Ugrás a tartalomra

Két éven belül szelektálhatunk

A Regionális Hulladéklerakó mellett átrakóállomások és hulladékudvarok épülnek az önkormányzatok területén – Előreláthatólag az elkövetkező tíz évben nem kell majd bővíteni a lerakó kapacitását

Összesen hét különböző helyszínen zajlik majd az építkezés már jövőre a Regionális Hulladéktároló beruházási projektumának keretében. A központi tároló kiépítése Orom és Békova között júliusban indul, s ugyan már folyamatban kellene lenniük az előmunkálatoknak, a Szerbiában megváltozott építkezésről szóló törvény miatt a tervdokumentációt összhangba kell hozni a jelenlegi törvénnyel. A kivitelezési határidő 2017. január 28-a.

– A jövendőbeli regionális hulladékgazdálkodási rendszer több elemből áll majd, magyarázza a Regionális Hulladéktároló Kft. igazgatónője, Kikity Andrea. A központi létesítmény Szabadkán épül majd meg Orom és Békova között, ezenkívül három átrakóállomás épül ki, egy Zentán, egy Magyarkanizsán és egy Topolyán. A topolyai állomás a kishegyesi és a topolyai hulladék átrakására szolgál majd, a magyarkanizsai központban a törökkanizsai és magyarkanizsai hulladékot rakodják át, a zentain pedig a Zenta és Csóka területén begyűjtött hulladékot. Ez oly módon történik majd, hogy a szemeteskocsik összegyűjtik a válogatott és a vegyes hulladékot, az átrakóállomásokon pedig 32 köbméteres roll konténerekbe rakják át a szemetet, tömörítés történik, és ezekben a konténerekben szállítják majd a hulladékot Szabadkára. Ennek köszönhetően csökkennek a szállítási költségek. Minden átrakóállomás mellett egy hulladékudvar épül majd, de ilyen épül majd azokban az önkormányzatokban is, ahol nem lesznek átrakóállomások. A hulladékudvar tulajdonképpen az a hely, ahová a lakosság be tudja majd vinni a saját, nagy térfogatú háztartási hulladékát, építkezési törmelékét, zöldhulladékát és a háztartási veszélyes hulladékát – akkumulátorokat, fáradt olajat és egyebet. Ezek a hulladékudvarok heti szinten fogadják majd a szemetet, nem csak tavaszi és őszi lomtalanítás keretében. Hét önkormányzat területén, hét különböző lokáción építkezünk majd – mondta az igazgatónő.

A beruházás legnagyobb részét az Európai Unió finanszírozza, illetve a köztársaság és az önkormányzatok is támogatják.

– Ami a pénzforrásokat illeti, az Európai Unió IPA-alapjából biztosítjuk az összeget a regionális hulladéktároló kiépítésére, az átrakóállomások kiépítésére, valamint az átrakóállomások és a lerakók között közlekedő kamionok megvásárlására. A köztársasági költségvetésből a szükséges szemeteskocsikat, illetve a hulladékedényeket, vagyis a kukákat és konténereket vesszük meg. A csókai, a törökkanizsai és a kishegyesi önkormányzatok pedig biztosítják a saját hulladékudvaruk kiépítéséhez szükséges pénzt.

A tevékenységünk eddig főként a lerakóra összpontosult, mert a hatályos szerbiai törvények szerint erre az objektumra az engedélyeztetési folyamat a leginkább időigényes. 2012-ben elkészült a szükséges tervdokumentáció, ekkor biztosítottuk a kiépítéshez szükséges pénzt is. 2013 eleje óta aktív ez az összeg, ekkor készült el a tenderdokumentáció is, 2013 augusztusában az Európai Unió is jóváhagyta, október 31-én megjelent az EU hivatalos lapjában. Ettől a dátumtól számítva végül 4 hónap állt a potenciális kivitelezők számára az ajánlatok elkészítésére, így a végleges határidő 2014. március elején volt, ekkor kezdődött az elbírálás, ez bő egy hónapig tartott. Ezt követően tartott a döntéshozatali folyamat, majd augusztusban került sor a szerződés aláírására a kiválasztott kivitelezővel. A kivitelezőknek hat hónap állt rendelkezésre, hogy megkezdjék a szerződésbe foglaltak megvalósítását. A mi kivitelezőink 2014. október 28-át határozták meg a kezdeti napnak, ettől kezdve 27 hónap áll rendelkezésükre, hogy elvégezzék a munkát.

