Pásztor István: Lehetőségeket is tudjunk teremteni az embereknek az itthon maradáshoz!

Választási interjúk - 2016 rovatunkban a kampány során megszólaltatjuk a szerbiai és a vajdasági parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon induló vajdasági magyar politikai szervezetek vezetőit. A alábbiakban Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével készült interjút közöljük, amely közvetlenül a VMSZ tartományi jelöltlistájának átadását követően készült.

- Hogyan értékeli a VMSZ jelenlegi helyzetét, közvetlenül a választások előtt: milyen kondícióban van a párt, milyen eredményre számítanak?

- Az én számomra az első komoly közvélemény-kutatás az aláírásgyűjtés. Mindaddig ugyanis lehet különböző számháborúkkal foglalkozni, meg lehet rendelni közvélemény-kutatásokat, meg azokból kiolvasni azt, amit az ember éppen ki akar olvasni. Ez végtére is a mai világnak a része, de az igazi fokmérő, az első komolyabb teszt az aláírásgyűjtés. Ha ezt veszem mércének - ahogyan eddig is tettem - akkor azt tudom mondani, hogy jó kondícióban vagyunk, és ezúton is szeretném megköszönni mindazoknak, akik aláírtak és azoknak is, akik szervezték az aláírásgyűjtést. Függetlenül attól, hogy biztosan kevesebben vagyunk, mint két éve vagy négy éve voltunk, és az is biztos, hogy az utóbbi egy évben fölkavarodott a közbeszéd, a gyűlölködés meg az ellenpropaganda pedig olyan mértékben van jelen, mint az azt megelőző években soha, azt tudom mondani, hogy a köztársasági lista állításához annyi idő kellett, mint legutóbb, s ugyanez vonatkozik az önkormányzati listákra is, mert a két folyamatot ugyanabban az időben zajlott. Ami pedig számomra meglepő volt, és az embernek tele van a lelke tőle, hogy tegnap négy óra alatt nemcsak a szükséges 3300 aláírás gyűlt össze, hanem 5688, ami mindenféleképp arról tanúskodik, hogy a VMSZ jó kondícióban van, hogy mindaz, ami az elmúlt hónapokban történt végtére is a magyar emberek fejében nem idézte elő azt a káoszt, amit el akartak vele érni, és számomra azt bizonyítja, hogy az elvégzett munkának megvan a becsülete, a gyűlölködést és a sárdobálást viszont nem szeretik a vajdasági magyar emberek.

- Megnyilatkozásaiban gyakran emelte ki a Vajdasági Magyar Szövetség politikájában a folytonosságot. Mi az, ami ehhez a folytonossághoz és a párt eddigi állásfoglalásához képest új ebben a választási kampányban?

- A folytonosság egy 22 éves párt esetében teljesen normális. Egy ilyen múlttal rendelkező párt tekintetében a kampányok azok mindig mérföldkövet jelentenek, de nem lehet őket elválasztani a kampányt megelőző időktől, mert a VMSZ politizálásában a folytonosság azt is jelenti, hogy a kampányunk tartalmazza az előző időszak munkájával kapcsolatos elszámolást, illetve benne van mindaz, amit fontosnak tartunk az elkövetkező négy évben. Ami teljes mértékben újszerű és hangsúlyt kapott az elmúlt időben, az a gazdasági-szociális kérdéseknek a kezelése, mert mozgásterünk új lehetőséggel bővült a magyar kormány támogatásának köszönve. Ez nem más, mint a Prosperitati gazdaságfejlesztési támogatásrendszer, hogy ne csak azt tudjuk szajkózni az embereknek, hogy maradjanak itthon, hanem lehetőségeket is tudjunk teremteni az itthon maradáshoz. S az én számomra az a felemelő, hogy rengetegen pályáznak, és a pályázók túlnyomó többsége 25 és 35 év közötti fiatal.

- Legutóbb 500 beérkezett pályázatról beszéltek. Hol tartanak most?

- Most már ezernél tartunk.

