Szerbia felgyorsítaná az évek óta húzódó bírósági ügyek eljárását
Negyedmillió 10 évnél régebbi ügy van a szerbiai bíróságok előtt, a nyugat-balkáni ország az ügyhátralékok mennyiségét tekintve Európa rosszabbul teljesítő országai közé tartozik - hangsúlyozta Varga László, a szerbiai parlament igazságügyi bizottságának tagja csütörtökön Belgrádban.
A politikus az MTI tudósítójának nyilatkozva kifejtette, hogy az ésszerű határidőn belüli bírósági eljárásokról szóló törvényt éppen most tárgyalja a belgrádi törvényhozás, a jogszabálytól pedig az ügyhátralékok jelentős csökkenését várják.
Hozzátette, hogy aggasztóak a számadatok, több mint egymillió olyan ügy van, amely 5 évnél hosszabb ideje lezáratlan. Magyarázata szerint a különböző jogszabályok eddig is tartalmaztak az eljárások idejére vonatkozó kitételeket, nem létezett viszont olyan jogi mechanizmus, amely lehetővé tette, hogy a határidők megszegése esetén az ügyfél vagy a vádlott jogorvoslattal éljen. Eddig az alkotmánybíróságon lehetett panaszt benyújtani, ha sérült az említett jog, de az alkotmánybíróság leterheltsége és az ügyek óriási száma miatt a gyakorlatban ez nem volt lehetséges - tette hozzá Varga László.
Az elfogadás előtt álló új törvény lehetővé teszi, hogy aki úgy érzi, sérült az ésszerű határidőn belüli bírósági eljárásokhoz való joga, az kifogást emeljen a bíróság elnökénél, vagy fellebbezéssel éljen az adott bíróság felett álló intézménynél, illetve ha bebizonyosodik, hogy valóban sérültek a jogai, 300-tól 3000 euró értékű kárpótlásra jogosult.
Az ésszerű határidőre vonatkozó időintervallumokat az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján határozták meg. Varga László kiemelte, hogy egyebek mellett azért van szükség erre a törvényre, "mert óriási számú bírósági eljárást indítottak szerbiai állampolgárok a strasbourgi emberi jogi bíróságon az ésszerű határidőn belüli bírósági eljárásokhoz fűződő joguk megsértése miatt", ezeket ezres nagyságrendben meg is nyerték, ami több millió eurójába került Szerbiának.
A politikus megállapította, hogy Slobodan Milošević szerb elnök hatalmának 2000. évi megdöntése, vagyis az úgynevezett demokratikus fordulat óta minden kormány igazságügyi reformba kezdett. Ezek a reformok azonban megfogalmazása szerint "sorra buktak meg, sorra bizonyosodott be, hogy nem voltak elég átgondoltak a lépések".
A legutóbbi reform, amely 2013-ban indult, azokat a jogi problémákat próbálja kiküszöbölni, amelyek a 2010-es reform során keletkeztek, de már ennek is voltak átgondolatlan szakaszai - mondta Varga László. Emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel vezették be a közjegyzőség intézményét Szerbiában, ami után az ügyvédek négy hónapig sztrájkoltak. Az akkor keletkezett ügyhátralékot is le kell dolgozni - szögezte le.
A szerb parlament várhatóan még ezen a héten elfogadja az ésszerű határidőn belüli bírósági eljárásokról szóló törvényt, amely január elsején lép életbe.
