A falu, amely élni akar

Falunapot és Fokhagymafesztivált tartottak szombaton Ludason

Fokhagyma, ameddig a szem ellát – ez jellemezte a szombati napot Ludason, ahol a vásártéren a hagyományokhoz híven megtartották a Fokhagymafesztivállal egybekötött Falunapot.

A fokhagymát kilóra vagy füzérben is meg lehetett vásárolni, kinek mi volt a tetszetősebb. A tisztított fokhagyma kilóját 190–200 dinárért árulták, a füzérek ára pedig 200–300 dinár között alakult.

A fokhagymavásár és kiállítás bejáratánál Szarapka Terézzeltalálkoztunk. Mindkét kezében fokhagymafüzéreket tartott, és mosolyogva kínálta portékáját. Az idős asszony lassan hatvan éve termel fokhagymát.

Azt mondja, egyszerűen nem bírja abbahagyni ezt a munkát, szereti a fokhagymát, szereti termelni, gondoskodni róla. Teréz néni kilenc éve veszítette el a férjét, két fia Németországban és Ausztriában él, így egyedül él, a fokhagymatermesztés, az ezzel járó munka lefoglalja, soha nem unatkozik.

– Nem volt rossz az idei termés, de sokkal szebb lett volna, ha több eső esett volna. Ha nincsen eső, akkor nem nő meg, és pördül a levele. Az enyém még az igazi, régi fajta, nagyon jó az íze. Nem olyan, mint ezek az új fajták vagy a kínai. És nem is permetezem, ezen nincsen méreg, azért jó. Van, aki csak azt nézi, hogy minél nagyobbak legyenek a fejek, de annak nem olyan jó az íze – mondta Teréz néni.

Takács Imelda és családja csak három-négy éve kezdte el a ludasi „márkaterméket” termeszteni. Korábban, amikor a gyerekek még kicsik voltak, nem volt ilyesmire idejük.

Ma már a gyerekek is besegítenek a szülőknek. A ludasi fokhagyma nem hasonlítható a többihez, sokkal teltebb ízű, az idősek is ezt mesélik, válaszolta kérdésünkre Imelda, aki szinte megsértődött, amikor afelől érdeklődtünk, hogy mi a véleménye az egyre népszerűbb kínai fajtákról, amelyek lassan kiszorítják a hazai fokhagymát. Azt mondja, még csak közelébe sem megy a kínai fokhagymának.

A fesztivált és a kora este kezdődő nyitóünnepséget Gombár Szeréna, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzul asszonya, Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, msgr. Nagy József zentai esperes-plébános, valamint a szabadkai városi tanács és a környező helyi közösségek képviselői is megtisztelték jelenlétükkel.

A nyitóünnepség az utóbbi egy évben született kisbabák bemutatásával kezdődött. Az elmúlt tizenkét hónapban öt kisfiú és két kislány született Ludason. A babák és szüleik ajándékcsomagot vehettek át.

Ezt követően Kerepes Árpád, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének alelnöke Farkas István ludasi lakosnak és családjának átadta a példamutató nagycsaládnak járó díjat.

Aladics Tibor, a ludasi helyi közösség közgyűlésének elnöke alkalmi beszédében köszönetet mondott a támogatóknak, amiért hozzájárultak a rendezvény megtartásához.

– Falunapkor hálát adunk a Jóistennek, hogy megtartott bennünket, és bőséges terméssel ajándékozott meg. Bízom abban, hogy a következő egy évben a többi terményre is jut áldás, és olyan jó lesz a termés, mint a búzáé vagy a fokhagymáé.

Ludasnak, mint falunak, meg kell maradnia. Fiataljainknak jövőt kell biztosítanunk. Ezért küzdünk nap mint nap. Ez a falu élni akar. Az alapvető élethez szükséges intézményeinkért foggal-körömmel küzdünk. Pozitívan kell előre nézni és bízni abban, hogy ha lesz elég erőnk és hitünk, akkor megvalósíthatjuk céljainkat – fogalmazott Aladics.

Maglai Jenő felemelőként értékelte, hogy a ludasiak minden évben megtartják a falunapot, és rendszeresen népszerűsítik a falu legismertebb termékét, a fokhagymát. Az idén kegyes volt a természet, jól termett a búza és az árpa is, hangsúlyozta Maglai, mondván: faluhelyen különösen fontos, hogy a gazdáknak legyen elegendő bevételük.

– A szabadkai önkormányzat figyel Ludasra, amennyire tudunk, segítünk. Remélem, hogy a következő egy évben sikerül befejeznünk a helyi közösség épülete tetőszerkezetének a felújítását.

Lehetőségeinkhez mérten más infrastrukturális beruházásokat is támogatunk, igyekszünk segíteni, hogy erősödjön a falu, a magyar közösség és a fiatalok itt maradjanak – emelte ki alkalmi beszédében Maglai.

A folytatásban felszólaló Hajnal Jenő kifejtette: látszólag a fokhagyma ünnepéről van szó, ugyanakkor a valóságban egy magát nagyra értékelő közösség ünnepe ez.

– Egy olyan közösség ünnepe, amely a fokhagymafüzért tekinti jelképének, azt a füzért, amely a gerezdekkel együtt egységgé, szétbonthatatlan közösségé áll össze. Ezt a közösséget jelenti nekem Ludas.

Jelenti az anyanyelvet, és azt az értéket, amely arról szól, hogy miként tudunk mások lenni, hogyan tudunk sajátos arculatot mutatni, és hogyan tudunk úgy ragaszkodni anyanyelvünkhöz, hogy közben új értéket jelenítsünk meg.

A mai est legnagyobb értéke az volt, amikor a most született gyermekeket ünnepeltük. Ehhez kell gratulálni ennek a közösségnek. Isten éltesse ezeket a gyermekeket. Kívánjuk a délvidéki magyarságnak, hogy minél több fiatal érezze úgy: itt, otthonában, gyermeket nevelve is lehet jövőt teremteni – fogalmazott Hajnal.

A rendezvény utcabállal folytatódott. A talpalávalót a noszai Piros ingesek szolgáltatták.