Agrárköltségvetés, vagy valami olyasmi

A honatyák az idén ismét kevesebb pénzt szántak a mezőgazdaságra. A rendkívüli választásoknak köszönhetően legalább ígéret lesz bőven. Az idei agrárköltségvetésről Fremond Árpáddal, a VMSZ köztársasági képviselőjével, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagjával beszélgettünk.

• A képviselőház tavaly december közepén fogadta el a 2014. évi költségvetést. Ebből az idén 45,5 milliárd dinárt fordítanak a mezőgazdaságra. Örüljenek vagy szomorkodjanak a gazdák?  

— Az igazat megvallva magam sem tudom. Egy azonban biztos: többet érdemeltek volna. Az imént említett összegnek az a szépséghibája, hogy nem az összköltségvetésnek, hanem csak a bevételi oldalnak az öt százalékát teszi ki, és ez jelentősen kevesebb az előírtnál. Vagyis az idei agrárköltségvetés nincs összhangban a mezőgazdasági támogatásokról és a vidékfejlesztésről szóló törvénnyel, melyet tehát éppen azok nem tartottak be, akik korábban meghozták. A szóban forgó törvényes rendelkezés szerint a mezőgazdaságra fordított anyagi eszközöknek az összköltségvetés öt százalékát kell kitenniük.

• Mivel magyarázzák ezt az illetékesek?

— Dr. Dragan Glamočić különböző nyilatkozatokat tett a támogatásokkal kapcsolatban. Az agrárminiszter kezdetben ellenezte a közvetlen kifizetésüket, mégpedig azért, hogy az így fennmaradt pénzt különféle fejlesztésekre költhesse.

A VMSZ képviselőjeként több felszólalásomban is elmondtam, hogy ezt nem tartjuk járható útnak. Részben azért, mert — mint tudjuk — a termelési év október 1-jén kezdődik, és a termelési ciklus közepén vagy aközben nem ildomos változtatni a játékszabályokon. Részben pedig azért, mert az illetékes szaktárca vezetője által megálmodott fejlesztésekben a kis és a közép-agrárvállalkozások nem tudtak volna részt venni.

A kis- és a középtermelőknek ugyanis nincsenek olyan eszközeik, amelyeket fejlesztésekre tudnának fordítani. Ők tehát mindenképpen kikerültek volna a támogatottak köréből. Ezzel kapcsolatban tudni kell azonban: ahhoz, hogy a miniszter megvalósítsa a szóban forgó ötletét, módosítani kellett volna a korábban említett törvényes rendelkezést, és ezt a képviselőháznak meg kellett volna szavaznia. Erre szerencsére nem került sor. Ki kell azonban emelnem, hogy több gazdaszervezet is ellenezte, hogy a pénzt fejlesztésekre költsék.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a termelők képviselői nem értenek egyet azzal, hogy az agráriumban szükség van fejlesztésekre, de nem a területalapú támogatások rovására. Miután a tárcavezető azzal szembesült, hogy „ötletét” ellenállás fogadta, meggondolta magát.

Állítása szerint a gazdaszervezetek nyomására döntött másként. Szerintem azonban ebben nagymértékben közrejátszott a rendkívüli parlamenti választások kiírása is. A támogatási rendszerben tehát nem történnek jelentős változások a tavalyihoz képest. Ezt a köztársasági kormány meg is erősítette néhány nappal ezelőtt hozott döntésével.

• Mit tartalmaz a kormányrendelet? Marad a területalapú támogatás?

— Igen, marad. A termelők az idén — közvetlen kifizetés útján — 6000 dinárnyi támogatásra számíthatnak hektáronként. Erre a célra az agrártárca mintegy 24 milliárd dinárt különített el a költségvetésből. Fontos kiemelni, hogy a támogatás kifizetése száz hektárig terjed. Ekkora területig lehet tehát pályázni ezekre az anyagi eszközökre. Tudni kell továbbá azt is, hogy a törvényes rendelkezéssel összhangban a gazdaságokat február 1-jétől március végéig kell bejegyezni.

A törvény értelmében ezt az eljárást minden évben el kell végezni, még abban az esetben is, ha semmilyen változásra nem került sor a termelés volumenét illetően. A gazdák csakis ezután számíthatnak arra, hogy valamikor az év folyamán megkapják a területalapú támogatást az államtól. Az a legcélszerűbb, ha évről évre felújítják gazdaságukat, még akkor is, ha nincs változás. (Ha van, azt a Kincstár ügyfélszolgálatánál kell bejelenteni.) Ebben a folyamatban a különféle gazdaszervezetek szerencsére jelentős segítséget nyújtanak a gazdáknak.

• A sajtó szerint az idén 12 ezer dinárnyi támogatásra számíthatnak a gazdák. A feléről már szóltunk, de mi lesz a másik felével?