Ki a kivitelező?

– A lerakó kiépítését egy három tagból – egy olaszból és két szerbiaiból: a šabaci Set és az Instel inženjering Újvidékről – álló konzorcium végzi. Az olasz partner pedig az Ibi Kft. A szerződés értéke pedig 14 891 167 euró.

Mit tartalmaz a kivitelezésről szóló szerződés?

– A szerződés magában foglalja a lerakó kiépítését, kétszer három hektáron – ami 8-10 évig lesz elegendő erre a régióra. Ezenfelül kiépítik a válogatóüzemet, melynek lényege, hogy az összes hasznosítható hulladék újrahasznosításra kerüljön. Emellett kiépül a komposztáló, a csurgalékvíz-kezelő rendszer, közigazgatási épület, a veszélyes hulladék bizonyos ideig történő biztonságos tárolására szolgáló raktár, gépparkszerviz is épül, a lerakó mellett is lesz hulladékudvar, illetve a kivitelező feladata az is, hogy leszállítsa azt a gépparkot, amelyet majd a tárolóban használunk.

Az átrakóállomások kiépítését is az Európai Unió támogatja, a hulladékudvarokat pedig az önkormányzatok saját pénzből vagy saját szerzésű forrásból kell hogy biztosítsák. Ezek a munkálatok milyen fázisban vannak jelenleg?

– Ami az átrakóállomásokat és a hulladékudvarokat illeti, ezek helyszíneit később kezdtük meg kiválasztani, de 2014 végére ezeknek a szükséges tervdokumentációja, környezeti hatástanulmánya, minden szükséges dokumentáció elkészült, elkészültek a főtervek, és elkészült a tenderdokumentáció is. Várhatóan folyó év közepén jelenik majd meg a versenypályázat, a cél az, hogy az év végéig kiválasszuk és aláírjuk a szerződést a kivitelezőkkel, mert ezeknek a kiépítése nem annyira időigényes, így 2016-ban párhuzamosan zajlik majd ezeknek a kialakítása is.

Ehhez hasonló a helyzet a hulladékudvarokkal is. Most biztosítjuk az építkezési engedélyeket, kezdjük készíteni a tenderdokumentációt, azzal, hogy ez a hazai törvényekkel összhangban zajlik majd.

A köztársasági költségvetésből is biztosították a szükséges összegeket, legkésőbb május folyamán aláírjuk a szerződést, és itt is megindulhat a közbeszerzés, hogy év végére beszerezzük a szükséges gépparkot. Ez a része a beruházásnak azért fontos, mert rövid időn belül kellene hogy megszervezzék a hulladékbegyűjtést az önkormányzatok, mivel olyan települések tartoznak hozzánk, ahol nincs megoldva, vagy nagyon kezdetleges formában van hulladékbegyűjtés. A tervek szerint jövőre, párhuzamosan a rendszer kiépítésével, bővülne a hulladékbegyűjtés rendszere is.

A rendszer előirányozza a háztartási hulladék szelektív gyűjtését is?

– Kétkukás begyűjtési rendszer működik majd: az egyikbe az újrahasznosítható hulladékot, a másikba a nem újrahasznosítható hulladékot tesszük majd. Persze ezt majd edukációs programok előzik meg, illetve a polgárok utasítást kapnak arra vonatkozóan, hogy ez hogy is működik. Ki kell dolgozni mechanizmust, hogy stimuláljuk az embereket, és megtaláljuk a módját, hogy működőképes legyen. De hangsúlyoznom kell, hogy olyan rendszert kell találnunk, amely nem drágítja meg a hulladékgyűjtést. Persze vannak ennél korszerűbb technológiák, de azok nagyon drága rendszerek. Mérlegelni kellett, hogy mi az, ami nálunk megvalósítható. Nálunk ma átlagban egy eurót fizet egy polgár a hulladékbegyűjtés után. Ha nagyon korszerű hulladékkezelési rendszert akarnánk fenntartani, akkor akár 15-20 euróba is belekerülhetne a begyűjtés fejenként.