- Ezek szerint a Prosperitati a kampány szerves részét képezi?

- Az az igazság, hogy nem lehet szétszálazni a dolgot, ez a VMSZ programja. Mi dolgoztuk ki, mi juttattuk el a programot abba a helyzetbe, hogy ezzel a magyar kormány foglalkozzon. A mi teljesítményünk kvalifikált bennünket, hogy a magyar kormány egyáltalán foglalkozzon ezzel, és egy olyan közös nemzetpolitikai kalandba fogjon, amire nem volt eddig példa. Ez nem azt jelenti, hogy pártalapon fogjuk elosztani a pénzeket, de ez a Vajdasági Magyar Szövetség programja. Ha a VMSZ-nek lehet oktatási, művelődési, EU-integrációval kapcsolatos programja, miért ne lehetne gazdasági is? Én nem látok ebben semmilyen problémát, annál is inkább, mert minden ezzel kapcsolatban a szerbiai jogrenddel összhangban történik, és nincs ezzel semmilyen erkölcsi probléma sem.

Amit még sarkalatos pontnak tartok, hogy a szerb kormány a közelmúltban lefektette a kisebbségi akcióterv alapjait, tehát sikerült meghatározni azokat a főbb nyomvonalakat, amelyeken belül az elkövetkező 6-8 évben az egyéni és kollektív kisebbségi jogok vonatkozásában hivatkozási alapunk van, jogalkotási hivatkozási alapunk van.

Választási programunk további fontos - talán legfontosabb - eleme a részarányos foglalkoztatás. Mi az elmúlt egy évben a részarányos foglalkoztatás vonatkozásában előnyben vagyunk a többi határon túli közösséggel szemben, hiszen bennük még meg sem fogalmazódott az igény eziránt, mi pedig a többségi politikában szereztünk annyi partnert, akikkel törvényi erőre tudtuk emelni, be tudtuk emelni a szerb jogrendbe a részarányosságot.

Fontos lesz a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek a módosítása, többek között azért, mert van egy alkotmánybírósági döntés, amelynek értelmében ezeket a módosításokat el kell végezni.

Emellett fontos lesz a szerb alkotmánnyal kapcsolatos módosítások sora, ezen belül különös figyelem illeti a Vajdasággal kapcsolatos kérdéseket.

- Ez az, amit eddig nem sikerült kiharcolni.

- Igen, ez az, ami nem sikerült 2007-től errefelé, itt kétfajta feladat van. Egyrészt a most hatályos alkotmánnyal összhangban még nem került elfogadásra a pénzelésről szóló törvény, ez a mi számunkra továbbra is maximálisan prioritás, és itt van a hatáskörökről szóló törvénynek a rendezése, de ez a kérdés nemcsak vajdasági magyar érdek, hanem az egész ország stabilitásának és jogrendjének a kérdése. Másrészről Szerbiának az Unió felé vállalt kötelezettségei vannak - a vajdasági pénzeléssel és a hatásköri törvénnyel kapcsolatban meg a kisebbségi akciótervvel kapcsolatban is.

Sok falnak a lebontása, sok kérdésnek a megoldása elindult egy irányba, és ez az irány szerintem rendben van: ezen végig kell menni.

Egy-egy választási ciklusban nem mindig sikerül minden ügyet végigvinni, elvinni őket addig, ameddig az ember szeretné, és amikor el is mozdítja a dolgokat addig, ameddig szeretné, még mindig van velük kapcsolatban feladat.

- Ez azt jelentené, hogy ha a VMSZ – amennyiben sikerül megtartania jelenlegi pozícióját – folytatni fogja a megkezdett együttműködést a haladókkal?

