A parlament szerepe a csatlakozási tárgyalásokban
Varga László: A képviselőház részéről az integrációs bizottság fogalmazza meg az álláspontot
A köztársasági parlament Európai Integrációs Bizottsága tegnap fogadta el az európai uniós csatlakozási tárgyalások vonatkozásában megfogalmazott eljárási rendről szóló határozatot. Ez a dokumentum szabályozza az eljárást, hogyan vesz részt a parlament a csatlakozási tárgyalásokban. Az ország tárgyalási álláspontját a többi országhoz hasonlóan Szerbiában is a kormány határozza meg, jegyezte meg a lapunknak nyilatkozó Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, az integrációs bizottság elnökhelyettese. Ugyanakkor a parlament tavaly decemberben elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében a képviselőháznak is aktív szereplőjének kell lennie a csatlakozási tárgyalások folyamatának. Ezért miután a kormány elfogadja tárgyalási álláspontját, azt elküldi a parlamentnek, az megfogalmazza saját állásfoglalását, ezt visszaküldi a kormánynak, az pedig, még mielőtt elfogadná a végleges tárgyalási álláspontot, tájékoztatja a parlamentet, hogy miért fogadta el bizonyos észrevételeit, vagy miért nem.
– Ahhoz, hogy eljuthassunk addig a pillanatig, amikor a parlamentnek álláspontja van bizonyos kérdésekben, fel kellett állítani az eljárási rendet. Az elfogadott határozat értelmében, miután megérkezik a parlamentbe a kormány tárgyalási álláspontjának javaslata, az integrációs bizottság elnöke ezt késlekedés nélkül ahhoz a szakbizottsághoz irányítja, amely az adott tárgyalási fejezettel kapcsolatban illetékes. A szakbizottságnak nyolc napja lesz arra, hogy megfogalmazza álláspontját, majd azt elküldi az integrációs bizottságnak, annak pedig öt napon belül kell elfogadnia a parlament álláspontját. Vagyis a parlament részéről az integrációs bizottság fogalmazza meg az álláspontot. Ha a kormány tizenöt napon belül nem kapja meg a parlament véleményét, akkor nem kell figyelembe vennie a képviselőház álláspontját. A dolgok jelenlegi állása szerint ezek a dokumentumok, a tárgyalási álláspontok addig nem lesznek nyilvánosak, amíg Szerbia be nem nyújtja őket az Európai Bizottságnak. Ezek a dokumentumok a szigorúan bizalmas jelzést fogják viselni. Ebből az következik, hogy a parlamenti bizottsági ülések zárt ülések lesznek. Amennyiben ennyiben marad a dolog, akkor minimális lehetőség sem teremtődött volna arra, hogy bárki is véleményt mondjon ezekről a dokumentumokról. Ezért kidolgoztunk egy megoldást, amelynek az a lényege, hogy amikor megérkezik a kormány tárgyalási álláspontja a parlamentbe, akkor azt továbbítjuk az illetékes szakbizottságnak, majd abban a nyolc napban, amíg meg nem kapjuk a szakbizottság véleményét, konzultációt folytatunk le az integrációs ügyekkel foglalkozó civil szervezetekkel. Minden esetben szervezünk majd egy integrációs bizottsági ülést, ahová meghívjuk őket. Magát a tárgyalási álláspontot, a dokumentumot persze nem mutathatjuk meg, ám mi ismerni fogjuk a témát, ezért a megfelelő kérdések feltevésével sikerülhet megtudnunk a civil szféra álláspontját az adott kérdésben. Mindez ismét alátámasztja, hogy ha nem lennénk egyrészről az integrációs bizottságban, másrészről pedig a parlament azon szakbizottságaiban, amelyeknek a vajdasági magyarság szempontjából fontos kérdések is a hatáskörébe tartoznak, akkor csak azután ismernénk meg az ország tárgyalási álláspontját, miután azt átadták az EB-nek, illetve nem fogalmazhattuk volna meg saját álláspontunkat – magyarázta Varga.
Azzal kapcsolatban, hogy mikor nyílhat meg az első tárgyalási fejezet, Varga elmondta, ezt egyelőre nem tudni biztosan. Egyesek szerint júniusban, az EU és Szerbia közötti következő kormányközi konferencián nyílhat meg a költségvetési eszközök, illetve azok felhasználásának a felügyeletéről szóló 32-es fejezet, ám mások azt mondják, hogy ez majd csak valamikor ősszel, vagy év végén történik meg, közölte Varga. Azt viszont tudni, hogy a 23-as és a 24-es, vagyis az igazságügyre és emberi jogokra, valamint a belügyi kérdésekre vonatkozó tárgyalási fejezetekkel kapcsolatban néhány héten belül meglesz a screening-jelentés, amelyet az EB dolgozott ki, a EU tagállamainak pedig el kell fogadniuk, fűzte hozzá Varga, mondván: ebből a jelentésből derül majd ki, hogy mit kell Szerbiának teljesítenie ahhoz, hogy ezekben a fejezetekben megnyílhassanak a tárgyalások. Ez sokkal fontosabb, mint az, hogy a 32-es júniusban, vagy csak később nyílik meg, hiszen a 23-as, a 24-es, valamint a 35-ös tárgyalási fejezetek foglalkoznak a kulcsfontosságú kérdésekkel, jegyezte meg a képviselő.
