Új dimenzió a vajdasági magyar közösség számára
A VMSZ vezetésével elkészített vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési program megvalósítására a magyar állam 50 milliárd forintot biztosít, ebből a pénzből az itteni mezőgazdasági termelést, a turizmust és a vállalkozást szeretnék erősíteni. A program céljairól, a támogatási pénz horderejéről, és hogy miként szolgálja a vajdasági magyarság érdekeit, Juhász Bálintot, a tartományi gazdasági titkárság titkárhelyettesét, a VMSZ elnökségi tagját kérdeztük.
A VMSZ elnökségi tagjaként milyen feladat hárult Önre a terület- és gazdaságfejlesztési program kidolgozásában? Egyáltalán mekkora horderejű munkáról van szó, és milyen energiákat mozgatott meg ennek a tervnek az elkészítése?
– Hosszú folyamat és hatalmas munka előzte meg Magyarország Kormányának november 18-i döntését, amelynek értelmében jóváhagyta a Vajdasági Magyar Szövetség által kezdeményezett, számos szakember bevonásával elkészített stratégiai, tervezési dokumentumokat: A vajdasági magyar közösségek terület- és gazdaságfejlesztési stratégiáját, valamint a hozzá tartozó Akciótervet. A döntés értelmében a megvalósításhoz összesen 50 milliárd forintot hagyott jóvá, ebből 30 milliárd forintot hitel 20 milliárd forintot pedig vissza nem térítendő támogatás formájában, három éven át, a 2018. évvel bezárólag.
A VMSZ elnöksége 2013. február 15-én hozta meg a döntést a fent említett dokumentumok elkészítéséről. Ezután kezdődött el az a szakmai munka, amely a Kormány döntéséig csaknem három évet vett igénybe, hatalmas energiákat és szellemi potenciált mozgatott meg. A VMSZ a helyzetelemzés, SWOT analízis elkészítésére Somogyi Sándor emeritus professzort kérte fel, a munkában mintegy 22 szakember vett részt. Ez képezte a stratégiai tervezés alapját. Mérlegelést kellett végezni, hogy lássuk, hol tartunk, melyek a legjelentősebb problémák, melyek az esélyeink, hol vannak kitörési pontok. A stratégiai dokumentum és az akcióterv elkészítésével a VMSZ elnöksége nevében dr. Nagy Imre professzort kérte fel Pásztor István elnök úr. A professzor vezetésével a stratégiai dokumentum elkészítésén 26, az akcióterv kidolgozásán 10 szakember dolgozott. Zömében közgazdászok, menedzserek, területfejlesztési és mezőgazdasági szakemberek, egyetemi tanárok és doktorjelöltek, szinte egész Vajdaság területéről. Fontos elmondani, hogy a VMSZ honlapján meghirdetett közvitán keresztül mindenki részese lehetett a folyamatnak, elmondhatta a véleményét, javaslatokat tehetett. Tapasztalatból mondhatom, hogy pozitív fogadtatásban részesültek a dokumentumok. Érkeztek építőjellegű hozzászólások, s azok nagy része ma már a stratégia és az akcióterv részét képezi. Csaknem egy hónappal a kormány döntése után nyugodtan elmondhatjuk, hogy a tervezéssel, ötleteléssel töltött sok-sok óra nem volt hiábavaló, a terv fontosságát és minőségét fel- és elismerte az anyaország, forrást biztosít és partner a megvalósításban.
Jómagam legtöbbet talán az akcióterv kidolgozásában vettem részt, gazdasági titkárhelyettesi munkámhoz azt hiszem ez áll a legközelebb, de a kontrollcsoport tagjaként részt vettem a helyzetelemzésben, de a stratégiakészítésben is voltak feladataim. A VMSZ elnökségének és tanácsának tagjaként részese lehettem a dokumentumok véglegesítésének, elfogadásának.
A Magyarországról érkező pénzbeli támogatás nagyságrendileg mit jelent egy-egy tartományi beruházáshoz képest? Mekkora összegről van szó és milyen nagyobb horderejű befektetéshez tudnánk viszonyítani?
– Ekkora összeget nehéz kontextusba helyezni és értelmezni, hiszen 50 milliárd forint több mint 19 milliárd dinár, amely megfelel a Tartományi Gazdasági, Foglalkoztatási és Nemi Egyenjogúsági Titkárság cirka 19 évi teljes költségvetésének, ha a 2015. évi módosított költségvetést vesszük alapul, amely jobban tükrözi a valós helyzetet, mint az év eleji tervezet. Ha azt vesszük alapul, hogy a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság az idén megközelítőleg 1,8 milliárd dinárt költött nagyberuházásra Vajdaság-szerte, akkor könnyen kiszámolhatjuk, hogy a jóváhagyott összeg ennek több mint a tízszerese. Múlt héten adtuk át a zentai sportcsarnok épületét, 6 évig tartott építkezés után. A Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság és Zenta város önkormányzata tokkal-vonóval 693 millió dinárt költött az épületre. Ebből az összegből 27- 28 ilyen sportcsarnokot lehetne építeni, és gyors számításaim szerint mintegy 1600 kilométer lokális utat. Majdnem ennyi másodrendű regionális út van az egész Vajdaság területén. A szabadkai önkormányzattal közösen pénzeltük a Makkhetesen, a Majsai út és az 51. divízió kereszteződésében épített körforgalmat, hasonló körfogalomból mintegy 665 épülhetne.