- 2009-től, nem sokkal azt követően, hogy létrejött a Szerb Haladó Párt, mi elkezdtünk velük együttműködni. A kisebbségi politika nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a többségi szavazóknak legyen kiszolgáltatva, és ha a többségi politikai életben egy olyan konstelláció alakul ki, hogy olyanok irányítják az országot és a tartományt, akikkel egy kisebbségi pártnak nincs együttműködése, azt gondolom, hogy az egy kisebbségi pártnak életveszélyes. Ezért az embernek mindig egy kicsit távolabb kell látnia. Ezért kezdtük mi építeni ezt a viszonyt, és kaptam is érte eleget. Ugyanakkor mindez, amit én itt felsoroltam, a kisebbségi akcióterv, a történelmi megbékélés – amiről most nem is beszéltünk - a részarányos foglalkoztatás, és sok minden más: mindezt a Szerb Haladó Párttal csináltuk meg országos szinten. Nekünk országos és helyi szinten is pozitív tapasztalatunk van a haladókkal való együttműködés terén. Tetszhet ez valakinek vagy sem, de ez a realitás. Nekem vannak tapasztalataim politikai partnerkapcsolatokból a Demokrata Párttal is, előző időkből is meg az elmúlt négy évből is, különböző szinteken. Az az igazság, hogy a Szerb Haladó Párt partnernek fogad el bennünket, súlyunktól függetlenül. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben meg tudunk állapodni, a politika ilyen.

- Ezt a volt VMSZ-tagok, jelenleg MM-tagok nem tudnák? Mert ők nyíltan kimondták, hogy semmiképpen sem tudják elképzelni, hogy együttműködjenek a Szerb Haladó Párttal?

- Azok, akik ezeket a mondatokat kimondják, azok közül vajmi kevésnek van bármilyen életszerű tapasztalata a Szerb Haladó Párttal. Helyi szinten lehet, hogy van is tapasztalatuk e tekintetben, de egyéb helyeken nincsen, és az az igazság, hogy engem ez nem is érdekel. Az az út, amit ők alternatívaként felmutatnak, az abba az irányba sodorná a vajdasági magyar közösséget, hogy négy éven keresztül az oldalvonal mentéről, a stadionon kívülről próbálnának bekiabálni. Azt gondolom, hogy ez akkor, amikor uniós csatlakozás van, amikor migránsválság van, amikor szegénység van, mikor minden egyes lépésért kőkeményen meg kell küzdeni, a pusztulásba vezető alternatíva. Ugyanakkor Magyarország és Szerbia között egy olyan együttműködés van kibontakozóban, amilyenre nincs példa az egész régióban, ebben a VMSZ szerepe nem kicsi, és ennek az igazi haszonélvezői mi vagyunk.

- Mennyiben jelent veszélyt a VMSZ-re és választási eredményeire nézve a Magyar Mozgalom?

- Nem az a kérdés, hogy mekkora kár keletkezik ezáltal, ez inkább elvi kérdés. Vannak dolgok, amiket nem lehet csinálni, függetlenül attól, hogy mekkora árat kell ezért fizetni. Most azt látjuk, hogy összecsúsznak a szélsőjobbal, és egy olyan alternatívát próbálnak adni, amely a szélsőségek tekintetében mindig távol állt a vajdasági magyar emberektől. Racionálisnak kell lenni, időket túl kell élni, egy közösségnek egy négyéves választási ciklust túl kell élni, és ebben a tekintetben mindenféle személyes indíttatású kalandorság borzalmasan nagy veszély. Most hogyha ez egy-két önkormányzati helybe kerül, hát legyen: ezt el kell takarítani.

- Tehát személy szerint nem érez felelősséget abban, hogy megosztottság jellemzi a vajdasági magyar közéletet?

- Érzek benne felelősséget, mert sokkal hamarabb kellett volna lépnem és a dolgokat elvágni, és nem azt csinálni, hogy azt bizonyítandó, hogy nem vagyok diktátor, több mint fél évig tárgyalni azokkal, akiknek az volt az alapállásuk, hogy nem akarnak megállapodni. Semmi más nem érdekelte őket, csak az, hogy visszajussanak olyan pozícióba, amelyben azt tudják folytatni, amit azt megelőzően csináltak. Ebben látom a felelősségemet.