Élhetőbbé tettük a szülőföldünket

A szerb–magyar viszonyról tanácskoztak Újvidéken

Tribünbeszélgetést rendeztek a szerb–magyar kapcsolatokról a tartományi kormány épületében. A résztvevők elsősorban a történelmi magasságokat megélő államközi diplomáciai kapcsolatokról, a gazdasági-kereskedelmi együttműködés fejlődéséről és a társadalmi viszonyok javulásáról számoltak be.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi kormány elnöke rámutatott arra, hogy a szerb–magyar viszonyrendszer épülésének legnagyobb haszonélvezői épp a vajdasági magyarok. 

– Ez a kapcsolatépítés alapjaiban megváltoztatta helyzetünket a szerb társadalomban.

Nem instabilizációs tényezőként tekintenek már ránk, a szerb társadalom közösségileg és egyénileg is elfogadott minket – mondta az elnök, felidézve a tíz-tizenöt évvel ezelőtti helyzetet: – Egyértelmű előrelépést tettünk, s ez nemcsak elvi szempontból, hanem a mindennapok szempontjából is élhetőbbé teszi a szülőföldünket – hangsúlyozta Pásztor.

A politikus arra is kitért, az élet folyamatosan újabbnál újabb problémákat hozhat, s ezek megoldása érdekében kell fenntartani a jelenlegi hangulatot. 

– Ez nemcsak államközi kérdés magyar–szerb viszonylatban, hanem elsősorban olyan kérdés, amely itt, Szerbián belül, a helyi magyar–szerb kapcsolatok vonatkozásában fontos. Meg kell találnunk a hangot, amelyen ugyanazokról a témákról más véleményt fogalmazzunk meg úgy, hogy ebből senkinek se származzon kára – mondta.

Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete kiemelte, Magyarország hosszú ideje a szerb EU-csatlakozás legelkötelezettebb támogatója. 

– Több fronton is próbálunk támogatást biztosítani Szerbiának. Egyik lehetőségünk, hogy a különféle brüsszeli fórumokon elsőként szólalunk fel, támogatásunkról biztosítva Szerbiát, és érvekkel is alátámasztjuk vélekedésünket.

Másrészt, gyakorlati támogatást nyújtunk, hiszen a magyar külgazdasági és külügyminisztérium egyik legjobb szakértője napi szinten vesz részt a szerb kormány és az integrációs miniszter munkájában – magyarázta a nagykövet, rámutatva, hogy a történelmi szintet elérő kapcsolatok mögött rengeteg munka van.

– Mindkét kormány, illetve a lakosság és a közigazgatás is sokat dolgozott. 2014 óta minden évben volt magyar–szerb kormányzati csúcs, és a politikai kapcsolatok mellett a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok is fejlődtek. Tavaly megközelítettük a 2,5 milliárd eurós forgalmat, ami 30 százalékos bővülést jelent, s ez kiemelkedő – összegezte a diplomata.

Dragoljub Kojčić filozófus, a Tankönyvkiadó Intézet igazgatója aláhúzta, valóban kimagaslóak a szerb–magyar kapcsolatok. 

– A régiónak közös sorsa van, a két nép a történelem során rendelkezett egyfajta közös érzülettel. Szerbia és Belgrád együttműködése mindig fontos volt, és Vajdaság szerepe külön jelentőséggel bír – mondta a filozófus, hozzátéve, hogy a kapcsolatok javulása észlelhető a mindennapi életben is.