Milyen célokat, elképzeléseket lehetne a támogatási pénzből megvalósítani a vajdasági magyarság megmaradása, megkapaszkodása és ittmaradása érdekében?
– Szakmai szempontból a program életre hívása összhangban kell hogy legyen a stratégiával és az akciótervvel. Azért dolgoztuk ki, hogy használjuk. Ezek öt stratégiai célt fogalmaznak meg, a hangsúly a mezőgazdasági termelés és a turizmus fejlesztésén, valamint a vállalkozásfejlesztésen van. A mezőgazdasági géppark megújítása, a mezőgazdasági termékek előállítása és piacra jutása, a turisztikai kapacitások és kínálat fejlesztése, a termelési kapacitások növelése és korszerűsítése fontos eleme az akciótervnek. A mezőgazdasági, turisztikai, gazdasági szereplők együttműködésére is nagy hangsúlyt fektet a dokumentum, amely fontos a hatékonyság szempontjából, ugyanakkor elengedhetetlen a termékmennyiség biztosításához, ami a piacra jutás egyik feltétele. Tehát meg kell tanulnunk együttműködni, ez azonban magától nem megy, generálni kell. A piacra jutás másik feltétele a megfelelő minőség biztosítása, ehhez viszont a termelést, ügyvitelt össze kell hangolni a nemzetközi elvárásokkal. A szabványosítás, a szabványok bevezetése, tanúsíttatása is elengedhetetlen lépés a fejlődésben. Az az alapvető cél, hogy olyan vállalkozásokat támogassunk, amelyeknek vannak elképzeléseik, jó ötleteik, projektjeik, s ezek megvalósulásával új munkahelyeket tudnak létrehozni, és/vagy növelhetik a beszállítói köröket, ami szintén új vállalkozásokat, munkahelyeket generál. A VMSZ először 2007-ben mondta ki, hogy a szimbolikus politikai elemek, az oktatás, vallás, nyelvhasználat, művelődés, tájékoztatás mellett zászlajára tűzi a pragmatikus politikai elemeket is, húsbavágó kérdésekkel is foglalkozik, mert ez is a szülőföldön maradás feltétele. Azóta számos projekt van a hátunk mögött. A vajdasági magyarlakta településeken utak épültek, javult a közvilágítás és az ivóvízellátás, közösségi terek, színházak és művelődési otthonok épültek fel. A közösséget erősítő számos civil szervezetünk, vállalkozónk, intézményünk és önkormányzatunk valósította meg projektjeit tartományi vagy köztársasági forrásból. Most egy új dimenzió nyílik a vajdasági magyar közösség számára. Hatalmas lehetőség, hiszek abban, hogy a közösség élni fog a lehetőséggel. Az adventi időszakba értünk, a készülődés időszaka ez. Egyébként sem, de ilyenkor különösen nem az erőink felmorzsolására, acsarkodásra van szükség. Sokkal inkább az egymásba kapaszkodásra, a remény visszanyerésére van nagy igénye a közösségnek. Azt gondolom, ennek a programnak a megvalósulása vissza tudja adni a hitet és a reményt arra, hogy itthon is lehet boldogulni.
Gazdasági titkárhelyettesként hogyan látja, hol és miként lehetne ezt a pénzt az idegenforgalom javára fordítani, és ezen belül a vajdasági magyarságot szolgáló kistérségi turizmust fejleszteni?
– A mai nehéz világban, még Vajdaságban is töretlenül fejlődő gazdasági ágazat az idegenforgalom. A székelykevei és a kishegyesi példa is mutatja, hogy tudunk sikeresek lenni falusi vendéglátóként, van keresnivalónk a falusi turizmusban. Egyre több tanya újul meg. Páratlan természeti adottságokkal, egyedi gasztronómiával és egyre jobban feltörekvő borokkal rendelkezik Vajdaság. A szállásolási és étkeztetési kapacitások többé-kevésbé kiépültek, de ahol nem, ott ki kell építeni. Van, ahol bővíteni kell. Szükséges az idegenforgalomban használt, aktív pihenést, tartalmas kikapcsolódást biztosító eszközök beszerzése is. Különböző tartalmakkal, a történelmi, vallási, kulturális egyediségünkben rejlő lehetőségek kiaknázásával vonzó idegenforgalmi helyszínné tudjuk tenni a vajdasági magyar falvakat, nem feledkezve meg az együttműködésről. Az idegenforgalom szerves része a finom ételek és borok, amelyek elkészítéséhez az alapanyagot a mezőgazdaság termeli meg. Az alapanyagokat mi magunknak kell feldolgozni, konyhakésszé tenni, akkor tudjuk a legnagyobb hasznot megvalósítani. A hagyományunk, kultúránk része a kézműves termékek készítése. Ezek a termékek egyediek, minőségiek, s Nyugaton egyre keresettebbek. Az egyik legjobb piacra jutási lehetőség, pont az idegenforgalmon keresztül kínálkozik. Minden mindennel összefügg és egymást generálja.
