettséget, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkezdődik a Vajdaság pénzellátásáról szóló törvény kidolgozása. A szerződő felek a legmegfelelőbb megoldások elérése érdekében építő jellegűen járulnak hozzá az alkotmánymódosítás, valamint a politikai rendszer átalakításának a folyamatához.
Az infrastruktúra és a nagyberuházások témájában továbbra is kiemelkedő helyet tölt be a Budapest–Belgrád vasúti folyosó projektum, valamint a Baja–Szabadka–Szeged vasútvonal felújítása és az új határátkelőhelyek megnyitása is (Rastina–Bácsszentgyörgy, Rábé–Kübekháza). A Szerb Köztársaság kormánya és Magyarország kormánya kezdeményezi, hogy a Baja–Szabadka–Szeged vasútvonal, valamint a Tisza váljon a Transzeurópai Közlekedési Hálózat részévé, ami feltétele az ilyen stratégiai jellegű projektumok európai forrásokból történő finanszírozásának. A Szerb Köztársaság és a Magyarország között létrejött, mindent átfogó infrastrukturális fejlesztési szándéknyilatkozattal összhangban Szerbia prioritást élvező államközi projektumai közé bekerül a Budapest–Belgrád vasúti folyosó projektum mellett a Baja–Szabadka–Szeged vasútvonal felújítása is.
A Szerbia–Magyarország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében elkészül egy intermodális logisztikai központ technikai tervdokumentációja. A központ Szabadka közelében helyezkedik majd el. Ennek a helyszínnek egyre nagyobb lesz a jelentősége, figyelembe véve a Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítését, a Szeged és Baja irányában történő vasúti elágazásokat, valamint azt a tényt, hogy itt található a 10-es közlekedési folyosó, és a közelben vannak a Duna és a Tisza folyók kikötői.
A VMSZ javaslatainak megfelelően a jövőben a köztársasági költségvetésből nagyobb mértékben valósulnak majd meg Vajdaság területén helyi infrastrukturális projektumok. A 10-es közlekedési folyosón, Szabadka mellett elhelyezkedő Y elágazás kiépítésének folytatására az idén az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium költségvetésének újraelosztásával további 600 millió dinár áll majd rendelkezésre, majd a projektum befejezésére a 2017-es szerbiai költségvetés 1,5 milliárd dinárt különít el. A szabadkai Népszínház építésének befejezésére a Szerb Köztársaság, Vajdaság AT, valamint Szabadka város költségvetéséből teremtik elő a szükséges körülbelül 1,25 milliárd dinárt a következő három pénzügyi évben, olyan arányban, ahogyan azt a Népszínház építésének társfinanszírozásáról szóló, 2006-ban megkötött szerződés meghatározza.
A Szerb Köztársaság területén az első- és másodrendű állami utak arányos fenntartása, felújítása és kiépítése érdekében a Szerbia Útjai Közvállalat éves költségvetésének 25 százalékát a Vajdaság területén található utak fenntartására, felújítására és kiépítésére fordítja.
A mezőgazdaság témájában a koalíciós szerződésben leszögezik, hogy a támogatási rendszer részleteit minden évben az agráregyesületek képviselőivel közösen dolgozzák ki, és a szabályrendszert a gazdálkodási év kezdete előtt hozzák nyilvánosságra. A termőföldről szóló törvénynek az állami termőföldek elidegenítését lehetővé tevő rendelkezéseivel összhangban meghatározásra kerülnek azok a szigorú feltételek, amelyek teljesítése esetén az EU állampolgárai és más külföldi állampolgárok 2017. szeptember 1-jétől termőföldet vásárolhatnak Szerbiában. Az előző kormány által létrehozott tárcaközi munkacsoport javaslataival összhangban a rokkantsági és nyugdíjbiztosítási törvény módosításával mielőbb megoldódik a kistermelők járulékfizetési kötelezettsége. A fizetendő járulék összege az általuk megművelt földterület nagyságával és a mezőgazdaságból származó jövedelmükkel összhangban kerül meghatározásra. A bejegyzett gazdaság hordozóit (apa/anya) és családtagjaikat is megilleti a szülési és gyermeknevelési juttatás. A közlekedésbiztonsági törvény módosításairól szóló tervezettel összhangban a bejegyzés kötelezettsége alól kikerülnek azok a kapcsolható eszközök, amelyek gyárilag nem teljesíthetik a bejegyzés feltételeit. Mindemellett meghozatalra kerül az a kistermelői szabályzat, melynek értelmében a kistermelők, az élelmiszer-biztonságról szóló törvénnyel összhangban, feldolgozhatják és értékesíthetik termékeiket. A mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium kidolgozta a kistermelői szabályzat tervezetét, és lezajlott annak a közvitája.
A koalíciós megállapodás külön fejezetben foglalkozik a részarányos foglalkoztatással, és meghatározza azt az intézkedéssort, amely azt eredményezné, hogy a jövőben a nemzeti kisebbségek képviselői nagyobb számban jussanak munkához a közszférában, az állami vállalatokban és az igazságügyi szervekben. A kisebbségi jogokkal foglalkozó fejezet egyik fontos szakasza az oktatási rendszer reformjával foglalkozik. A felek kötelezettséget vállalnak, hogy befejeződik a folyamat, amelynek során a kizárólag magyar tannyelvű általános iskolák alapítói jogait részlegesen átruházzák a Magyar Nemzeti Tanácsra, a 2017/2018-as tanévtől bevezetik a szerb nyelv mint nem anyanyelv tanításának új tantervét és programját, az oktatási reform során új iskolaigazgatóság alakul Szabadkán, amelyhez Szabadka város mellett Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa községek tartoznak majd, a Szerb Köztársaság és Magyarország között államközi szerződés jön létre a külföldön szerzett oklevelek honosításáról és a tanárok külföldön elvégzett szakmai továbbképzésének kölcsönös elismeréséről. Ebben a fejezetben a szerződő felek mindemellett kötelezettséget vállalnak arra, hogy a 23-as uniós csatlakozási fejezetre vonatkozó akcióterv és a kisebbségi akcióterv megvalósítása érdekében fognak cselekedni. Az alkotmánymódosítás folyamata során a Szerb Köztársaság Alkotmánya alaposabban rendelkezik majd a nemzeti tanácsok jogállásáról, a nemzeti tanácsok és más hatalmi szervek viszonyáról, valamint a nemzeti tanácsok hatásköreiről és pénzellátásáról, elfogadásra kerül az új, vagy módosul a nemzeti tanácsokról szóló hatályos törvény, átfogalmazódnak bizonyos rendelkezések az Alkotmánybíróságnak a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényre vonatkozó döntése indoklásával összhangban, a különböző ágazati törvényeket összehangolják a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, majd 2017 végéig elfogadásra kerül a rendelet, amely a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak működésére szánt köztársasági költségvetési eszközök elosztását szabályozza. 2018-ban a Kisebbségi Alap akkora összeggel rendelkezik majd, amennyi a köztársasági költségvetésben a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak pénzellátására van elkülönítve.
A rehabilitáció és a vagyon-visszaszármaztatás témájában az együttműködő felek vállalták, hogy mielőbb módosul a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény, s lehetővé válik a csereingatlan útján történő kárpótlás a termőföldek, erdők és építkezési területek esetében, ezenkívül mielőbb rendeződnek a magyar közösség történelmi egyházai és az állam között fennálló nyitott kérdések, különösen a papság társadalombiztosítási státusának esetében, valamint mielőbb befejeződik az egyházi vagyon visszaszármaztatása.
