You are here

Az Unióba jutás követelményeit 2020-ra teljesíteni tudjuk

Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének az Unió helyzetével kapcsolatos parlamenti beszédét követően sokan fellélegeztek, hiszen ebben a beszédben elhangzott az is, hogy az EU 2019 után ismét készen áll majd új tagok felvételére. Igaz, addig nem, mert szerinte egyik csatlakozásra váró nyugat-balkáni állam sem teljesíti ilyen rövid időn belül a szükséges feltételeket. Juncker beszédével párhuzamosan zajlott le Strasbourgban az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Vegyes Bizottság ülése is, melyen Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője és a köztársasági parlamenti integrációs bizottság alelnöke is részt vett.

Lapunknak adott nyilatkozatában Kovács örömmel nyugtázta, hogy ismét tartottak egy vegyes bizottsági ülést, a legutóbbi ugyanis egy éve volt Belgrádban, a következőt pedig utána kétszer is elhalasztották, választásikampány-időszakra és egyéb okokra hivatkozva. Az idén még decemberben várhatóan ismét ülésezik a vegyes testület.

– Juncker beszédét követően tisztázódott, hogy igenis létezik az EU-ban bővítési hangulat. Az elhangzottak rányomták a bélyegüket a vegyes bizottság ülésére, szinte mindenki ezeket a mondatokat használta felszólalásában hivatkozási alapként. A bizottsági ülés konstruktív hangnemben zajlott le, a hozzánk intézett kérdések is aktuálisak voltak, nem régi problémákat kíséreltek meg felidézni. David McAllister szerbiai jelentéstevő az elsők között ragadott szót, s arra helyezte a hangsúlyt, hogy a csatlakozás gyorsasága nem az Európai Bizottságtól, hanem a tagjelölt államok felkészültségétől függ – tudtuk meg Kovács Elvirától.

RÉSZARÁNYOS FOGLALKOZTATÁS ÉS OKTATÁSI JOGOK

Mint mondta, a testület ülésén az az álláspont körvonalazódott, hogy meg kell nyitni azokat a tárgyalási fejezeteket az év végéig, amelyeknek az elindítására Szerbia készen áll, s a feltételek teljesítésének kell meghatároznia a fejezetek lezárásának az ütemét. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vannak-e Szerbiával kapcsolatban elvárások, mely területen várja az Unió a legnagyobb előrelépést, Kovács elmondta, már az ülés napirendi pontjának a meghatározásakor tisztán látszik minden alkalommal, mire fogják fektetni a hangsúlyt.

– Az alapjogok kapcsán mindig felmerül a sajtószabadság kérdése, a kisebbségi jogok megvalósítása. Ez alkalommal érintettük a nemi egyenjogúságnak és a családon belüli erőszak leküzdésének a témáját is. Külön napirendi pontot jelentett korábban és most is a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd. Felmerült a migráció kérdése, a nyugat-balkáni országokat érintő helyzet a migránsválság kapcsán. Az ülésen záradékot fogadtunk el, általában sok a módosítási indítvány erre vonatkozóan, de most sikerült idejében megvitatnunk ezeket is. Ami számunkra fontos: ebbe a záradékba belekerült a részarányos foglalkoztatás közigazgatásra, bíróságokra vonatkozó eleme, elvárása is. Deli Andor képviselő úr javaslatára a szövegbe bekerült az a kitétel is, hogy a kisebbségi jogok nem csorbulhatnak a szerb oktatási rendszert érő esetleges változások esetén sem.

2020-RA KÉSZEN KELL ÁLLNUNK

Arról is megkérdeztük Kovácsot, hogy véleménye szerint nehezebb lesz-e a most tagságra váró államok csatlakozásának megvalósítása azokénál, akik már korábban az EU tagállamává váltak. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az elvárásokat lényegében 35 fejezetbe sorolták, és megvannak azok az „örökzöld” témák, amelyek kapcsán mindig elhangzik, hogy mely területeken teljesítünk jobban, s melyeken rosszabbul.

– Újabb feltételek nincsenek, s ez Szerbia számára fontos. Örülök, hogy Ana Brnabić kormányfő szerint is készen állunk majd 2020-ra a csatlakozásra, ezt jelentette ki maga is a legutóbb. Gondolhatunk mi keserű szájízzel arra, hogy egyesek esetleg könnyebb úton jutottak az Unióba korábban, az elénk támasztott feltételek ismeretesek, és nem módosultak. 2020-ra teljesíteni tudjuk a követelményeket az államvezetőség szerint, s ez kedvező – szögezte le Kovács Elvira.

Szerző: 
Magyar Szó, v-ár (Fotó: Ótos András)