— Az említett összeg másik felét az úgynevezett visszatérítések alkotják. Ezeket az eszközöket a gazdák üzemanyag, vetőmag, valamint műtrágya vásárlását igazoló nyugtával igényelhetik vissza. Ki kell emelni azonban, hogy még nem készült el a szabályzat, mely pontosan meghatározná, hogy milyen arányban és mikortól lehet benyújtani a kérelmeket.

Az is megeshet, hogy a felsoroltak közül csak egy inputanyag vásárlását igazoló nyugtával lehet majd visszakérni a már korábban befektetett hatezer dinárt. Erre a lehetőségre is fel kell készülniük a mezőgazdasági termelőknek. Az üzemanyag-vásárlás visszatérítésével kapcsolatban jó volna, ha minden töltőállomás bekapcsolódhatna a folyamatba. Korábban ugyanis a minisztérium csak a NIS kútjain kiadott számlákat ismerte el. Ebből eredően némely gazdának sajnos 25-30 kilométert is utaznia kellett a legközelebbi NIS benzinkútig.           

• Milyen állattenyésztési támogatásokat tartalmaz a rendelet?

— Az agrártárca az idei költségvetéséből jelentős eszközöket fordít az állattenyésztők támogatására. A rendelet szerint minden törzskönyvezett fejőstehén után 20 000 dinár jár az állattartóknak. Ebben nincs változás a korábbi időszakhoz képest.

A tejprémiumra 7 dinárt szánnak az illetékesek. A juhtartók az idén egy kicsivel több pénzre számíthatnak. A bárányok eladását 2000, a törzskönyvezett juhok tartóit pedig 7000 dinárral támogatja a minisztérium. Ugyanennyit kapnak a kecsketenyésztők is, feltéve, hogy állataik be vannak jegyezve. A támogatás összege jószágonként 3000 dinárral nőtt, korábban ugyanis mind a juh-, mind pedig a kecsketartást 4000 dinárral támogatta az állam.

A sertéstenyésztők is több pénzre számíthatnak. Minden törzskönyvezett anyakoca tartását 5000 dinárral segíti a minisztérium. A támogatás összege ezer dinárral nagyobb, mint tavaly. A hízó bikák tartását 10 000 dinárral jutalmazza az állam, azzal a feltétellel, hogy a gazdák az állatokat a vágóhídnak adják el. A hízó sertések esetében 1000 dinárra számíthatnak az állattenyésztők. A rendelet a méhészeket sem hagyja ki. Ők kaptáronkénti 500 dináros támogatásban részesülnek.

• Az előző esztendőben a jégesővel kísért zivatarok pillanatok alatt tettek tönkre ültetvényeket, semmisítették meg a termést, és hozták kellemetlen helyzetbe a termelőket. A gazdák rádöbbentek a terménybiztosítás fontosságára. Ebben vajon támogatják őket az illetékesek?

— Fontos kiemelni, hogy a termelők az idén is pályázhatnak a terménybiztosítás visszatérítésére, ami abból áll, hogy az állam visszafizeti a biztosítási összeg 40%-át. Én mindenképpen azt javaslom a termelőknek, hogy biztosítsák terményüket, mert ezzel enyhíthetnek a természeti csapások okozta károkon. Az elmúlt esztendőnek intő példának kell lennie minden felelős termelő számára.

• A termény tárolása is fontos eleme a mezőgazdasági termelésnek. Ez nemcsak a gazdák érdeke, hanem az államé is.

— Igaza van. A minisztérium az idén a tárolási költségek 40%-át visszatéríti. Természetesen a gazdáknak erre is pályázniuk kell majd.

• A minisztérium támogatja-e a hiteleket, és mire vonatkozik a támogatás?

— Igen. A tárca ebben az esztendőben kamattámogatásra egymilliárd dinárt irányzott elő. Rövid lejáratú hitelek biztosításáról van szó. A részletkérdéseket még nem ismerjük pontosan, de értesüléseim szerint a minisztérium két hét leforgása alatt már ezeket a feltételeket is meg fogja határozni. 2014-ben vidékfejlesztésre mintegy 950, gyümölcsös telepítésére 200, organikus termelésre pedig csaknem 100 millió dinárt fordítanak majd. Ezek keretösszegek, a részleteket a következő 10-14 napon belül elfogadott szabályzat tartalmazza majd.

• Mit lehet tudni a tavalyi adósságokról, mennyivel tartozik az állam a gazdáknak?

— Ami az adósság mértékét illeti, a tárcavezető szerint az állam tartozása mintegy 300 millió dinár. A minisztérium azt ígéri, hogy ezt az összeget a következő időszakban teljes egészében törleszteni fogja. Mivel kampány van, természetes, hogy a miniszter nemcsak az adóssággal kapcsolatban, hanem egyéb intézkedésekkel is igyekszik a gazdák kedvében járni.