2013-ban rekordértékű volt a szerb–magyar árucsere-forgalom
Tavaly rekordmértékű, 1,6 milliárd eurós árucsere-forgalmat valósított meg Magyarország és Szerbia, a tervek szerint pedig a következő években további bővítés várható – mondta el Karagics Dusko, a magyar nagykövetség külgazdasági attaséja, aki a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének meghívására a szerb–magyar gazdasági kapcsolatokról tartott előadást csütörtökön Belgrádban.
2013-ban több mint 1,6 milliárd euró volt a Szerbia és Magyarország közötti árucsere-forgalom, ebből a magyar export több mint a dupláját tette ki a szerbnek – hangsúlyozta Karagics Dusko, a belgrádi magyar nagykövetség külgazdasági attaséja. Hozzátette: az idei év első kilenc hónapjában ez további 7 százalékkal bővült. „Magyarország exportja mindenféleképpen korszerűnek tekinthető, zömében ezek feldolgozott termékek, gépek, gépi berendezések, elektrotechnikai berendezések, és elég nagy szeletet hasítanak ki az energiahordozók. Míg a szerb export Magyarországra azért annyira nem tekinthető korszerűnek, elsősorban itt nem késztermékekről van szó, hanem feldolgozatlan termékekről, Szerbiának egyébként is az az egyik legnagyobb problémája, hogy nem nagyobb hozzáadott értékű termékeket exportál.”
Elhangzott, évente több gazdasági fórumot is tartanak a határ mindkét oldalán, amellyel a kis- és közepes vállalkozások közötti kapcsolatokat segítenék elő. A szerb fővárosban élők a leginkább a Magyarországról származó élelmiszerek behozataláról, a szállítmányozási problémákról és a különböző szállítási útvonal-lehetőségekről érdeklődtek. A VMSZ belgrádi szervezete is részt vesz az együttműködés megkönnyítésében – mondta el Nebojša Marjanović, a párt belgrádi szervezetének elnöke. „A vendégek legalább fele érdeklődött valamiféle együttműködésről, amelyet a szerb és a magyar cégek között lehetne megvalósítani, csak eddig nem tudták, hogy kihez forduljanak, hogyan és hol kaphatnának választ a kérdéseikre. Most mi abban segítettünk nekik, hogy elinduljanak a holtpontról. Szerintünk ez az első és legalapvetőbb lépés, amelyet megtehetünk. A következő lépés az lesz, hogy ha valaki hozzánk fordul, azt a megfelelő helyre irányítsuk, ez pedig a belgrádi magyar nagykövetség gazdasági kirendeltsége vagy valamelyik partner lesz, például a Szerbiai Gazdasási Kamara, ami az gazdasági szereplők valódi együttműködésének kialakításáért felelős.”
Az előadáson szó esett a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítéséről is, amelyet várhatóan kínai hitelből valósítanak meg. Erről várhatóan a december 16-i Kína–Kelet- és Közép-Európa csúcstalálkozón egyeztet a szerb, a magyar és a kínai kormányfő.
