Az ártatlanul kivégzett magyarokra emlékeztek Csúrogon

Az 1944/45-ben kivégzett ártatlan magyarokra emlékeztek Csúrogon. A sintérgödörnél felállított emlékműnél pártok, szervezetek, a magyar állam képviselői, valamint magánszemélyek koszorúztak.

Megtorlás áldozatai lettek 1944 őszén a vajdasági magyarok. A legnagyobb vérengzés Csúrogon történt, ahol a becslések szerint csaknem 3000 magyart végeztek ki. Csúrog és a környező települések magyar lakosságát majdnem teljesen kiírtották.

Aki élve maradt, az gyűjtőtáborba került. Szabadulásukat követően nem térhettek vissza otthonukba. Teleki Júlia, a megemlékezés szervezője: „Pontosan szeptemberen volt 70 éve, amikor kiengedtek bennünket a koncentrációs táborból, és azok az emberek ott álltak rongyosan, egy szál ruhában, csontig lesoványodva és kaptak egy papírt a kezükbe, hogy mehetnek ahova akarnak, de haza többet nem.”

A megemlékezésen beszédet mondott Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete. Elmondta, a közös megbékélés lehetővé tette, hogy a magyar és a szerb nép közös múltja legérzékenyebb periódusával nézzen szembe. „Az akadémiai vegyes bizottság hamarosan befejezi azt a munkát, amely az 1941 és 48 közötti időszak feltárására irányul.

A cél azonban az, hogy a munka folytatódjon, más történelmi korszakokat is vizsgálat alá vessünk, lévén a két nép kapcsolatának számos pozitív közös pontja van.”A magyar-szerb megbékélési folyamat a vége felé közeledik – jelentette ki Pásztor István, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Ami ma politikailag, közéletileg, emberileg kiszabható feladat, annak a teljesítése szempontjából a megbékélési folyamat vége felé járunk – mondta Pásztor.

Hozzátette, a megbékélés olyan folyamat, amelynek valójában soha sincs vége, de haladunk, és ez a fontos. „Azt hiszem, hogy az idén már emelt fővel tudunk megjelenni minden emlékhelyen, mert mint utódok teljesítettük azt, ami feladatunk volt.”

Pirityiné Szabó Judit a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkárának levelét olvasta fel, amelyben az államtitkár azt írta, Csúrog a jelképe annak, hogy a túlélők hűsége töretlen, és nem felejtették el őseiket.

A Magyar Nemzeti Tanács nevében Hajnal Jenő elnök helyezte el a kegyelet virágait. „Itt együtt 1944/45 valamennyi áldozatára közösen próbálunk emlékezni. Mondom, hogy próbálunk, hiszen a fájdalom, a kegyelet a ma még élő családtagok emlékezete, nyilvánvaló, hogy valamennyiükben sebeket tép föl.”

A csúrogi sintérgödörnél korábban elhelyezett fakereszteket, valamint egy későbbi márványtáblát az elmúlt évek során megrongálták, összetörték. A jelenlegi emlékművet 2013 júniusában avatta fel Áder János magyar, valamint Tomislav Nikolić szerb államfő.