Az Európai Bizottság egy kisebbségvédelmi akcióterv kidolgozását várja el Szerbiától

A Szerbiáról készült országjelentés nem hozott meglepetéseket, a dicséretek mellett azonban sok irányadó ötletet és megvalósításra váró elképzelést tartalmaz. Varga László, a Szerbiai Parlament Integrációs Bizottságának elnökhelyettese elmondta, a vajdasági magyarok szempontjából az egyik legfontosabb fejlemény, hogy az Európai Bizottság egy részletes kisebbségvédelmi akcióterv kidolgozását várja el Szerbiától a jövő év végéig.

Dicséretek, pozitív gondolatok, néhol semleges, más kérdésekben viszont kritikus hangvételű megállapítások is megjelennek az Európai Bizottság mintegy 69 oldalas jelentésében, amely jellemzően bürokratikus hangvételű.

Varga László, a Szerbiai Parlament Integrációs Bizottságának elnökhelyettese szerint a vajdasági magyarok szempontjából is fontos előrelépést tartalmaz a dokumentum. „Az Európai Bizottság elvárja Szerbiától, hogy a jövő év végéig egy részletes kisebbségvédelmi akciótervet készítsen, egy stratégiai jellegű dokumentumot, amely mindazokat a kérdéseket tartalmazni fogja, amelyek az oktatás, a nyelvhasználat, a vallásgyakorlás, és elsősorban a közszférában megvalósuló részarányos foglalkoztatással kapcsolatban fontosak.”

A jelentés külön kitér a vajdasági autonómia kérdésére, dicséretet fogalmaz meg az új statútummal kapcsolatban is, ugyanakkor kritikát is közöl azzal kapcsolatban, hogy továbbra sincs finanszírozási törvény.

Az EB egy szakértőkből álló, nem politikai szervezet, amely elismeri az ország gazdasági reformjait, előirányozza a médiaszabadság terén végrehajtandó teendőket és az igazságügy reformját is sürgeti. Az Oroszországgal fenntartott viszony kapcsán leírják, mennyiben működik együtt Szerbia az EU-külpolitikájával.

„Ha az ember elolvassa azokat a gondolatokat, amelyek erre a kérdésre vonatkoznak, akkor azt tudja megállapítani, hogy alapvetően kritikusak ezek a mondatok, merthogy arról szólnak, hogy milyen mértékben csökkent az a százalékarány, amely azt jellemzi, hogy Szerbia mennyire támogatja, illetve nem támogatja az EU külpolitika területén elfogadott álláspontját.

Utána következik az a tény, hogy Szerbia nem csatlakozott a szankciókhoz, és minden egyéb, ami a szerb-orosz viszonyt jellemzi” – nyilatkozta Varga László, az Integrációs Bizottság elnökhelyettese.

Varga László hozzátette, a Pride megrendezését ugyancsak elismerik az EB-jelentésben, azonban ahogy a korábbi dokumentumok kapcsán, úgy idén is hajlamos túl nagy jelentőséget tulajdonítani ennek a közvélemény, szemben számos más, a polgárok számára sokkal fontosabb kérdéssel szemben.