Az államalapítást ünnepelte a magyarság

A Szent István-i államalapítást ünnepelte és az Új Kenyér ünnepét ülte meg csütörtökön a magyarság a Kárpát-medencében, de a tengeren túl is, mindenütt, ahol nagyobb számban élnek magyarok. Magyarországon országszerte egyházi, illetve családi programokkal kísért önkormányzati rendezvényeket tartottak a nemzeti ünnep alkalmából. Az államalapításra emlékező központi ünnepséget a fővárosban tartották.

Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren reggel a Himnusz hangjaira, katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót. A központi ünnepi rendezvények nyitó eseménye esőben zajlott. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, köztük Hende Csaba honvédelmi miniszter, valamint közéleti személyiségek, a diplomáciai testület tagjai és katonai attasék. Ezt követően honvédtisztjelöltek tették le a katonai esküjüket.

– Biztonságunk megteremtése ránk vár, hazánk valamennyi polgárára – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a honvédtisztek augusztus 20-ai, ünnepélyes avatásán elmondott beszédében, kiemelve: „világunk egyre kevésbé hasonlít régi, megszokott önmagára”.

Az államfő szerint „a haza minden előtt” fundamentumot előtérbe helyezve, közösen kell megteremteni a polgári demokráciánk új, 21. századi biztonságát.

– Tíz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy egy évtizeden belül visszatér a hidegháború veszélye Európába, hogy recsegni-ropogni kezd az euróövezet, hogy olyan népvándorlás indul, amelynek következményeként Magyarország határait is százezrével ostromolják a bevándorlók – mutatott rá Áder János.

Áder János államfő példaadónak nevezte Szent István és az őt követő királyaink azon célját, hogy biztonságos és időtálló államot teremtsenek a magyarságnak. A magyarok nemzedékei pedig mindig megtalálták a módját ezen örökség megújítására – fűzte hozzá.

– A tatárjárás, a törökök pusztítása vagy az első világégés és a második világháború utáni nemzedékek egyaránt kivették a részüket a munkából, újra és újra megteremtve a biztonságot, hogy legyen országunk, amelyre mindig számíthatunk, és legyen hazánk, amely mindig számíthat ránk – mondta.

A köztársasági elnök szerint, bár a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után joggal remélhettük, hogy már nem kell külső fenyegetettséggel számolni, és Magyarország a jólét megteremtésében is felzárkózhat a nyugati országokhoz, ám a pénzügyi, valamint az elmúlt évtizedben lezajlott politikai, társadalmai válságok rámutattak arra, hogy mindez illúzió.

Az Európai Unió olyan kihívásokkal került szembe, amelyekre már nem érvényesek a 20. századi megoldások, az elmúlt évek társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti változásai pedig alapjaiban érintik mindennapjainkat – értékelt Áder János.

– Ki gondolta volna, hogy jöhet olyan idő, amikor egy terrorista latorállam sakkban tarthatja a fél világot? – tette fel a kérdést.

A köztársasági elnök a fenyegetettségek közé sorolta a klímaváltozás háborús konfliktusokat is kiváltó hatásait, de szólt a megélhetési gondok miatt is bekövetkezett népvándorlásról is. Áder János megítélése szerint ugyanakkor a 21. századi biztonság megteremtéséhez semmit sem kell megtagadnunk abból, amiben idáig hittünk, vagy megtagadnunk törekvéseink helyességét. A felelősség azonban nem hárítható másra: a biztonság megteremtése politikusokra, intézményekre, a gazdasági élet szereplőire, az egyházakra, a civilekre és a családokra egyaránt vár – jelentette ki. A köztársasági elnök hangsúlyozta: szakítani kell a közönnyel, az „úgysem rajtam múlik” mentalitással is.

– Rajtunk múlik, hogy a helyi közösségek megtartó erejét veszélyeztető törekvéseknek ellenállunk-e, rajtunk múlik, hogy megvédjük-e környezetünket, óvjuk-e vizeinket, erdeinket, termőföldjeinket, s az éltető levegőt – hangoztatta.

– Magyarország évezredes története bizonyította, hogy csak akkor maradhatunk meg, ha van hadseregünk, honvédségünk – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter az augusztus 20-ai katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren csütörtökön.

– Amely országnak jó hadserege van, le tud ülni a nemzetközi tárgyalóasztalhoz.

Hende Csaba arról is beszélt: a haza védelme és nemzetközi kötelezettségeink teljesítése érdekében a jövőben emelkedik a honvédelmi költségvetés. Ebből „elkötelezetten” fejlesztik a haderőt, jelentős haditechnikai fejlesztések kezdődnek.

A miniszter felidézte, az elmúlt két évben is azt mondta a tisztavatásokon: „nem tudjuk, mit hoz a következő esztendő”. Évről évre olyan változásokkal kellett szembesülni, amelyeket korábban el sem tudtunk képzelni – folytatta, példaként említve, hogy az országtól keletre polgárháborús állapotok vannak, míg délebbre „vallási fanatizmusban tobzódó” terrorállamot látunk.

A honvédelmi miniszter kitért az illegális bevándorlás problémájára is.

– Ez a mi hazánk, nem valamiféle átjáróház! – szögezte le, hozzátéve: lehet menekültstátusért folyamodni törvényes módon is.

Aki rászorul, annak menedéket nyújt az ország, és segíti a későbbi hazatérését is – fejtette ki a miniszter, kiemelve ugyanakkor: azt nem engedjük meg, és nem is tűrjük el, hogy embercsempészbandák „csalárd ígéretekkel” indítsák útnak az embereket Magyarországon keresztül. Ezek a bandák nem tisztelik Magyarország törvényeit, határait és a magyar embereket sem – szögezte le.

Hende Csaba köszönetet mondott valamennyi katonának, aki a leghosszabb hőségriadó idején, olykor 38–40 Celsius-fokos kánikulában építette a határzárat.

A Parlament előtti ünnepség ideje alatt kezdetben eső hullott, borús, hűvös volt az idő. Ennek ellenére a meghívott vendégek és hozzátartozók mellett számos érdeklődő végignézte a tisztavatást, amelyet a katonai bemutatók tettek színesebbé.

Az ünnepnap folytatásaként Áder János köztársasági elnök a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet adta át a Sándor-palotában.

A nemzeti ünnep alkalmából Budapesten az idén is megnyílt a Magyar ízek utcája, a Várkert Bazárnál pedig egész nap családi programokkal és koncertekkel várták az érdeklődőket. Az ünnep a hagyományos Szent István-napi programokkal zárult, a szokásokhoz híven aratómenetet tartottak, késő délután megrendezték a Szent Jobb-körmenetet és az est leszálltával komoly biztonsági intézkedések mellett a megtartották augusztus 20-a elmaradhatatlan látványosságát, a tűzijátékot a Duna-parton.