Megváltozott a Szerbiáról alkotott kép Európában
Štefan Füle bővítési biztos a regionális megbékélési folyamat és a megkezdett reformok folytatására szólította fel a szerb államvezetőséget
Kétnapos szerbiai látogatásának második napján először Tomislav Nikolić államfővel találkozott Štefan Füle európai uniós bővítési biztos. A találkozón Nikolić elmondta, hogy Szerbia gyors léptekkel indult el az európai út során felvállalt kötelezettségek teljesítésének irányába, s kész rendezni a fennálló problémákat. Füle meggyőződésének adott hangot: Szerbia eléggé felkészült ahhoz, hogy a folyamat végén elérje célját, a teljes jogú uniós tagságot.
A szerb államfő reményét fejezte ki, hogy 2014. január végéig megtartják az EU–Szerbia kormányközi konferenciát, amely voltaképp a tárgyalások megnyitását jelenti. Az integráció folyamatának lépései a reformok folytatását, a régióbeli megbékélés elérését jelentik, közölte Nikolić, ennek Szerbia az egyik kezdeményezője és kulcsfontosságú tényezője.
Az államelnök szerint a legnagyobb figyelmet a jogállamiságra, az igazságügy függetlenségére, az emberi jogokra, szabadságjogokra, korrupció- és szervezettbűnözés-ellenes küzdelemre vonatkozó 23. és a 24. fejezetnek szenteli majd az ország. Koszovóval, mint mondta, az utolsó, 35. fejezetben fognak foglalkozni, az általános kérdések megvitatásakor.
Nikolić aláhúzta, hogy a csatlakozási tárgyalások egyes fejezetei különösen nehéznek számítanak majd, de Szerbia már tizenkét évvel ezelőtt is tisztában volt azzal, hogy mely követelményeknek kell megfelelnie egy országnak ahhoz, hogy az EU tagjává válhasson. Véleménye szerint Szerbia máris bebizonyította, hogy készen áll a fennálló gondok rendezésére, mindenekelőtt a mozgásszabadságot, igazságügyet, energetikát és távközlést érintő problémák kezelése során. Elvárásának adott hangot, hogy Szerbia szeptember végére megkapja az uniótól az integrációs folyamat pontos elvárásainak a listáját.
– Nagy és nehéz munka előtt állunk. De nem csupán erről van szó. Más kihívásokkal is szembetaláljuk majd magunkat, s hiszem, hogy meg fogunk birkózni velük – fogalmazott Nikolić. Minél jobban felkészül az állam erre a folyamatra, az „elhintett mag annál minőségibb termést ad majd” – tette hozzá. Köszönetet mondott Fülének az integráció útján nyújtott eddigi támogatásáért, kiemelve, hogy Szerbia nehezen ért volna el ennyire jó eredményeket, ha nem egy ilyen elkötelezett bővítési biztossal működött volna együtt.
Az államfő arra szólította fel a kormányt, hogy a legrövidebb időn belül jelölje ki a csatlakozási tárgyalócsoport vezetőjét és annak tagjait. Twitter-profilján azt tette közzé, hogy a Fülével folytatott megbeszélésen közölte: a polgároknak azonnal érezniük kell a csatlakozási folyamat pozitív hatását.
A bővítési biztos, ahogyan előző nap Ivica Dačić kormányfőnek és a kormány delegációjának, most Nikolićnak is gratulált a csatlakozási tárgyalások megnyitásához. A találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy Nikolićtyal sorra vették a tárgyalási folyamat minden fontosabb lépését. Megismételte, hogy a tárgyalási keretet hamarosan bemutatják az EU tagállamainak, Szerbia uniós átvilágítási folyamata pedig szeptemberben veszi kezdetét.
Mint mondta, elvárja, hogy az ország az ígéretek szerint folytassa a regionális kapcsolatok fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket. A maga részéről mindent meg fog tenni, hogy Szerbia minél könnyebben eleget tegyen a kritériumoknak, s nemcsak partnerként, hanem megbízható barátként mozdítsa előre az integrációt – mondta el Füle.
A Nikolićtyal folytatott egyeztetés előtt Füle a köztársasági parlament rendkívüli ülésén intézett beszédet a képviselőkhöz. Az Európai Bizottság továbbra is folytonosságot és elszántságot vár el Szerbiától az európai uniós közeledés során – mondta, hozzátéve, hogy vitathatatlanok az eddig megvalósított eredmények.
– A csatlakozási tárgyalások folyamata meglehetősen igényes. Éveken át tartó folytonosságot és határozottságot követel meg. Ennél az oknál fogva az EU-ban a csatlakozási folyamatra egy nemzeti- és pártkonszenzust igénylő kérdésként tekintenek. Szerbia máris egy jó példának számít – értékelte Füle.
Véleménye szerint a brüsszeli megállapodás, a Pristinával folytatott dialógus megváltoztatták a Szerbiáról kialakult képet európai politikai körökben, s arról tanúskodnak, hogy az ország készen áll a múlttal történő szembesülésre, az európai jövő elfogadására.
Arról is beszélt, hogy a Koszovóval megteremtett kapcsolatok terén Szerbiának most egy látható, fenntartható javulást eredményező lépést kell tennie. Az EU teljesíti kötelezettségeit azokkal az államokkal szemben, melyek magukra vállalják a reformok és az unió jogrendszerével történő összehangolás teljesítésének kötelezettségét – mondta Füle, s hozzátette: más államok tapasztalatai azt mutatják, hogy az átalakulás folyamata igényes, olykor fájdalmas is, viszont szavatolja a gazdasági és szociális felemelkedést, az üzleti légkör javulását, a foglalkoztatottak számának növelését.
A bővítési biztos Nebojša Stefanovićtyal, a képviselőház elnökével és a parlamenti frakciók vezetőivel is találkozott. A házelnök ezt követően adott nyilatkozatában az államelnökhöz hasonlóan a kormányt a csatlakozási tárgyalócsoport vezetőjének mielőbbi kinevezésére szólította fel.
Már csak Szerbiára várnak
Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottságon belül Füle belgrádi látogatása után az a vélemény uralkodott el, hogy a tárgyalások megnyitásának bejelentése óta Brüsszel sokkal többet tett meg e folyamat elindítása érdekében, mint Belgrád. A bővítési biztos állítólag meglepődve konstatálta, hogy Szerbiában a kulcskérdés továbbra is az, mit jelent egészen pontosan a megszerzett dátum, s mikor kerül sor az első kormányközi konferenciára, ahelyett, hogy az operatív jellegű teendők elvégzéséhez látott volna hozzá az állam – például a tárgyalócsoport összeállításához. Hazánkban még csak most indult el a vita arról, hogy politikusnak vagy szakértőnek kellene-e vezetni e tárgyalócsoportot.