Éves szinten mekkora mennyiségű hulladékra számít a Regionális Hulladéktároló?

– A versenypályázat is részletesen tartalmazza a hulladékmennyiséget és a típusokat is. Az adataink alapján mintegy 80 000 tonna hulladék keletkezik a régióban éves szinten. A zöld- és szerves hulladék kezelésére szolgáló üzem kapacitása évi 20 000 tonna. Óránként 20 tonnányi hulladékot képes a válogatóüzem befogadni, ami éves szinten 70 000 tonna hulladékot jelent. Ez gépesített és kézi válogatást is jelent.

Hány alkalmazottja lesz a kft.-nek?

– A Regionális Hulladéktároló Kft.-nek összesen 75 alkalmazottra lesz szüksége, kevesebb mint hatvanan dolgoznak majd a központi tárolóban, a többiek pedig a hulladékudvarokon és átrakóállomásokon. Már az év végén fel kell majd venni alkalmazottakat, akik a rendszer üzemeltetésén dolgoznak majd, és betanulják a munkát.

A központi tároló működéséhez bizonyos infrastrukturális beruházásokra is szükség van. Melyek ezek?

– A lerakó esetében a kivitelező már aláírta a szerződést az Elektrovojvodinával, ő majd biztosítja a távvezeték kiépítését, és a telekommunikációs vezetékek elvezetésére is szükségünk lesz. Ami az utakat illeti, természetesen azok kiépítése a polgárok, de a mi munkánk szempontjából is fontosak. Az Európai Unió vállalta az Orom és Csantavér közötti 4 kilométer hosszú út tervdokumentációja elkészítésének támogatását, és ez meg is történt, minden szükséges engedéllyel rendelkezünk, csak a kicsit kevesebb mint 2 millió euró hiányzik a kivitelezéshez. Erre remélhetőleg a tartományi vagy a határon átnyúló projektumokon keresztül sikerül majd pénzt biztosítani. Emellett nagyon fontos lenne a Szabadka és Zenta közötti, magisztrális vagyis M24-es út kiépítése, amely az egyetlen főút Szerbiában, amelyet magisztrálisként jegyeznek, de nem épült ki. A Békovai út kapcsán pedig most zajlanak a tárgyalások, hogy a már elvégzett szélesítés mellett milyen munkálatok szükségesek még.

Elkészül a hulladéktároló, de megmaradnak a jelenlegi szeméttelepeink. Azok szanálása kapcsán mire számíthatunk?

– A jelenlegi szabadkai szeméttelep mellett is lesz például egy hulladékudvar, itt ugyan eredetileg átrakóállomást terveztünk, de közben kiderült, hogy egy udvar kialakítása kifizetődőbb lenne. A mostani szeméttelep felszámolása pedig ugyan a közvállalat és az önkormányzat hatásköre, de foglalkozunk vele, mert a jelenlegi projektum úgy lesz teljes, ha ezeket a mostani szeméttelepeket és az illegális lerakókat felszámoljuk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a munka a jelenlegi beruházás sokszorosába kerül majd, és erre az önkormányzatoknak nincs pénze. Ez ennek a hatalmas projektumnak a második fázisa, és remélhetőleg erre is találunk majd közösen támogatást. Az elmúlt évtizedek hanyag hozzáállása miatt most milliókba kerül majd ezeknek a környezetszennyező telepeknek a felszámolása.

Szerző (Forrás)
Tómó Margaréta, Magyar Szó
Többi hír
A Vajdasági Magyar Szövetség tisztelettel értesíti a polgárokat, hogy az önkormányzati jelöltlisták állításához szüks