„Újvidék az olyan város…”
Hogyan döntötted el, hogy az Újvidéki Akadémiára felvételizel?
– Először Pesten felvételiztem. Csupán azért, mert az ottani fölvételi előbb van. És minél több a kapu, annál biztosabb, hogy az egyik nyitva lesz. Így utólag borzasztóan örülök, hogy oda nem vettek föl. Nem az én közegem. Na, akkor sem voltam túl letört. Nem volt rá időm, kezdődött az 'Akesz'!
Milyen érzés töltött el amikor először jöttél a városba, könnyen megbarátkoztál vele?
„Újvidék az olyan város…” Kb. 2 év kellett hozzá. Már nem tudnék leszokni róla.
Hogyan zajlottak az egyetemista évek?
– Akadémia, színház, haza. Ezek váltakoztak nap mint nap. Na jó, néha egy kis Művészklub.
Abban az időben milyen kulturális lehetőségek ajánlkoztak a vajdasági magyar egyetemistáknak?
– Igazából nem tudom. Nem emlékszem. Nem vettem részt. Már sajnálom, de ha jól rémlik, nem érkeztem. Most így kívülről látva: a bőség zavara. Az Újvidéki Színháztól kezdve, a különböző koncerteken, fesztiválokon át, a galéria, film, könyv, különböző megmozdulásokig, Duna-parti sétáig.
A mostani gólyáknak milyen tanácsokat adnál?
– Elsősorban én nem kategorizálódnék. Ne „vajdasági magyar” egyetemisták legyenek, illetve ne csak azok. Nyitott és kíváncsi, multikulti és internacionális és kozmopolita gólyák, egyetemisták legyenek. Szerintem gettósodni a lehető legrosszabb variáció. Tessék bátran róni a várost és látogatni az eseményeit, akármennyire jól vagy rosszul beszélik az állam- vagy bármelyik másik nyelvet.
A legtöbb vajdasági magyar, aki Újvidéken jár egyetemre, albérletben él, ősztől viszont az Európa Kollégiumban lakhatnak. Mit gondolsz erről?
– Európa kollégium? Na végre… Remélem méltó lesz a nevéhez!
